{"id":1030,"date":"2022-07-15T08:35:26","date_gmt":"2022-07-15T06:35:26","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=1030"},"modified":"2023-10-11T16:22:44","modified_gmt":"2023-10-11T14:22:44","slug":"lenhossek-mihaly","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/lenhossek-mihaly\/","title":{"rendered":"Lenhoss\u00e9k Mih\u00e1ly"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>(Pest, 1863. augusztus 28. – Budapest, 1937. janu\u00e1r 26.)<\/strong><\/p>\n

Tansz\u00e9k: <\/strong>I. sz. Anat\u00f3miai Int\u00e9zet 1888 (h.), 1899-1934.<\/p>\n

Viselt egyetemi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g: <\/strong>d\u00e9k\u00e1n 1906\/07-1907\/08, rektor 1914\/15.<\/p>\n

Lenhoss\u00e9k J\u00f3zsef fia, a h\u00e1romtag\u00fa anat\u00f3mus dinasztia utols\u00f3 tagja. K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it a budapesti piarist\u00e1kn\u00e1l v\u00e9gezte. 1881 szeptember\u00e9ben beiratkozott a budapesti orvosi karra, ahol 1886. okt\u00f3ber 30-\u00e1n szerzett oklevelet. M\u00e1r 1882-t\u0151l demonstr\u00e1tor, 1885-ben gyakornok, 1886-ban m\u00e1sodik, majd 1887-ben els\u0151 tan\u00e1rseg\u00e9d \u00e9desapja mellett, az I. sz. Anat\u00f3miai tansz\u00e9ken. 1888. m\u00e1jus 15-\u00e9n mag\u00e1ntan\u00e1ri k\u00e9pes\u00edt\u00e9st szerzett a k\u00f6zponti idegrendszer finomabb boncol\u00e1stana t\u00e1rgyk\u00f6rben. \u00c9desapja k\u00fclf\u00f6ldi gy\u00f3gykezel\u00e9se idej\u00e9n, majd hal\u00e1la ut\u00e1n r\u00f6vid ideig helyettesk\u00e9nt l\u00e1tta el a tansz\u00e9k vezet\u00e9s\u00e9t. 1889 okt\u00f3ber\u00e9ben Julius Kollmann tan\u00e1r mellett a b\u00e1zeli Anat\u00f3miai Int\u00e9zet proszektora lett mag\u00e1ntan\u00e1ri besorol\u00e1ssal, majd 1891. november 21-\u00e9n rendk\u00edv\u00fcli tan\u00e1rr\u00e1 l\u00e9ptett\u00e9k el\u0151. Kollmann mellett j\u00f3 viszonyt \u00e1polt Johannes Friedrich Miescher fiziol\u00f3gussal is. 1893-1895 k\u00f6z\u00f6tt Rudolf von K\u00f6lliker h\u00edvta mag\u00e1ntan\u00e1rk\u00e9nt W\u00fcrzburgba, akivel k\u00f6z\u00f6sen dolgoztak az idegrendszer kutat\u00e1s\u00e1n. 1895-1899 k\u00f6z\u00f6tt August von Froriep mellett a t\u00fcbingeni egyetemen rendk\u00edv\u00fcli tan\u00e1r, illetve proszektor volt. A sv\u00e1jci \u00e9s a n\u00e9met egyetemek k\u00edn\u00e1lta tudom\u00e1nyos karrier lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t kihagyva 1899-ben hazat\u00e9rt \u00e9s az elhunyt Mihalkovics ut\u00f3djak\u00e9nt elv\u00e1llalta az I. sz\u00e1m\u00fa Anat\u00f3miai Int\u00e9zet vezet\u00e9s\u00e9t, mely \u00e1ll\u00e1st 1934-es nyugd\u00edjba vonul\u00e1s\u00e1ig megtartott. Kinevez\u00e9se 1899. december 26-\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt, \u00e1ll\u00e1s\u00e1t 1900 janu\u00e1rj\u00e1ban foglalta el. Ezzel p\u00e1rhuzamosan 1914-1925 k\u00f6z\u00f6tt antropol\u00f3gi\u00e1t is el\u0151adott. 1922-1924 k\u00f6z\u00f6tt megjelent anat\u00f3mia tank\u00f6nyve hossz\u00fa ideig maradt haszn\u00e1latban \u00e9s ma is forr\u00e1smunk\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt.<\/p>\n

A magyar anat\u00f3mia els\u0151 nemzetk\u00f6zi h\u00edrnev\u0171 k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9t tisztelhetj\u00fck benne, akinek k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az idegrendszer sz\u00f6vettan\u00e1ra vonatkoz\u00f3 vizsg\u00e1latai jelent\u0151sek. Nev\u00e9hez f\u0171z\u0151d\u0151 felfedez\u00e9s, hogy az idegrendszer kutat\u00e1s\u00e1ban a Golgi-f\u00e9le kr\u00f3mez\u00fcst\u00f6z\u00e9si m\u00f3dszerrel lehet az idegsejtek szerkezet\u00e9t a legmegb\u00edzhat\u00f3bban vizsg\u00e1lni. Santiago Ram\u00f3n y Cajal mellett az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt ismerte fel, hogy az idegrendszerben az inger\u00fclet megszak\u00edt\u00e1sokkal, \u00e1tkapcsol\u00f3 \u00e1llom\u00e1sokon kereszt\u00fcl halad az idegrostokon (contiguitas-elm\u00e9let), amivel megalapozt\u00e1k a neurontant. Ezen a t\u00e9ren szakmai vit\u00e1t folytatott a neurofibrillum-tant hirdet\u0151 Ap\u00e1thy Istv\u00e1nnal, de a mikroszk\u00f3ptechnika korabeli szintj\u00e9n ezt nem lehetett tiszt\u00e1zni. K\u00e9s\u0151bb Lenhoss\u00e9k \u00e1ll\u00e1spontja igazol\u00f3dott. Mindenesetre a vita hat\u00e1s\u00e1ra fordult egyre ink\u00e1bb a sejtbiol\u00f3gia fel\u00e9. Sz\u00e1mos r\u00e9szletet tiszt\u00e1zott a tuber cinereum magvaival, a spinalis \u00e9s az idegi d\u00facokkal, a neurogli\u00e1val, az \u00e1llati \u00e9rz\u00e9kszervek \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 anat\u00f3mi\u00e1j\u00e1val stb. kapcsolatosan. Jelent\u0151sek a spermatogenesisre, a csill\u00f3kra vonatkoz\u00f3 kutat\u00e1sai. T\u00f6bb \u00faj elnevez\u00e9st (astrocyta, lemnoblast, tigroid) vezetett be a sz\u00f6vettani szaknyelvbe. Az 1910-es \u00e9vekben jelent\u0151s eredm\u00e9nyeket \u00e9rt el a feji paraszimpatikus ganglionok tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n

Kev\u00e9ss\u00e9 ismert, hogy lelkes barlangkutat\u00f3k\u00e9nt is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, \u0151sr\u00e9g\u00e9szeti t\u00e1rgy\u00fa cikkei is megjelentek. 1913-1916 k\u00f6z\u00f6tt egyik szerkeszt\u0151je volt a Barlangkutat\u00e1s c\u00edm\u0171 szaklapnak. Egyik alap\u00edt\u00f3ja, illetve 1912-1916 k\u00f6z\u00f6tt eln\u00f6ke volt a Magyarhoni F\u00f6ldtani T\u00e1rsulat Barlangkutat\u00f3 Bizotts\u00e1g\u00e1nak, majd Szakoszt\u00e1lynak. 1897. m\u00e1jus 6-\u00e1t\u00f3l az MTA levelez\u0151, 1903. m\u00e1jus 8-t\u00f3l rendes tagja, 1933. m\u00e1jus 19-\u00e9n igazgat\u00f3ja, 1934. m\u00e1jus 11-\u00e9n tiszteleti tagja, illetve ett\u0151l a napt\u00f3l hal\u00e1l\u00e1ig az MTA m\u00e1sodeln\u00f6ke volt. Rendes tagja volt a Szent Istv\u00e1n Akad\u00e9mi\u00e1nak, levelez\u0151 tagja a hallei Leopoldina N\u00e9met Term\u00e9szettudom\u00e1nyi Akad\u00e9mi\u00e1nak, a stockholmi orvosegyes\u00fcletnek, a w\u00fcrzburgi Physikalisch-medizinische Gesellschaft-nak. 1905-1922 k\u00f6z\u00f6tt az Orvosi Hetilap szerkeszt\u0151je, 1927-1933 k\u00f6z\u00f6tt a fels\u0151h\u00e1z tagja volt. 1930-ban Corvin-koszor\u00faval t\u00fcntett\u00e9k ki, amit annak alap\u00edt\u00e1sa \u00e9v\u00e9ben, az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt kapott meg.<\/p>\n

F\u0151bb munk\u00e1i:<\/strong> Ritk\u00e1bb bonctani rendelleness\u00e9gek. Bp., 1886.; Die Geschmacksknospen. W\u00fcrzburg, 1892.; Der feinere Bau des Nervensystems\u2026 Berlin, 1893; A centrosom\u00e1r\u00f3l. Sz\u00e9kfoglal\u00f3 \u00e9rtekez\u00e9s. Bp,, 1896.; A gerincvel\u0151i idegek h\u00e1tuls\u00f3 gy\u00f6kereir\u0151l. Bp., 1889.; \u00datmutat\u00e1s az anat\u00f3miai gyakorlatokhoz. Bp., 1900.; Entwicklung des Glask\u00f6rpers. Leipzig, 1903.; Az ember helye a term\u00e9szetben. Bp., 1915.; A sejt \u00e9s a sz\u00f6vetek (tank\u00f6nyv). Bp., 1922.; Az ember anat\u00f3mi\u00e1ja I-III. (tank\u00f6nyv). Bp., 1922 \u2013 24.<\/p>\n

Nyughelye:<\/strong> Budapest, Fiumei \u00fati temet\u0151 34\/0\/4\/14.<\/p>\n\r\n [slb_exclude]\r\n

\r\n
\r\n \r\n\t\t\t\t
\"\"<\/a><\/div>\r\n <\/span>\r\n\r\n <\/div>\r\n\r\n\t\t\t
\r\n\t\t\t\t
\r\n
\r\n\t\t\t\t\t

Gal\u00e9ria<\/h3>\r\n\t\t\t\t\t
\r\n\r\n\t\t\t\t\t\t
5<\/span>k\u00e9p<\/div>\r\n <\/div> <\/div>\r\n \r\n\t\t\t\t\t
\"\"<\/a><\/div>\r\n <\/span>\r\n \r\n\t\t\t\t\t
\"\"<\/a><\/div>\r\n <\/span>\r\n\r\n <\/div>\r\n\r\n <\/div>\r\n\r\n
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>\r\n <\/div>\r\n\r\n [\/slb_exclude]\r\n\t\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> (Pest, 1863. augusztus 28. – Budapest, 1937. janu\u00e1r 26.) Tansz\u00e9k: I. sz. Anat\u00f3miai Int\u00e9zet 1888 (h.), 1899-1934. Viselt egyetemi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g: d\u00e9k\u00e1n 1906\/07-1907\/08, rektor 1914\/15. Lenhoss\u00e9k J\u00f3zsef fia, a h\u00e1romtag\u00fa anat\u00f3mus dinasztia utols\u00f3 tagja. K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it a budapesti piarist\u00e1kn\u00e1l v\u00e9gezte. 1881 szeptember\u00e9ben beiratkozott a budapesti orvosi karra, ahol 1886. okt\u00f3ber 30-\u00e1n szerzett oklevelet. M\u00e1r 1882-t\u0151l demonstr\u00e1tor, 1885-ben …<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":5406,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6,20,77,81,5,14],"tags":[],"class_list":["post-1030","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-dekanok","category-dekanok-karok-szerint","category-kegyeleti-adattar","category-orvosi-kar-dekanjai","category-rektorok","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1030","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1030"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1030\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2022,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1030\/revisions\/2022"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5406"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1030"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1030"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1030"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}