{"id":1014,"date":"2022-07-14T09:39:23","date_gmt":"2022-07-14T07:39:23","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=1014"},"modified":"2023-01-09T11:23:00","modified_gmt":"2023-01-09T10:23:00","slug":"krompecher-odon","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/krompecher-odon\/","title":{"rendered":"Krompecher \u00d6d\u00f6n"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>(Popr\u00e1d, 1870. febru\u00e1r 15. – Budapest, 1926. augusztus 26.)<\/strong><\/p>\n

D\u00e9k\u00e1n: 1918\/19<\/p>\n

Hatgyermekes szepess\u00e9gi sz\u00e1sz csal\u00e1d lesz\u00e1rmazottja, \u00e9desapja keresked\u0151, majd a Popr\u00e1d-Felkai Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r igazgat\u00f3ja volt. A csal\u00e1d 1944-ben Korompayra magyaros\u00edtott. \u00d6d\u00f6n k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it Miskolcon majd Igl\u00f3n v\u00e9gezte, \u00e9s 1889-ben iratkozott be a Budapesti Tudom\u00e1nyegyetem Orvostudom\u00e1nyi Kar\u00e1ra. 1894. december 22-\u00e9n avatt\u00e1k orvosdoktorr\u00e1, de tehets\u00e9g\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en m\u00e1r 1893-t\u00f3l a kit\u0171n\u0151 iskol\u00e1t nevel\u0151 Pertik Ott\u00f3 mellett m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a II. sz. K\u00f3rbonctani Int\u00e9zetben, ahol avat\u00e1sa ut\u00e1n azonnal \u00e1ll\u00e1st is kapott. Els\u0151 tanulm\u00e1ny\u00e1t, mely a sejtoszt\u00f3d\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3lt, az Akad\u00e9mi\u00e1n is bemutatt\u00e1k 1893. december 11-\u00e9n. Tanulm\u00e1nyai v\u00e9gezt\u00e9vel Pertik seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel jutott el a p\u00e1rizsi Pasteur Int\u00e9zetbe, ahol 9 h\u00f3napot t\u00f6lt\u00f6tt. Ugyancsak professzor\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a napi feladatok helyett egyed\u00fcl csak a kutat\u00e1snak szentelhette idej\u00e9t. \u00cdgy tanulm\u00e1nyozta a t\u00f6bbes indirekt sejtoszt\u00f3d\u00e1sokat \u00e1llati \u00e9s n\u00f6v\u00e9nyi sejteken, valamint embrion\u00e1lis \u00e9s daganatsejteken. Pertik e munka eredm\u00e9nyeit megmutatta Waldeyernek, akinek annyira megtetszett Krompecher munk\u00e1ja, hogy megh\u00edvta B\u00e1zelbe, ahol 1895. \u00e1prilis 18-\u00e1n az Anatomische Gessellschaft 9. gy\u0171l\u00e9s\u00e9n Die mehrfache indirekte Kernteilung c\u00edmmel nagy siker\u0171 el\u0151ad\u00e1st tartott. 1902-ben mag\u00e1ntan\u00e1ri k\u00e9pes\u00edt\u00e9st nyert a k\u00f3rsz\u00f6vettan \u00e9s bakteriol\u00f3gia t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9ben. 1910-ben c\u00edmzetes rendk\u00edv\u00fcli, 1912-ben pedig nyilv\u00e1nos rendk\u00edv\u00fcli tan\u00e1ri c\u00edmmel t\u00fcntett\u00e9k ki. Pertik hal\u00e1la ut\u00e1n, 1913. december 17-\u00e9n \u00e1tvette a II. sz. K\u00f3rbonctani Int\u00e9zet vezet\u00e9s\u00e9t. Ekkor nevezt\u00e9k ki nyilv\u00e1nos rendes tan\u00e1rnak. 1915. m\u00e1jus 6-\u00e1n az Akad\u00e9mia levelez\u0151 tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztotta. R\u00f6vidre szabott \u00e9let\u00e9ben t\u00f6bb jelent\u0151s m\u0171vet \u00edrt, \u00e1ltal\u00e1ban n\u00e9met\u00fcl. Kutat\u00e1sainak legjelent\u0151sebb eredm\u00e9nye az \u00e1ltala \u201ebasalsejtes r\u00e1knak\u201d, mai nev\u00e9n basaliom\u00e1nak nevezett \u00faj t\u00edpus\u00fa daganat felismer\u00e9se, \u00e9s a b\u0151rr\u00e1kok egy\u00e9b t\u00edpusait\u00f3l val\u00f3 elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9se volt. Szakmai fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek cs\u00facspontj\u00e1t az 1903-as \u00e9v jelentette: J\u00e9n\u00e1ban megjelent f\u0151m\u0171ve, a Der Basalzellenkrebs (A basalsejtes r\u00e1k) c. k\u00f6tet. A carcinoma basocellulare pontos hisztogenetikai defini\u00e1l\u00e1sa vil\u00e1girodalmi adatt\u00e1 v\u00e1lt, amit Krompecher-daganatnak neveznek. Ez\u00e9rt 1926-ban az MTA neki \u00edt\u00e9lte az \u00e9vi nagyjutalm\u00e1t. Jelent\u0151sek a sejtoszt\u00f3d\u00e1sra, az \u00f3ri\u00e1s sejtekre, a metaplasi\u00e1ra, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 daganatokra, a gyullad\u00e1sokra \u00e9s a tuberkul\u00f3zisra vonatkoz\u00f3 kutat\u00e1sai. Le\u00edrta, hogy az \u00e9l\u0151vil\u00e1gban is el\u0151fordul krist\u00e1lyosod\u00e1s. Hivat\u00e1sa mellett \u00e9l\u00e9nken \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt a m\u0171v\u00e9szetek \u00e9s a mad\u00e1rtan ir\u00e1nt is, a madarak \u00e9nek\u00e9r\u0151l \u00e9rt\u00e9kes tanulm\u00e1nyt tett k\u00f6zz\u00e9. Szenved\u00e9lyes hegym\u00e1sz\u00f3, turista \u00e9s kert\u00e9sz volt. Akt\u00edv tagja volt a Magyar Filoz\u00f3fiai T\u00e1rsas\u00e1gnak. Saj\u00e1t csal\u00e1dja 1341 \u00e9s 1926 k\u00f6z\u00f6tti t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t is feldolgozta utols\u00f3 tanulm\u00e1ny\u00e1ban. Egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen neh\u00e9z tan\u00e9vben (1918\/19) l\u00e1tta el az Orvoskar d\u00e9k\u00e1ni tiszt\u00e9t. S\u00falyos, gy\u00f3gy\u00edthatatlan betegs\u00e9ge tudat\u00e1ban fiatalon, 56 \u00e9vesen \u00f6nkez\u00e9vel vetett v\u00e9get \u00e9let\u00e9nek. Eml\u00e9k\u00e9t a Magyar Pathol\u00f3gusok T\u00e1rsas\u00e1ga \u00e9s a Magyar Onkol\u00f3gusok T\u00e1rsas\u00e1ga orvos- \u00e9s fogorvostanhallgat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9vente meghirdetett p\u00e1ly\u00e1zattal, a budapesti II. sz. K\u00f3rbonctani Int\u00e9zet pedig eml\u00e9kd\u00edj kioszt\u00e1s\u00e1val is \u00e1polja.<\/p>\n

(F\u0151bb munk\u00e1i: Die mehrfache indirekte Kernteilung. Wiesbaden, 1895.; \u00dajabb adatok a plasmasejtek tan\u00e1hoz. In: M. Orvosi Arch\u00edvum, 1899.; A heredaganatokr\u00f3l, f\u0151leg a here-endotheliom\u00e1kr\u00f3l. Bp., 1899.; Der Basallzellenkrebs. Jena, 1903.; Kristallisation, Fermentation, Zellen und Leben. Wiesbaden, 1907.; Zur Histogenese und Histologie des Krebses. In: Zeitschrift f\u00fcr Krebsforschung, 1914.; A r\u00e1k k\u00f3roktan\u00e1r\u00f3l \u00e9s morphol\u00f3gi\u00e1j\u00e1r\u00f3l. In: Orvosk\u00e9pz\u00e9s, 1914.; Az eml\u0151 t\u00f6ml\u0151s megbeteged\u00e9seinek \u00e9s r\u00e1kj\u00e1nak k\u00f3roktan\u00e1hoz. In: Math. \u00e9s Term\u00e9szettud. \u00c9rt., 1916.; A n\u0151i nemz\u0151szervek sz\u00f6vettana, k\u00f3rbonctana \u00e9s k\u00f3rsz\u00f6vettana. In: A n\u0151gy\u00f3gy\u00e1szat k\u00e9zik\u00f6nyve I. \/szerk: Tauffer Vilmos, T\u00f3th Istv\u00e1n\/ Bp., 1916.; Az adamantinoma eredet\u00e9r\u0151l \u00e9s sz\u00f6veti szerkezet\u00e9r\u0151l. In: Math. \u00e9s Term\u00e9szettud. \u00c9rt. 1918.; Az els\u0151dleges t\u00fcd\u0151r\u00e1kr\u00f3l. In: Magyar Orv. Arch\u00edvum, 1925.)<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> (Popr\u00e1d, 1870. febru\u00e1r 15. – Budapest, 1926. augusztus 26.) D\u00e9k\u00e1n: 1918\/19 Hatgyermekes szepess\u00e9gi sz\u00e1sz csal\u00e1d lesz\u00e1rmazottja, \u00e9desapja keresked\u0151, majd a Popr\u00e1d-Felkai Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r igazgat\u00f3ja volt. A csal\u00e1d 1944-ben Korompayra magyaros\u00edtott. \u00d6d\u00f6n k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it Miskolcon majd Igl\u00f3n v\u00e9gezte, \u00e9s 1889-ben iratkozott be a Budapesti Tudom\u00e1nyegyetem Orvostudom\u00e1nyi Kar\u00e1ra. 1894. december 22-\u00e9n avatt\u00e1k orvosdoktorr\u00e1, de tehets\u00e9g\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en m\u00e1r 1893-t\u00f3l a …<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":1015,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6,20,77,81,14],"tags":[],"class_list":["post-1014","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-dekanok","category-dekanok-karok-szerint","category-kegyeleti-adattar","category-orvosi-kar-dekanjai","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1014","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1014"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1014\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1017,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1014\/revisions\/1017"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1015"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1014"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1014"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1014"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}