{"id":26915,"date":"2020-04-14T18:47:26","date_gmt":"2020-04-14T16:47:26","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/?page_id=26915"},"modified":"2021-01-20T14:17:50","modified_gmt":"2021-01-20T13:17:50","slug":"phd-hallgatot-keresunk","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/2020\/04\/14\/phd-hallgatot-keresunk\/","title":{"rendered":"PhD hallgat\u00f3t keres\u00fcnk!"},"content":{"rendered":"<p><strong>\u00c9rdekel az agykutat\u00e1s es\/vagy az etol\u00f3gia? Gyere doktorandusznak kutat\u00f3csoportunkba!<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify\"><strong>A kutat\u00e1s t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong> Hogyan \u00e9s mi\u00e9rt v\u00e1ltozik az \u00e9nekesmadarak vokaliz\u00e1ci\u00f3ja ut\u00f3dgondoz\u00e1s sor\u00e1n, \u00e9s vajon meg\u00e9rthetj\u00fck-e az autizmust a madarak \u00e9nek\u00e9nek vizsg\u00e1lat\u00e1val?<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\"><strong>A kutat\u00e1s helye:<\/strong> A munka r\u00e9szben a Semmelweis Egyetem Anat\u00f3miai Int\u00e9zet\u00e9ben, r\u00e9szben pedig az ELTE Etol\u00f3gia Tansz\u00e9k\u00e9n zajlik. Mindk\u00e9t egyetemen van lehet\u0151s\u00e9g jelentkezni a doktori programra<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\"><strong>Jelentkezni<\/strong>, a r\u00e9szletekr\u0151l \u00e9rdekl\u0151dni Dr. Zachar Gergelyn\u00e9l tudsz: <strong><a href=\"mailto:gzachar@gmail.com\">gzachar@gmail.com<\/a><br \/>\n<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify\"><strong>Elv\u00e1r\u00e1sok a jelentkez\u0151k fel\u00e9:<\/strong><\/p>\n<ul style=\"text-align: justify\">\n<li>term\u00e9szet- k\u00f6rnyezet-. vagy orvostudom\u00e1nyi MSc v\u00e9gzetts\u00e9g (Ha b\u00f6lcs\u00e9sz vagy t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi v\u00e9gzetts\u00e9gsel rendelkezel, \u00e9s pont most szeretn\u00e9l v\u00e1ltani, besz\u00e9lhet\u00fcnk r\u00f3la J)<\/li>\n<li>Lelkesed\u00e9s \u00e9s \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s a tudom\u00e1nyos kutat\u00e1s ir\u00e1ny\u00e1ban<\/li>\n<li>el\u0151nyt jelent, ha van sz\u00f6vettani laborat\u00f3riumi, bioinformatikai \u00e9s\/vagy viselked\u00e9skutat\u00e1si gyakorlatod<\/li>\n<\/ul>\n<p style=\"text-align: justify\"><strong>A kutat\u00e1si t\u00e9ma le\u00edr\u00e1sa:<\/strong> Az \u00e9nekesmadarak mi<a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/files\/2020\/04\/ZF.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"alignright wp-image-26916\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/files\/2020\/04\/ZF.jpg\" alt=\"\" width=\"407\" height=\"244\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/files\/2020\/04\/ZF.jpg 800w, https:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/files\/2020\/04\/ZF-300x180.jpg 300w, https:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/files\/2020\/04\/ZF-768x461.jpg 768w, https:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/files\/2020\/04\/ZF-500x300.jpg 500w\" sizes=\"auto, (max-width: 407px) 100vw, 407px\" \/><\/a>nt modell\u00e1llatok rendk\u00edv\u00fcl hasznosnak bizonyultak sz\u00e1mos agyi folyamat vizsg\u00e1lat\u00e1ban. Nem csak a komplex tanul\u00e1si folyamatok kutat\u00e1s\u00e1hoz j\u00e1rultak hozz\u00e1, de els\u0151k\u00e9nt lehetett rajtuk bizony\u00edtani a feln\u0151ttkori neurogenezist \u00e9s \u00e9nek\u00fck p\u00e1rhuzamba \u00e1ll\u00edthat\u00f3 az emberi nyelvhaszn\u00e1lattal is (pl. FoxP2 g\u00e9nek r\u00e9szv\u00e9tele a vokaliz\u00e1ci\u00f3ban).<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Csoportunkban \u00e9nekesmadarak vokaliz\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak egy kev\u00e9ss\u00e9 kutatott aspektus\u00e1t vizsg\u00e1ljuk. A vok\u00e1lis jelz\u00e9sek egy j\u00f3l ismert form\u00e1ja a h\u00edmek \u00e1ltal kiadott komplex \u00e9nek. Egyes csoportban \u00e9l\u0151 fajokn\u00e1l, \u00edgy a kol\u00f3ni\u00e1kban f\u00e9szkel\u0151 zebrapintyn\u00e9l (<em>Taenopygia guttata<\/em>) a h\u00edmek \u00e9neke els\u0151sorban az udvarl\u00e1sra szolg\u00e1l. A zebrapintyek vok\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3ja fokozatosan megv\u00e1ltozik a f\u00e9szek\u00e9p\u00edt\u00e9s \u00e9s a kotl\u00e1s ideje alatt: Az \u00fan. t\u00e1voli h\u00edv\u00e1sok (calls) \u00e9s az udvarl\u00e1si \u00e9nek mennyis\u00e9ge lecs\u00f6kken, m\u00edg a p\u00e1r k\u00e9t tagja k\u00f6z\u00f6tti r\u00f6vid t\u00e1v\u00fa kommunik\u00e1ci\u00f3ra szolg\u00e1l\u00f3, alacsony amplit\u00fad\u00f3j\u00fa h\u00edv\u00e1sok gyakoris\u00e1ga megn\u0151. Mindek\u00f6zben sz\u00fcl\u0151k akusztikus interakci\u00f3ja szinkroniz\u00e1ltt\u00e1 v\u00e1lik. \u00dagy t\u0171nik, ez a fajta koordin\u00e1lt duett arra szolg\u00e1l, hogy a madarak \u201emegegyezzenek\u201d a sz\u00fcl\u0151i befektet\u00e9s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9r\u0151l a kotl\u00e1si id\u0151szakban.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">M\u00edg az udvarl\u00e1si \u00e9nek tanul\u00e1s\u00e1hoz, l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s percepci\u00f3j\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges agyi mechanizmusok, j\u00f3l ismertek, nagyon keveset tudunk a r\u00f6vidt\u00e1v\u00fa h\u00edv\u00e1sok agyi h\u00e1tter\u00e9r\u0151l. A rendszer, ami a h\u00edv\u00e1sok kiad\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges, legal\u00e1bb r\u00e9szben \u00e1tfed az \u00e9nek\u00e9rt felel\u0151s p\u00e1lyarendszerrel, viszont az elt\u00e9r\u0151 szoci\u00e1lis funkci\u00f3 m\u00e1s agyter\u00fcletek \u00e9s\/vagy g\u00e9nek r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9t is felt\u00e9telezi. Az udvarl\u00e1si \u00e9nek egy tanult viselked\u00e9s, \u00edgy ebben az \u00e9rtelemben jobb modellje az emberi besz\u00e9dnek, mint a velesz\u00fcletett h\u00edv\u00e1sok, a r\u00f6vid h\u00edv\u00e1sok viszont el\u0151seg\u00edtik a kooper\u00e1ci\u00f3t az egyedek k\u00f6z\u00f6tt, ami az emberi besz\u00e9d egy m\u00e1sik funkci\u00f3j\u00e1t modellezi. Ez ut\u00f3bbi aspektust a mad\u00e1r\u00e9nekkel foglalkoz\u00f3 tudom\u00e1nyos irodalom szinte teljesen mell\u0151zi.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">A komplex vokaliz\u00e1ci\u00f3 jelens\u00e9ge lehet\u0151s\u00e9get teremt arra, hogy a madarakat olyan idegrendszeri rendelleness\u00e9gek modelljek\u00e9nt haszn\u00e1ljuk, mint pl. az autizmus spektrum betegs\u00e9g. Jelenleg az autizmus vizsg\u00e1lat\u00e1ra legelterjedtebb \u00e1llatmodell a laborat\u00f3riumi r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3k embrion\u00e1lis valproinsav (VPA) kezel\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra kialakul\u00f3 szoci\u00e1lis viselked\u00e9szavara. A VPA hat\u00e1smechanizmusa meglehet\u0151sen komplex, de \u00fagy t\u0171nik, hogy els\u0151sorban hiszton deacitil\u00e1zk\u00e9nt hat, \u00edgy befoly\u00e1solva egyes g\u00e9nek expresszi\u00f3j\u00e1t \u00e9s transzkripci\u00f3j\u00e1t az idegrendszer az embrion\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9se sor\u00e1n. A VPA a l\u00e1tsz\u00f3lag kev\u00e9ss\u00e9 specifikus hat\u00e1sa azt eredm\u00e9nyezi, hogy kezel\u00e9s\u00e9vel autizmushoz hasonl\u00f3 hat\u00e1st lehet el\u00e9rni filogenetikailag t\u00e1vol es\u0151 \u00e1llatokon, \u00edgy eml\u0151s\u0151k\u00f6n t\u00fal ak\u00e1r halakon is. Kor\u00e1bbi vizsg\u00e1latainkban kimutattuk, hogy h\u00e1zi csirk\u00e9k toj\u00e1sban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 VPA kezel\u00e9se a tanult szoci\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9geket k\u00e1ros\u00edtja, a vokaliz\u00e1ci\u00f3t cs\u00f6kkenti. Emberben az autizmus f\u0151 t\u00fcnetcsoportjai k\u00f6z\u00e9 tartozik a besz\u00e9dfejl\u0151d\u00e9s \u00e9s a szoci\u00e1lis viselked\u00e9s zavara. Az \u00e9nekesmadarak vok\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s szoci\u00e1lis viselked\u00e9se sz\u00e1mos aspektus\u00e1ban hasonl\u00edt az emberi viselked\u00e9sre, m\u00e9gsem t\u00f6rt\u00e9nt pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s eddig az in ovo VPA kezel\u00e9s hat\u00e1s\u00e1nak le\u00edr\u00e1s\u00e1ra benn\u00fck.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">A tervezett kutat\u00e1sban k\u00f6rvonalazzuk a zebrapintyek sz\u00fcl\u0151i kommunik\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak agyi h\u00e1tter\u00e9t els\u0151 l\u00e9p\u00e9sk\u00e9nt abba az ir\u00e1nyba, hogy a jelens\u00e9get a kooperat\u00edv vok\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3 modelljek\u00e9nt haszn\u00e1lhassuk. P\u00e1rhuzamosan egy m\u00e1sik k\u00eds\u00e9rletsorozatban kidolgozzuk az in-ovo VPA kezel\u00e9s protokollj\u00e1t zebrapintyre \u00e9s megvizsg\u00e1ljuk annak posztnat\u00e1lis viselked\u00e9si hat\u00e1sait a szoci\u00e1lis viselked\u00e9sre \u00e9s a vokaliz\u00e1ci\u00f3ra.<\/p>\n<p><strong>Fontosabb publik\u00e1ci\u00f3k:<\/strong><\/p>\n<p><a href=\"https:\/\/www.ncbi.nlm.nih.gov\/pubmed\/32009882\">https:\/\/www.ncbi.nlm.nih.gov\/pubmed\/32009882<\/a><\/p>\n<p><a href=\"https:\/\/www.ncbi.nlm.nih.gov\/pubmed\/31969829\">https:\/\/www.ncbi.nlm.nih.gov\/pubmed\/31969829<\/a><\/p>\n<p><a href=\"https:\/\/www.ncbi.nlm.nih.gov\/pubmed\/31423585\">https:\/\/www.ncbi.nlm.nih.gov\/pubmed\/31423585<\/a><\/p>\n<p><a href=\"https:\/\/www.ncbi.nlm.nih.gov\/pubmed\/31379596\">https:\/\/www.ncbi.nlm.nih.gov\/pubmed\/31379596<\/a><\/p>\n<p><a href=\"https:\/\/www.ncbi.nlm.nih.gov\/pubmed\/30617061\">https:\/\/www.ncbi.nlm.nih.gov\/pubmed\/30617061<\/a><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>\u00c9rdekel az agykutat\u00e1s es\/vagy az etol\u00f3gia? Gyere doktorandusznak kutat\u00f3csoportunkba! A kutat\u00e1s t\u00e9m\u00e1ja: Hogyan \u00e9s mi\u00e9rt v\u00e1ltozik az \u00e9nekesmadarak vokaliz\u00e1ci\u00f3ja ut\u00f3dgondoz\u00e1s sor\u00e1n, \u00e9s vajon meg\u00e9rthetj\u00fck-e az autizmust a madarak \u00e9nek\u00e9nek vizsg\u00e1lat\u00e1val? A kutat\u00e1s helye: A munka r\u00e9szben a Semmelweis Egyetem Anat\u00f3miai Int\u00e9zet\u00e9ben, r\u00e9szben pedig az ELTE Etol\u00f3gia Tansz\u00e9k\u00e9n zajlik. Mindk\u00e9t egyetemen van lehet\u0151s\u00e9g jelentkezni a doktori &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":349,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[210],"tags":[],"class_list":["post-26915","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tudomany"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/26915","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/wp-json\/wp\/v2\/users\/349"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=26915"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/26915\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":28182,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/26915\/revisions\/28182"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=26915"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=26915"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=26915"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}