{"id":1557,"date":"2014-06-09T01:29:13","date_gmt":"2014-06-08T23:29:13","guid":{"rendered":"http:\/\/www.ana.usn.hu\/hu\/?page_id=1557"},"modified":"2018-10-13T14:52:23","modified_gmt":"2018-10-13T12:52:23","slug":"anatomiai-teatrum","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/2014\/06\/09\/anatomiai-teatrum\/","title":{"rendered":"Anat\u00f3miai Te\u00e1trum"},"content":{"rendered":"

Anat\u00f3miai Te\u00e1trum – Az ember a moraliz\u00e1l\u00f3 anat\u00f3mia sz\u00ednpad\u00e1n<\/strong><\/p>\n

Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a Semmelweis Orvost\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeumban (2001. m\u00e1rc. 20 -2002. jan.1- ig)<\/em>
\n Megnyit\u00f3: 2001. m\u00e1rcius 21.<\/em><\/p>\n

R\u00e9thelyi professzor megnyit\u00f3 besz\u00e9de:<\/p>\n

ANAT\u00d3MIAI TE\u00c1TRUM<\/strong><\/h2>\n

Dr. R\u00e9thelyi Mikl\u00f3s: Az ember a moraliz\u00e1l\u00f3 anat\u00f3mia sz\u00ednpad\u00e1n<\/p>\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s c\u00edm\u00e9ben szerepl\u0151 mindk\u00e9t sz\u00f3 ismer\u0151s a magyar nyelvben, de m\u00e1r j\u00f3 ideje nem ker\u00fclnek \u00edgy egym\u00e1s mell\u00e9. Az ANAT\u00d3MIA lehet disciplina, amit tan\u00edtanak, ill. tanulnak, lehet int\u00e9zet, ahol a gerincesek test\u00e9nek szerkezet\u00e9vel foglalkoznak, lehet tank\u00f6nyv, amelyb\u0151l a 19. sz\u00e1zad utols\u00f3 \u00e9vtizedei \u00f3ta haz\u00e1nkban is sz\u00e1mos megjelent. A TE\u00c1TRUM, azaz a sz\u00ednpad, ma m\u00e1r nem az anat\u00f3miai int\u00e9zetek kell\u00e9ke.<\/p>\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e1ltal megid\u00e9zett korban azonban az anat\u00f3mus \u00e9s munkat\u00e1rsai a sz\u00ednpadon \u00e9ltek, ott v\u00e9gezt\u00e9k a munk\u00e1jukat, ott tan\u00edtottak. Az anat\u00f3miai t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t k\u00e9t szem\u00e9ly \u00e1ltal meghat\u00e1rozott h\u00e1rom korszakra lehet felosztani vagyis „anatomiz\u00e1lni”. Besz\u00e9lhet\u00fcnk a Galenust megel\u0151z\u0151 korr\u00f3l, amely a Kr. el\u0151tti 3. \u00e9vsz\u00e1zadban sporadikus boncol\u00e1sokkal kezd\u0151d\u00f6tt. Galenus \u00f6sszefoglalta kor\u00e1nak, a Kr. ut\u00e1ni 1-2. sz\u00e1zad ismereteit, \u00e9s ezekb\u0151l a k\u00f6nyvekb\u0151l oktatt\u00e1k az anat\u00f3mi\u00e1t eg\u00e9szen a 16. sz\u00e1zadig, vagyis Vesalius munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ig. Ez a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 id\u0151szak, amely egybeesett a kereszt\u00e9ny k\u00f6z\u00e9pkorral, illetve a skolasztika kor\u00e1val, egyben a Galenus \u00e1ltal meghat\u00e1rozott id\u0151szak. Vesalius fell\u00e9p\u00e9s\u00e9t\u0151l, azaz a 16. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l sz\u00e1m\u00edtjuk a modern anat\u00f3mia korszak\u00e1t.<\/p>\n

\"vesal\"<\/a>
Andreas Vesalius (1514-1564)<\/figcaption><\/figure>\n

Ki is volt Andreas Vesalius<\/strong>? Ifj\u00fas\u00e1g\u00e1t Br\u00fcsszelben t\u00f6lt\u00f6tte, orvosi tanulm\u00e1nyait P\u00e1rizsban folytatta 1533 \u00e9s 1536 k\u00f6z\u00f6tt. P\u00e1du\u00e1ban a seb\u00e9szet \u00e9s az anat\u00f3mia professzora lett. Az 1540-es \u00e9vekben v\u00e1lt vil\u00e1goss\u00e1 sz\u00e1m\u00e1ra, hogy Galenus \u00e1llatok boncol\u00e1s\u00e1val szerzett ismeretekkel \u00edrta le az emberi test fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. Ez a nagy b\u00e1tors\u00e1got megk\u00edv\u00e1n\u00f3 felismer\u00e9s k\u00e9sztethette arra, hogy a szem\u00e9lyesen v\u00e9gzett ember boncol\u00e1sok alapj\u00e1n \u00fajra \u00edrja \u00e9s rajzolja az emberi test anat\u00f3mi\u00e1j\u00e1t. Vesalius kora a renesz\u00e1nsz, kort\u00e1rsa volt, a jelent\u0151sebbek k\u00f6z\u00fcl, Leonardo, Kolumbusz, Kopernikusz, Luther M\u00e1rton, Erasmus, Thomas More.<\/p>\n

\"Anatomical_theatre_Leiden\"<\/a>
Leiden – Theatrum anatomicum<\/figcaption><\/figure>\n

Az ANAT\u00d3MIAI TE\u00c1TRUM, a haland\u00f3s\u00e1g temploma, a 16. sz\u00e1zadban l\u00e9tes\u00fclt \u00e9s vir\u00e1gzott els\u0151sorban olasz, francia \u00e9s holland v\u00e1rosokban. Az ANAT\u00d3MIAI TE\u00c1TRUM volt a sz\u00ednhelye az ANAT\u00d3MI\u00c1-nak vagyis a t\u00f6bb napig is tart\u00f3 sz\u00ednpadi boncol\u00e1snak. Kik voltak a r\u00e9sztvev\u0151k? A sz\u00ednpadi boncol\u00e1shoz kellett a boncol\u00e1st v\u00e9gz\u0151 szem\u00e9ly, a prosector, a hossz\u00fa p\u00e1lc\u00e1val mutogat\u00f3 demonstr\u00e1tor, \u00e9s a professzor, aki egy pulpitusr\u00f3l magyar\u00e1zta az esem\u00e9nyeket, tan\u00edtott. K\u00e9s\u0151bb, \u00e9ppen Vesalius nyom\u00e1n m\u00e1r csak a professzor maradt meg, aki a boncolt tetem mellett \u00e1llt, \u0151 mutogatta a szerveket. Sz\u00fcks\u00e9g volt term\u00e9szetesen holttestre is. Hossz\u00fa id\u0151n \u00e1t a b\u00edr\u00f3s\u00e1g \u00e1ltal kimondott hal\u00e1los \u00edt\u00e9let v\u00e9grehajt\u00e1sa ut\u00e1n, az akaszt\u00f3f\u00e1r\u00f3l leszedett el\u00edt\u00e9ltek holttest\u00e9t boncolt\u00e1k. A tetemeket nem tudt\u00e1k tart\u00f3s\u00edtani, ez\u00e9rt a boncol\u00e1sokra \u00e1ltal\u00e1ban a t\u00e9li h\u00f3napokban ker\u00fclt sor. Maga a sz\u00ednpad k\u00f6r alak\u00fa, egyre magasod\u00f3, l\u00e9pcs\u0151zetes elrendez\u00e9s\u0171 volt. A boncasztalt a k\u00f6r k\u00f6zep\u00e9n, a m\u00e9lyben tal\u00e1ljuk. Kik n\u00e9zt\u00e9k a boncol\u00e1st? Nemcsak az orvosi p\u00e1ly\u00e1ra k\u00e9sz\u00fcl\u0151k, hanem sokkal ink\u00e1bb a v\u00e1ros \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k intelligens, k\u00edv\u00e1ncsi elitje, gyakran az eg\u00e9sz csal\u00e1d. A n\u00e9z\u0151knek fizetni\u00fck kellett a l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g\u00e9rt. Az ANAT\u00d3MIAI TE\u00c1TRUM a v\u00e1ros szellemi, kultur\u00e1lis, m\u0171v\u00e9szeti sz\u00ednvonal\u00e1t, fejletts\u00e9g\u00e9t, az \u00faj ir\u00e1nti elk\u00f6telezetts\u00e9get t\u00fckr\u00f6zte. London polg\u00e1rai \u00e9s arisztokrat\u00e1i a holland v\u00e1rosokban, Leiden \u00e9s Amsterdam boncol\u00e1si sz\u00edniel\u0151ad\u00e1sait l\u00e1togatt\u00e1k, \u00e9s hazat\u00e9rve m\u00e9ltatlankodtak, hogy saj\u00e1t v\u00e1rosukban a Borb\u00e9lyok \u00e9s Seb\u00e9szek T\u00e1rsas\u00e1ga az1540-es \u00e9vekben \u00e9vente csak 4 tetemet boncolt.<\/p>\n

\"vesali\"<\/a>
De Humani Corporis Fabrica Libri Septem (1543)<\/figcaption><\/figure>\n

Vesalius h\u00edres k\u00f6nyv\u00e9nek c\u00edmoldal\u00e1n \u0096 De Humani Corporis Fabrica Libri Septem<\/em> – minden megtal\u00e1lhat\u00f3, ami az ANAT\u00d3MIAI TE\u00c1TRUM-ra jellemz\u0151 volt. K\u00f6r alak\u00fa, oszlopokkal d\u00edsz\u00edtett helyis\u00e9g, f\u00e9lbe v\u00e1gva. A k\u00f6r k\u00f6zep\u00e9n a boncasztalon n\u0151i tetem fekszik megnyitott has\u00fcreggel. Mellette Vesalius, jobb keze a tetemen, az anyam\u00e9hre mutat. A boncasztal f\u00f6l\u00e9 csontv\u00e1z tornyosul, kez\u00e9ben hossz\u00fa r\u00fad. Felette a kupol\u00e1ban, a t\u00e1bl\u00e1n Vesalius neve, eredete \u00e9s munk\u00e1j\u00e1nak c\u00edme. M\u00e9g feljebb Vesalius csal\u00e1di c\u00edmere: h\u00e1rom meny\u00e9t (weasel).<\/p>\n

A terem zs\u00fafol\u00e1sig tele van emberekkel. Vesalius kin\u00e9z a k\u00e9pb\u0151l, a boncasztalon fekv\u0151 n\u0151 arca Vesalius fel\u00e9 fordul. Az \u00e9l\u0151 anat\u00f3mus \u00e9s a halott ember egy\u00fcttes teljes\u00edtm\u00e9nye a 2-3 napot is kit\u00f6lt\u0151 sz\u00edniel\u0151ad\u00e1s. A k\u00e9p er\u0151sen szugger\u00e1lja, hogy az anat\u00f3mus nem a test sz\u00e9trombol\u00e1s\u00e1t v\u00e9gezi, hanem a test lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy az elm\u00fal\u00e1sban, pusztul\u00e1sban az anat\u00f3mus megmutathassa az Isten teremtette ember k\u00edv\u00fclr\u0151l l\u00e1thatatlan r\u00e9szeinek nagyszer\u0171s\u00e9g\u00e9t. A test felboncol\u00e1sa \u00e1r\u00e1n a n\u00e9z\u0151k tud\u00e1shoz jutottak. Olyan tud\u00e1shoz, amelyet a megel\u0151z\u0151 \u00e9vsz\u00e1zadokt\u00f3l elt\u00e9r\u0151en nem k\u00f6nyvekb\u0151l kellett \u00f6sszegy\u0171jteni, hanem a n\u00e9z\u0151t\u00e9ren \u00e1llva vagy \u00fclve, szem\u00e9lyes \u00e9lm\u00e9nyk\u00e9nt lehetett \u00e1t\u00e9lni \u00e9s r\u00f6gz\u00edteni. Ugyanakkor az akaszt\u00f3f\u00e1n kiv\u00e9gzett b\u0171n\u00f6z\u0151 teste felmagasztosult azzal, hogy ennek az addig ismeretlen tud\u00e1snak a forr\u00e1sa lehetett. A k\u00e9p jelk\u00e9prendszer\u00e9hez tartozik a tetem, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az anyam\u00e9h k\u00f6z\u00e9ppontba \u00e1ll\u00edt\u00e1sa. Mintha Vesalius azt akarta volna ezzel kifejezni, hogy noha a geocentrikus vil\u00e1gk\u00e9pet \u00e9ppen kort\u00e1rsa, Kopernikusz felfedez\u00e9sei alapj\u00e1n v\u00e1ltotta fel a heliocentrikus vil\u00e1gk\u00e9p, de val\u00f3j\u00e1ban az ember sz\u00e1m\u00e1ra az eredet, az anyam\u00e9h jelenti a k\u00f6z\u00e9ppontot. Ugyanakkor felfel\u00e9 pillantva, tekintet\u00fcnk a hatalmas csontv\u00e1zba \u00fctk\u00f6zik, annak kifejez\u00e9s\u00e9re, hogy meghalni sz\u00fclett\u00fcnk meg, NASCENTES \u0096 MORIMUR.<\/p>\n

Az ANAT\u00d3MIAI TE\u00c1TRUM anat\u00f3mi\u00e1ja a „nyilv\u00e1nos anat\u00f3mia” (anatomia publica) volt. Emellett l\u00e9tezett \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t a „szent anat\u00f3mia” (anatomia sacra). Szent \u00e9let\u0171 emberek f\u00f6ldi maradv\u00e1nyait ereklyek\u00e9nt tisztelt\u00e9k, \u00e9s annyi fel\u00e9 hordt\u00e1k sz\u00e9t, amennyi darabra csak sz\u00e9t lehetett szedni. Kir\u00e1lyi csal\u00e1dok tagjai, el\u0151kel\u0151s\u00e9gek megengedhett\u00e9k maguknak, hogy bizonyos szerveiket, gyakran sz\u00edv\u00fcket, m\u00e1shol temess\u00e9k el, mint test\u00fcket. A renesz\u00e1nsz ember ig\u00e9nyelte a k\u00f6zvetlen megismer\u00e9st, az eddig ismeretlen ter\u00fcletek bej\u00e1r\u00e1s\u00e1t, felfedez\u00e9s\u00e9t. A messzi \u00e9gbolt (makrokozmosz), ismeretlen f\u00f6ldr\u00e9szek \u00e9s az embert k\u00f6r\u00fclvev\u0151 vil\u00e1g bej\u00e1r\u00e1sa \u00e9s felfedez\u00e9se mellett elemi er\u0151vel t\u00f6rt fel az ig\u00e9ny az ember belsej\u00e9nek, a mikrokozmosznak megismer\u00e9s\u00e9re. S mint ahogy az utaz\u00f3 t\u00e9rk\u00e9pet k\u00e9sz\u00edt az el\u0151sz\u00f6r bej\u00e1rt vid\u00e9kr\u0151l, \u00fagy az anat\u00f3mus is a m\u0171v\u00e9szt h\u00edvta seg\u00edts\u00e9g\u00fcl a testk\u00e9p megrajzol\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n

\"vesal-\"<\/a>
„Izomember”<\/figcaption><\/figure>\n

Az anat\u00f3miai \u00e1br\u00e1zol\u00e1s koronk\u00e9nt v\u00e1ltozott, de a tiszteletbeli anat\u00f3mus Leonardo \u00e9s a modern anat\u00f3mia megalapoz\u00f3ja, Vesalius ugr\u00e1sszer\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1st hozott az emberi test \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ban. Leonardo rajzai apr\u00f3l\u00e9kosan kidolgozottak, \u00e9s el\u0151fut\u00e1rai a funkcion\u00e1lis anat\u00f3miai gondolkod\u00e1snak. Vesalius, – illetve k\u00e9peinek rajzol\u00f3ja, a gyan\u00edthat\u00f3an Tizian tan\u00edtv\u00e1ny Calcar \u0096 k\u00e9pein az \u00e9let \u00e9s hal\u00e1l sz\u00e9lesnek l\u00e1tsz\u00f3 mezsgy\u00e9j\u00e9n, term\u00e9szetes vagy \u00e9p\u00edtett k\u00f6rnyezetben, \u00e9letszer\u0171 helyzetekben l\u00e1tjuk a „csontembert”, az „izomembert”, vagy a „zsigereit mutat\u00f3 embert”. A mozdulat, a test t\u00e1jba helyezetts\u00e9ge ism\u00e9t azt sugallja, hogy az \u00e9let sz\u00e1mkivetettjei, b\u0171n\u00f6z\u0151i, kiv\u00e9gzettjei test\u00fck belsej\u00e9nek kit\u00e1r\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n halhatatlan lelk\u0171 szem\u00e9lyis\u00e9gekk\u00e9 form\u00e1l\u00f3dtak \u00e1t.<\/p>\n

Mi lesz, vajon, ennek a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1snak az \u00fczenete? Galenus kor\u00e1ban a testet a l\u00e9leknek rendelt\u00e9k al\u00e1, a l\u00e9lek \u00fcdv\u00f6ss\u00e9gre jut\u00e1sa volt a legf\u0151bb c\u00e9l. A renesz\u00e1nsz \u00e9vtizedeiben elemi er\u0151vel \u00e9bredt fel az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s a test rejtelmei ir\u00e1nt. T\u00f6bb \u00e9vsz\u00e1zad m\u00falva. napjainkban \u00fagy t\u0171nik, hogy sem a l\u00e9lek m\u00e9lys\u00e9gei, sem a test titkai nem \u00e9rdeklik el\u00e9gg\u00e9 az embereket. Rem\u00e9lem, hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s l\u00e1togat\u00f3i k\u00f6z\u00fcl sokan r\u00e1d\u00f6bbennek az emberi test szerkezet\u00e9nek l\u00e9legzetel\u00e1ll\u00edt\u00f3 sz\u00e9ps\u00e9geire, \u00e9s az \u00e9let-hal\u00e1l hat\u00e1rter\u00fclet\u00e9r\u0151l \u00fczen\u0151 k\u00e9peket n\u00e9zve a test\u00fcnkkel egys\u00e9get alkot\u00f3 l\u00e9lek realit\u00e1sa is feldereng majd.<\/p>\n

(Anat\u00f3miai Teatrum, Az ember a moraliz\u00e1l\u00f3 anat\u00f3mia sz\u00ednpad\u00e1n, Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a Semmelweis Orvost\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeumban. Megnyit\u00f3: 2001. m\u00e1rcius 21.)<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Anat\u00f3miai Te\u00e1trum – Az ember a moraliz\u00e1l\u00f3 anat\u00f3mia sz\u00ednpad\u00e1n Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a Semmelweis Orvost\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeumban (2001. m\u00e1rc. 20 -2002. jan.1- ig) Megnyit\u00f3: 2001. m\u00e1rcius 21. R\u00e9thelyi professzor megnyit\u00f3 besz\u00e9de: ANAT\u00d3MIAI TE\u00c1TRUM Dr. R\u00e9thelyi Mikl\u00f3s: Az ember a moraliz\u00e1l\u00f3 anat\u00f3mia sz\u00ednpad\u00e1n A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s c\u00edm\u00e9ben szerepl\u0151 mindk\u00e9t sz\u00f3 ismer\u0151s a magyar nyelvben, de m\u00e1r j\u00f3 ideje nem ker\u00fclnek …<\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":1558,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-1557","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1557","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/wp-json\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1557"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1557\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":20037,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1557\/revisions\/20037"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1558"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1557"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1557"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1557"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}