|
||
|
Az elmúlt években elért legfontosabb tudományos eredmények közül 6 pontot emelnék ki:1) Neruropeptidek a só- és vízháztartás központi szabályzásában szerepet vivő idegsejtekben. Mikrodisszekcióval és műtéti eljárásokkal kombinált immunohisztokémiai és radioimmun mérésekkel elsőként igazoltuk az atrial natriuretic polypeptid (ANP) jelenlétét és szerepét a só- és vízháztartás szabályozásában. In situ hibridizációs technikával elsőként térképeztük fel az elmúlt években leírt és klónozott angiotensin II. receptorok topográfiai előfordulását a központi idegrendszerben.
2) Baroreceptor reflexív. Emberi és patkányagyban lokalizáltuk a baroreceptor reflexívben szerepet vivő idegsejteket és pályákat. Immunohisztokémiai analízis során 7 neuropeptid jelenlétét mutattuk ki a reflexívet alkotó neuron-hálózatban és szinapszisokban, és igazoltuk szerepüket a vérnyomás központi idegrendszeri szabályozásában.
3) Neurotranszmitterek szintézisének változása a humán agy egyes területein. Neurokémiai, hisztokémiai és in situ hibridizációs módszerekkel feltérképeztük 60 különböző agyterületen a transzmitter-aminosavak koncentrációjában és lokalizálásában az idős korban bekövetkező változásokat. Kimutattuk és lokalizáltuk schizophreniában elhunyt személyek, valamint öngyilkosok egyes agyterületein a serotonin-rendszer rendellenességeit.
4) Az idegsejtek axonális sérülését követő változások vizsgálata. Az idegrost sérülése vagy átvágása (axotómia) az idegsejt neurohormon- és neurotranszmitter szintézisében azonnali változást eredményez. In situ hybridizációs hisztokémiai eljárással igazoltuk, hogy axotómia hatására az idegsejtek aktív hormon- vagy transzmitterszintetizáló aktivitása lecsökken vagy megszűnik, ezzel egyidőben a "latens" neurotranszmitterek szintetizálása azonnal megindul. A "latens" neurotranszmitterek kódja genetikusan determinált az idegsejtben és feltételezhető, hogy aktiválódásuk révén részt vesznek az idegsejtek sérülése után azok túlélésében és az axonális regenerációban.
5) Idegpályák transzszinaptikus jelölése neurogén vírusokkal. Hazánkban elsőként vezettük be idegpályáknak vírusokkal (herpes, pseudorabies) történő jelölését. A vírus az idegvégződéseken át fertőzi meg a neuront, abban expresszálódik és tovább fertőzi a sejttel szinaptikus kapcsolatban álló további neuronokat. Az így fertőzött láncolatok az idegsejteknek immunohisztokémiai festéssel - fény- és elektronmikroszkóppal egyaránt kimutathatók. A módszerrel lokalizáltuk patkányban a könnymirigy és a nyálmirigyek szimpatikus és paraszimpatikus preganglionáris neuronjait a gerincvelőben és az agytörzsben, továbbá az ezen sejteket beidegző neuronokat az agytörzs, a hypothalamus és a himbikus rendszer különböző sejtcsoportjaiban.
6) Neuroimmun transzport-út igazolása a gyomor-bélrendszer nyálkahártyájában. A gyomor beidegzésével kapcsolatos vizsgálataink során felfigyeltünk és in situ hibridizációs módszerrel elsőként igazoltuk, hogy a gyomor- és bélfal tunica propia sejtjei histamin-, dopamin, acetylcholin és neuropeptid mRNA-t tartalmaznak, melyek patológiás esetben (ulcus) óriási mennyiségben expresszálódnak. Ezek a sejtek ("immunsejtek") szoros kapcsolatban állnak a nyálkahártya idegvégződéseivel, bennük az idegvégződésekben felszabaduló anyagok receptorai mutathatók ki. Az immunsejtek mobilisak, migrációjuk során az epithel-sejtekkel kerülnek kapcsolatba, valószínűleg a nyálkahártyát védő mechanizmusban visznek meghatározó szerepet.