I. szemeszter

(Ez a legnehezebb félév, mert a hallgatók tapasztalatlanok, és a három részdiszciplina egymással nehezen kapcsolható össze.)

Kurzus vezető: Dr. Réthelyi Miklós, egyetemi tanár

A kurzus ideje:

Év: 1.

Szemeszter: első szemeszter

Összes oktatási hét: előadás: 45 óra, gyakorlat: 90 óra

Heti óraszám: előadás: 3 óra, gyakorlat: 6 óra

Feltételek: nincs

A kurzus célja:

Az anatómiai tanulmányok célja a végtagok és a törzs szerkezetének, a nyakizmok és a nyaki fasciák megismerése, valamint a koponya csontjainak, a koponya egészének, ill. a fejen található mimikai- és rágóizmok ismerete.

A szövettani tanulmányok során a hallgatók megismerkednek az alapszövetekkel. Az alapszövettani ismeretekre épül majd a II. és III. félév részletes szövettani követelménye.

A fejlődéstani tanulmányok az ivarsajtek kialakulásától a megtermékenyítésen át az embryo kialakulásáig vezetik a hallgatókat.

A kurzus rövid szillabusza:

A félév végére a hallgatóknak ismerniük kell:

- a fő irányokat, síkokat, az anatómiai numenklatúrát és az anatómiai leírás nyelvét,

- a felső és az alsó végtag csont-ízület és izomfelépítését valamint a végtagok mozgásait,

- a felső- és az alsó végtag klinikailag fontos területeit, csatornáit (pl. fossa axillaris, fossa cubiti, canalis carpi, tenyér, hiatus subinguinalis, canalis femoralis, canalis adductorius, fossa poplitea, bel- és külboka mögötti és közötti terek, talp stb.)

- a végtagok artériás és vénás ellátását,

- a végtagok főbb idegeinek elhelyezkedését, az izmok motoros beidegzését,

- a gerinc szerkezetét, görbületeit és mozgásait, a bordákat és a szegycsontot, valamint a mellkas felépítését,

- a gerinc körüli (axialis- és tarkó-) izomzatot és jelentőségét a törzs egyenesen tartásában és mozgatásában, valamint a fej mozgásaiban,

- a hátizomzatot és jelentoségét a felső végtag mozgatásában,

- a hasfal izmait, a hasfal szerkezetét, a rectus-hüvely és a canalis inguinalis felépítését, jelentőségét,

- a nyakizmokat és a nyaki fasciákat,

- a medence szerkezetét,

- a rekeszizmot,

- a koponya csontokat, az agykoponya belső és külső reliefjét, a csontos orr-, szem- és szájüreg valamint a fossa pterygopalatina falait és összeköttetéseit,

- a fejen található izmokat (mimikai- és rágóizmok).

- Szövettanból az alapszöveteket tanítjuk. Az előadásokon elhangzott ismereteket a hallgatók a szövettani gyakorlatokon egészítik ki és mélyítik el. A hám-, kötő- és támasztó-, izom- és idegszövet fénymikroszkópos szerkezetének a tanulmányozása szövettani metszeteken történik. A hallgatók színes ceruzarajzokat készítenek a tanulmányozott metszetekről ill. a fontos részletekről.

A félév végére a hallgatóktól elvárjuk, hogy:

- szakszerűen használják a mikorszkópot,

- megtanulják a szövettan sajátos nyelvét, és azt használják az egyes alapszövetek leírásánál,

- ismerjék az alapszövetek bemutatására használt festési technikákat, azok jelentőségét,

- mikroszkópban felismerjék a hám-, a kötő- és támasztó-, az izom- és idegszövet sejtes és nem sejtes alkotórészeit,

- ismerjék az alapszövetek fontosabb ultrastrukturális (elektronmikroszkópos) jellegzetességeit és azok funkcionális jelentőségét is.

- A fejlődéstan ebben a félévben a megtermékenyítéstol az embryo kialakulásáig, a beágyazódásig ill. a placenta kialakulásáig vezeti a hallgatókat. Az anatómiai anyaghoz kapcsolódik a koponya, a gerinc és a mozgás szervrendszerének fejlődése.

A félév végére a hallgatóktól elvárjuk, hogy:

- használják a fejlődéstan nyelvét, és azzal fejlodéstani folyamatokat tudjanak leírni,

- világosan lássák, hogy a fejlődéstani folyamatok során egy induló állapotból, esetleges köztes állapotokon keresztül, egy végállapotba jutunk el, ami újabb folyamatok kiinduló pontja lehet,

- ismerjék a korai fejlődés egyes szakaszait és fogalmait (pl. megtermékenyítés, barázdálódás, neuruláció, lefűződés, beágyazódás, csíralemezek, embryopajzs, chorda dorsalis stb.),

- ismerjék a koponya, a gerinc és a mozgásrendszer fejlődését.

Az oktatás formája: előadás, gyakorlat

Irodalom (tankönyvek):

Szentágothai-Réthelyi, Funkcionális anatómia I-II-III. Semmelweis Kiadó, Budapest, 1994.

Kiss-Szentágothai, Az ember anatómiájának atlasza, I-II-III. Medicina, Budapest, 1984.

Sobotta, Az ember anatómiájának atlasza I-II. Semmelweis Kiadó, Budapest, 1994.

Tömböl (szerk.), Tájanatómia. Medicina, Budapest, 1987

Somogyi-Hajdu, Szövettani gyakorlati jegyzet, SOTE, Budapest, 1995.

Komáromi, Az agyvelő boncolása,

Hajdu, Vezérfonal a neuroanatómiához, SOTE, Budapest, 1996.

Az értékelés formája: Szóbeli vizsga (gyakorlati és elméleti rész)

Az oktatás nyelve: magyar, német, angol

Vissza az oldal tetejére

II. szemeszter

Összes oktatási hét: előadás: 45 óra, gyakorlat: 90 óra

Heti óraszám: előadás: 3 óra, gyakorlat: 6 óra

Feltételek: az 1. félév sikeres elvégzése

A kurzus célja:

A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a keringés szerveinek (szív, erek), nyirokrendszer (nyirokcsomók, nyirokerek) és a zsigeri szervrendszerek (emésztő-, légző- és urogenitális rendszer) anatómiai és szövettani szerkezetével, valamint normális és kóros fejlődésével.

A kurzus rövid szillabusza:

Ez a félév lehetőséget nyújt az anatómia, a szövettan és a fejlődéstan integrálására. Az általános bevezető előadásokat követően az egyes szervek szerkezetét (anatómia és szövettan) és fejlődését (beleértve a fejlődési rendellenességeket is) az előadásokon hallják a hallgatók. A bonctermi gyakorlatokon történik a szervek tanulmányozása, boncolása, a fejlődési folyamatok megbeszélése. A szövettani gyakorlatokon a szervek szöveti szerkezetével ismerkednek meg a hallgatók a metszet tanulmányozása során. A metszet (szerv) egészének ill. fontosabb részletek lerajzolása továbbra is lényeges visszajelzés arra vonatkozóan, hogy a hallgató mennyire látja a formákat, az arányokat, mennyire világos számára a szöveti szerkezet.

A félév végére elvárható, hogy a hallgatók részleteiben ismerjék:

- a szív szerkezetét összekapcsolva a szív működésével,

- a szív és a szívközeli artériák és vénák normális fejlodését, valamint a fejlődési rendellenességeket,

- a vér- és nyirokkeringés elvét, az erek falszerkezetét és annak funkcionális jelentőségét,

- a nyirokszervek felépítését (nyirokszövet) és funkcionális jelentőségét,

- az emésztőrendszer és szerveinek makroszkópos és mikroszkópos szerkezetét, fejlődését és a fejlődés főbb zavarait,

- a légzőrendszer és szerveinek makroszkópos és mikroszkópos szerkezetét, fejlődését és a fejlodés főbb zavarait,

- az urogenitalis rendszer és szerveinek makroszkópos és mikroszkópos szerkezetét, fejlődését és a fejlodés főbb zavarait,

- a nagy savós hártyák kapcsolatát a testfallal és a szervekkel, a testüregek fogalmát és kialakulását.

Elengedhetetlen az anatómiai, a szövettani és a fejlődéstani ismeretek összekapcsolása, a makroszkópos, a mikroszkópos szerkezet, és ahol a funkció megértése szempontjából megkívánt, az ultrastruktúra egységben látása.

Az oktatás formája: előadás, gyakorlat

Irodalom:

Szentágothai-Réthelyi, Funkcionális anatómia I-II-III. Semmelweis Kiadó, Budapest, 1994.

Kiss-Szentágothai, Az ember anatómiájának atlasza, I-II-III. Medicina, Budapest, 1984.

Sobotta, Az ember anatómiájának atlasza I-II. Semmelweis Kiadó, Budapest, 1994.

Tömböl (szerk.), Tájanatómia. Medicina, Budapest, 1987

Somogyi-Hajdu, Szövettani gyakorlati jegyzet, SOTE, Budapest, 1995.

Komáromi, Az agyvelő boncolása,

Hajdu, Vezérfonal a neuroanatómiához, SOTE, Budapest, 1996.

Az értékelés formája: Szóbeli vizsga (gyakorlati és elméleti rész)

Az oktatás nyelve: magyar, német, angol

Vissza az oldal tetejére

III. szemeszter

Összes oktatási hét: előadás: 45 óra, gyakorlat: 75 óra

Heti óraszám: előadás: 3 óra, gyakorlat: 5 óra

Feltételek: az 1. év sikeres elvégzése

A kurzus célja:

A félév tananyagának súlypontja a központi és perifériás idegrendszer és az érzékszervek. Ehhez csatlakozik a belső elválasztású mirigyek rendszere. A bonctermi munka jelentős részét teszi ki a fej és a nyak régióinak a boncolása (tájanatómia).

A kurzus rövid szillabusza:

Az idegrendszer megtanítása a makro- és mikroszkópos szerkezet és a fejlődési viszonyok bemutatását és rendszeres visszakérdezését jelenti. Erre nyújt lehetoséget a bonctermi preparatív munka, a csoportos megbeszélések, és a szövettanon a metszetek tanulmányozása. - A fej-nyak tájanatómiai boncolása egész tetemen történik; itt a hangsúly egy-egy tájék (regio) szerkezetén, az ott található képletek egymáshoz viszonyított topográfiai kapcsolatán és felszíni vetületén van. A regiók leírásánál támaszkodunk a klasszikus sorrendre: a regio elnevezése, határai, bőrbeigezés, fascián kívüli képletek, fascia viszonyok, mély képletek, amennyiben lehetséges, réteges felsorolásban.

A félév végére a hallgatóktól elvárjuk, hogy ismerjék:

- az agy és a gerincvelő makroszkópos szerkezetét, az agykamrákat,

- az agyvelő és a gerincvelő vérellátását, a liquorkeringést és a központi idegrendszer burkait és azok jelentőségét,

- az agy és a gerincvelő mikroszkópos szerkezetét, az agyidegek magjait, a hosszú pályákat,

- kitüntetett agyterületek (gerincvelő, kisagykéreg, nagyagykéreg) szövettani szerkezetét,

- az agyidegek eredetét, összetételét, lefutását és perifériás ágrendszerét,

- a gerincvelői szelvény összetételét, a gerincvelői idegek eredetét, csoportosulását (plexusok),

- a sympathicus, a parasympathicus idegrendszer valamint a szervek saját idegi hálózatának a felépítését,

- az idegrendszer fejlődését, és a fontosabb fejlődési rendellenességek kialakulásának módját,

- a szaglás és ízérzés anatómiai alapjait (szagló hám, ízérző bimbók),

- a szem makroszkópos és mikroszkópos szerkezetét, fejlődését, az orbita szerkezetét valamint a látópályát,

- a fül (külső-, közép- és belső-) makroszkópos felépítését, a maculák, cristák és a Corti-féle szerv mikroszkópos szerkezetét, a halló- és egyensúlyérző szerv fejlődését valamint a hallópályát és a vestibuláris rendszert,

- a bőr szerkezetét,

- a belső elválasztású mirigyek anatómiáját, szöveti szerkezetét és fejlődését,

- a fej és a nyak tájanatómiai áttekintését.

Az oktatás formája: előadás, gyakorlat

Irodalom:

Szentágothai-Réthelyi, Funkcionális anatómia I-II-III. Semmelweis Kiadó, Budapest, 1994.

Kiss-Szentágothai, Az ember anatómiájának atlasza, I-II-III. Medicina, Budapest, 1984.

Sobotta, Az ember anatómiájának atlasza I-II. Semmelweis Kiadó, Budapest, 1994.

Tömböl (szerk.), Tájanatómia. Medicina, Budapest, 1987

Somogyi-Hajdu, Szövettani gyakorlati jegyzet, SOTE, Budapest, 1995.

Komáromi, Az agyvelő boncolása,

Hajdu, Vezérfonal a neuroanatómiához, SOTE, Budapest, 1996.

Az értékelés formája: Szóbeli vizsga (gyakorlati és elméleti rész)

Az oktatás nyelve: magyar, német, angol

Vissza az oldal tetejére

IV. szemeszter

Összes oktatási hét: előadás: 15 óra, gyakorlat: 75 óra

Heti óraszám: előadás: 1 óra, gyakorlat: 5 óra

Feltételek: a 3. félév sikeres elvégzése

A kurzus célja:

A félév anyagának súlyponti része a testüregek, az intracranialis térség, a törzs és a végtagok tájanatómiája, a zsigerek testfali vetülete.

A kurzus rövid szillabusza:

Tematika szempontjából a legfontosabb félév. Az egyre romló tetemellátás következtében a hallgatók ebben a félévben boncolnak orvosilag olyan fontos területekt, mint a testüregek (a II. féléves zsigeri boncolás ún. zsigeri paketteken történik, amelyek kíválóan alkalmasak a zsigerek egyenkénti tanulmányozására, de nagyon kevés támpontot nyújtanak az üregi topográfiához). A szervek testfali vetületeit is csak ebben a félévben tudjuk bemutatni és megtanítani a gyakorlatban is. - A heti egy órára redukált előadásokon a hallgatók a klinikai vonatkozások hangsúlyozása mellett, metszetanatómiával ismerkednek meg. - Lehetőséget biztosítunk a szövettani metszetek ismételt áttanulmányozására is a félév során.

A félév, azaz az anatómia-, szövet- és fejlodéstani tanulmányok végére elvárjuk, hogy a hallgatók:

- ismerjék az emberi test felépítését (térben és metszeti síkokban), le tudják emlékezetből írni az egyes szervek alakját, felszíni és belső szerkezetét;

- maguk elé tudják képzelni az emberi testet alkotó szervek topográfiai kapcsolatait;

- ismerjék a szervek felszíni vetületét;

- ismerjék az emberi test normális fejlődését és a főbb fejlődési rendellenességeket (különösen azokat, amelyek a normális fejlődési folyamatokból egyszerűen levezethetők);

- ismerjék az emberi testet alkotó szövetek mikroszkópos, és esetenként szubmikroszkópos szerkezetét;

- ismerjék az emberi testet alkotó szervek szöveti szerkezetét;

- anatómiai-, szövet- és fejlődéstani ismereteiket alkalmazni tudják a szervek működésének elemzéséhez.

Az oktatás formája: előadás, gyakorlat

Irodalom:

Szentágothai-Réthelyi, Funkcionális anatómia I-II-III. Semmelweis Kiadó, Budapest, 1994.

Kiss-Szentágothai, Az ember anatómiájának atlasza, I-II-III. Medicina, Budapest, 1984.

Sobotta, Az ember anatómiájának atlasza I-II. Semmelweis Kiadó, Budapest, 1994.

Tömböl (szerk.), Tájanatómia. Medicina, Budapest, 1987

Somogyi-Hajdu, Szövettani gyakorlati jegyzet, SOTE, Budapest, 1995.

Komáromi, Az agyvelő boncolása,

Hajdu, Vezérfonal a neuroanatómiához, SOTE, Budapest, 1996.

Az értékelés formája: Szóbeli vizsga (gyakorlati és elméleti rész)

Az oktatás nyelve: magyar, német, angol

Vissza az oldal tetejére