|
||
|
A kezdeti módszertani fejlesztések, festékanalízis munkálatait követően nemzetközileg úttörő eredményeket mutattak fel egy új terület, a fluorescensmikroszkópos exfoliatív cytológia terén, elsősorban leírva az akridinorangra adott atipusos sejtfluorescencia változásokat, melyek jelentőséget nyertek a korai onkocitodiagnosztikában. Minthogy az Intézet profilja l963-tól döntően az idegrendszer kutatása lett és ezidőben vált lehetségessé a catecholaminok flurescensmikroszkópos kimutatása, így a laboratórium azóta kizárólag a biogen aminok, mint neurotransmitterek morfológiai vizualizálhatóságát kutatja mind a központi idegrendszerben, mind a vegetatív beidegzésű célszervekben.
Számos szervben történt a biogen aminok , ill. az aminerg beidegzés alakulásának nyomonkövetése különböző kísérleti állapotokban, így az epehólyagban, a parotisban a kivezetőcsövek lekötése után, a májban partialis resectiot követően, az irisben a ganglion cervicale superius kiirtása után, a szívben acut és chronikus alkohol-adagolás nyomán, a máj benzolszármazékok által előidézett mérgezési állapotban. Mindezen kísérletek arra utalnak, hogy a belső millieu megváltozására a monoaminerg beidegzés érzékenyen reagál, továbbá, hogy az intraparenchymális idegrendszer - a léziókat követően is rendkívül regenerábilis. Ezt a regeneráló képességet az intraparenchimalis szervbeidegzésnek a továbbiakban modell-kísérletben úgy vizsgáltuk, hogy pancreas szövetdarabkákat ültettünk be - mint neutrális térbe - patkányok elülső szemcsarnokába.
- A laboratórium az utolsó 5 évben - részben a Prestoni Egyetem /Anglia/ Biológiai Intézetével kollaborációban - elvégezte ezen implantátumok különböző szöveti elemeinek /exokrin - endokrin pancreas/ részletes fény - és elektronmikroszkópos immun- és enzimhistokémiai vizsgálatát, különös tekintettel az idegelemek regenerációs képességére.
- Ezen eredmények vezettek az I. Sebészeti Klinika transplantációs részlegével való kollaborációhoz. A laboratórium az I.sz. Sebészeti Klinikával együttműködésben kidolgozott sertés modellekben egy, a sejtmembrán barrierfunkcióját detektáló akridinorange fluorescens festék felvételén alapuló eljárást a pancreas graft életképességének in vitro vizsgálatára. A graft életképesség változik a graft meleg ill. hideg ischaemiás tárolása során. Jelentős különbség van az egyes szövettani alkotóelemek válaszreakcióiban. A tárolás során jellemző és jól követhető az amilaz vesztés, melynek üteme szignifikánsan kisebb 4 C-on Balzer- UW oldatban való tároláskor. Mind az akridinorange módszer, mind az amilaz vesztés mérése alkalmas lehet a graft életképességének in vitro meghatározására, az implantáció előtti megítéléshez.