Összehasonlító neurohisztológiai és neurocitokémiai laboratórium

Vezető: Csillag András Kálmán Mihály Székely Andrea Ajtai Béla A munkacsoport idegtudományi kutatással foglalkozik a következő főbb témakörökben: szinaptikus plaszticitás, tanulás és motiváció neuroanatómiai alapjai madarakban, a madarak látórendszerének és limbikus agyterületeinek vizsgálata, a glia-fejlődés és a szöveti regeneráció összehasonlító tanulmányozása gerincesekben.

• A munkacsoport kutató tevékenységének egyik fő témaköre a madarak központi idegrendszere, elsősorban a tanulással és a motivációval összefüggő agyterületek tanulmányozása. Ezen belül a tegmento-striatalis és tegmento-limbikus kapcsolatok, különös tekintettel a dopaminerg és kolinerg pályarendszerekre, továbbá a háziszárnyas viselkedési válaszai és következményes szinaptológiai, receptor- és metabolikus változások korrelált megfigyelése. Elsők között írtunk le GABA tartalmú neuronokat madáragyban, azonosítottunk a tanulásban kulcsszerepet játszó egyes előagyi struktúrákat, ezekben specifikus és lokalizált szinaptikus, valamint receptor (opiát, dopamin, acetilkolin) változásokat mutattunk ki tanulási teszttel összefüggésben. További fontos kutatási téma a tanulásban szerepet játszó telencephalikus magok (striatum, hippocampus, kéreg-ekvivalens területek) kapcsolatrendszere és citokémiája háziszárnyason és énekesmadárban. Leírtuk és morfológiailag jellemeztük az íz-averziós tanulásban kulcsszerepet játszó hyperstriatum - archistriatum - lobus parolfactorius pályarendszer szinaptikus végződési mintázatát, valamint azonosítottuk a hippocampus, archistriatum, és dorsomedialis thalamus efferens célterületek alapján megállapítható szubdivízióit. Vizsgálat tárgyát képezik a retinohypothalamikus pályák és a járulékos látórendszer madarakban. Neuropeptid Y és VIP immuncitokémia, valamint retinális afferensek alapján adatokat szolgáltattunk az intergenikuláris magcsoport valamint a nucl. suprachiasmaticus elhelyezkedéséről és kapcsolatrendszeréről. Az e témakörben alkalmazott főbb módszerek: fény- és elektronmikroszkópos hisztológia, morfometria, szövetléziós technikák, pályakutatás, receptor autoradiográfia.
  Jelentősebb kollaborációs partnerek:
  -S.P.R. Rose és M. G. Stewart (Open University, Milton Keynes, UK),
  -J.R. Krebs (University of Oxford, UK),
  -H.J. Karten (UCSD, La Jolla, USA)
  -M. Hajós, (University of Oxford, UK),
  -P.Kabai (ÁOTE Zoológiai Központ, Budapest).

• A munkacsoport másik fő témaköre a neuroglia és az idegszöveti regeneráció kérdéseivel foglalkozik. Ezen belül az egyik téma az asztroglia összehasonlító szövettana gerinceseken. Fontos eredmény a GFAP és a vimentin előfordulásának feltérképezése hal-, teknős- és madáragyban, az utóbbi kettő esetében fejlődési soron is. Az eredmények legérdekesebb vonatkozásai, hogy a hasonló asztrociták előfordulása madárban és emlősben valószínűleg konvergens fejlődés eredménye, és hogy a madarak esetében az asztrociták radiális gliából való fejlődése megkérdőjelezhető. A reaktív gliózis fejlődő agyban való vizsgálatához intrauterin léziós technikát dolgoztunk ki. Kimutattuk, hogy a reaktív gliózis kialakulásának képessége agyterületenként eltérő időpontban jelentkezik, a neurohisztogenezis adott szintjén. E témakörben alkalmazott főbb módszerek: immunhisztokémia, kísérletes idegsebészet, agyi transzplantáció.
  Fontosabb kollaborációk:
  -M.B. Pritz (Indiana University, US),
  -G. Martin-Partido és M. Hidalgo-Sanchez (Extremadura University, Badajoz, Spain).

Vissza a "Kutatás" oldalra