Betűméret: A A A

NAP Kutatócsoportok

SE-NAP Kutatócsoportok

A NEMZETI AGYKUTATÁSI PROGRAM MÁSODIK SZAKASZA – 2017-2021
NAP-ról NAP-ra – újabb négyéves agykutatási program 6,5 milliárd forintból
A program hivatalos honlapja: NAP 2.0
A NAP 2.0-ról DIÓHÉJBAN


A SEMMELWEIS EGYETEMEN MŰKÖDŐ KUTATÓHELYEK az alábbi projektekkel szerepelnek a NAP 2.0-ban: 

Az agy sejt- és fejlődésbiológiájának kutatása

Bemutatás

Kutatócsoport: Kísérletes neuroanatómiai és fejlődésbiológiai csoport
Vezető: Dr. Alpár Alán (Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
E-mail: alpar.alan@med.semmelweis-univ.hu

Kutatási terület: Neurodegeneratív kórképek, agyi fejlődésbiológia, sejtmigráció, neuronális differenciálódás.

Időtartam: 2017 – 2021

Honlap: http://semmelweis.hu/anatomia/kutatas/laborok-kutatocsoportok/nemzeti-agykutatasi-program-az-agy-sejt-es-fejlodesbiologiaja/

 

Mitokondriális génvariánsok mitokondriális betegségekben és neurodegenerációban. Az alfa-ketoglutarát-dehidrogenáz defektusai a fehérjeszerkezettől a klinikumig.

Bemutatás

Vezetők: Dr. Ádám-Vizi Veronika, Dr. Molnár Mária Judit
E-mail: adam.veronika@med.semmelweis-univ.hu; molnarmj@gmail.com
Szervezetek: Orvosi Biokémiai Intézet, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete

Kutatási terület:
Vizsgálni kívánjuk a humán alfa-ketoglutarát-dehidrogenáz komplex (hKGDHk) patogén, potenciálisan patogén és mesterségesen létrehozott mutánsait elsősorban a fehérjeszerkezet változásai szintjén. Feltérképezzük, hogy ki lehet-e cserélni a NAD+ -ot, mint szubsztrátot a KGDHk reakcióban alternatív szubsztrátokkal, amely potenciálisan nagyon hasznos lehetne a szubsztrátszintű ATP-termelés részleges fenntartása szempontjából anoxiában. Szintén szeretnénk kifejleszteni egy enzimpótló terápiás megközelítést az E3-deficiencia betegség kezelésére. A mitokondriális homeosztázisban és kapcsolódó mechanizmusaiban szerephez jutó összes gént WES technikával kívánjuk vizsgálni a következők tekintetében: i. neurodegenerációhoz kapcsolható primer mitokondriális betegséghez vagy multifaktoriális neurodegeneratív betegséghez köthető ritka variánsok azonosítása végett, ii. a megtalált ritka variánsok fenotipusos manifesztációinak tisztázása céljából homo- ill. heterozigóta esetekben egyaránt.

Időtartam: 2017 – 2021

Honlapok:
http://semmelweis.hu/genomikai-medicina/kfi/kutatasi-projektek/ 
http://semmelweis.hu/biokemia/kutatas/tudomanyos-munkacsoportjaink/neurobiokemia-munkacsoport/

 

Új antidepresszáns gyógyszercélpontok: genomszintű gén-környezet interakciós vizsgálatok

Bemutatás

Vezető: Prof. Bagdy György
E-mail: bagdy.gyorgy@pharma.semmelweis-univ.hu
Szervezet: Gyógyszerhatástani Intézet

Kutatási terület:
A kutatócsoport új, a depresszió kezelésére alkalmas gyógyszercélpontok után kutat. Ehhez egy több ezer fős populációban a teljes génállományt feltérképezik, olyan génváltozatokat keresve, amelyek a betegség kialakulásához vezethetnek. Kulcsszavak: depresszió, szorongás, genetika, antidepresszánsok, személyiségvonások, temperamentumok, környezeti stressz, anyagi nehézségek, gyógyszerkutatás, NewMood, GWAS, microarray.

Időtartam: 2017 – 2021

Honlap: http://semmelweis.hu/gyogyszerhatastan/nap-a-kutatocsoport/

 

Elektromágneses (EEG) tomográfiás és multimodális képalkotó vizsgálatok pszichiátriai megbetegedések agyi mechanizmusainak feltárása céljából

Bemutatás

Kutatócsoport: SE Nagy-denzitású EEG- és multimodális képalkotó munkacsoport
Vezetők: Dr. Bitter István (klinikai), Dr. Czobor Pál (EEG/Imaging)
E-mail: bitter.istvan@med.semmelweis-univ.hu; czobor.pal@med.semmelweis-univ.hu
Szervezet: Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

Kutatási terület:
Nagy denzitású EEG mérések, valamint EEG és fMRI koregisztráción alapuló multimodális képalkotás pszichiátriai betegségek (pl. szkizofrénia, ADHD, borderline) neurobiológiai alapjainak feltárása céljából.

1. Nagydenzitású, 256-csatornás EEG képalkotó és tomográfiás vizsgálatok pszichiátriai megbetegedésekkel összefüggő neurobiológiai folyamatok pontos időbeli és térbeli jellemzésére.
2. Párhuzamos és szimultán, EEG-fMRI koregisztráción alapuló multimodális képalkotó mérőrendszer hardware és software feltételeinek megteremtése (tervezett kollaboráció: MR Kutató Központ).
3. A multimodális mérőrendszer gyakorlati kipróbálása, és klinikai alkalmazása  klinikai csoportban. Az nagy denzitású EEG, fMRI és multimodális képalkotás eredményeinek integrálása

 

Humán agyszövet minták gyűjtése tudományos felhasználás céljából

Bemutatás

Kutatócsoport: SE-NAP – Humán Agyszövet Bank Mikrodisszekciós Kutatócsoport
Vezető: Dr. Dobolyiné dr. Renner Éva (Humán Agyszövet Bank /Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
E-mail: renner.eva@med.semmelweis-univ.hu

Kutatási terület: A tudományos célra felhasználható speciális agyminták számának növelése és a NAP programban szereplő agykutatási témákhoz felhasználható agyminták biztosítása.

Időtartam: 2017 – 2021

Honlap: http://semmelweis.hu/hbtb/nap-project/

 

Kognitív transzlációs viselkedésfarmakológiai kutatások

Bemutatás

Kutatócsoport: Kognitív Transzlációs Viselkedésfarmakológiai Kutatócsoport
Vezető: Dr. Gyertyán István (Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet)
E-mail: gyertyan.istvan@med.semmelweis-univ.hu

Kutatási terület: Módszerfejlesztés kognitív javító mechanizmusok validálására, központi idegrendszeri gyógyszerek kutatása.

Időtartam: 2017 – 2021

Honlap: http://semmelweis.hu/pharmacology/establishment-of-a-cognitive-test-battery-with-high-translational-value/

 

A migrén és a tenziós fejfájás kialakulásában szerepet játszó agyi mechanizmusok összehasonlítása

Bemutatás

Kutatócsoport: SE-NAP 2 Genetikai Agyi Képalkotó Migrén Kutató Csoport
Vezető: Dr. Juhász Gabriella (Gyógyszerhatástani Intézet)
E-mail: juhasz.gabriella@pharma.semmelweis-univ.hu

Kutatási terület: A kutatócsoport migrénes, tenziós fejfájással küzdő és egészséges személyek agyműködését és genetikáját vizsgálja, ami lehetővé teszi a migrénre specifikus biomarkerek és új gyógyszercélpontok azonosítását.

Időtartam: 2017 – 2021

Honlap: http://semmelweis.hu/gyogyszerhatastan/nap-2-research-groups/se-nap-2-genetic-brain-imaging-migraine-research-group/

 

Klinikomorfológiai kutatások degeneratív idegrendszeri betegségekben

Bemutatás

Vezető: Dr. Kovács Tibor (Neurológiai Klinika)
E-mail: kovacs.tibor@med.semmelweis-univ.hu

Kutatási terület:
Az idegrendszer degeneratív megbetegedései közül az Alzheimer-kór (AK) és a Parkinson-kór (PK) a két leggyakoribb. Mindkét betegség éveken-évtizedeken keresztül, lappangva fejlődik, majd enyhe, nehezen kimutatható gyanújeleket követően vezet a jellegzetes klinikai tünetek-tünetcsoportok megjelenéséhez: AK esetében a dementia, PK esetében a mozgászavar.
A kifejlődött betegség progresszióját, a kolinerg illetve dopaminerg kezelés hatékonyságát befolyásoló klinikai jellemzők kevéssé ismertek. A legtöbb adat a társuló vaszkuláris kockázati tényezőkkel kapcsolatban áll rendelkezésre, ezek azonban csak ritkán választódnak szét makro- és mikrovaszkuláris formákra; adatok elsősorban AK-ban ismertek.
Klinikai és neuropatológiai módszerekkel tervezzük vizsgálni az AK és a PK különböző stádiumaiban a progressziót befolyásoló klinikai paramétereket, az AK Lewy-testes betegséggel való keveredésének klinikai markereit, a társuló vaszkuláris faktorok hatását, a kolinerg és dopaminerg kezelés effektusát módosító tényezőket.

Időtartam: 2017 – 2021

 

De novo mutációk és ritka genetikai variánsok szkizofréniában és figyelemhiányos-hiperaktivitási zavarban: Genetikai, in vitro celluláris és funkcionális agyi képalkotó vizsgálatok

Bemutatás

Kutatócsoport: Molekuláris pszichiátriai és in vitro betegségmodellezési kutatócsoport Vezető: Dr. Réthelyi János
E-mail: rethelyi.janos@med.semmelweis-univ.hu
Szervezetek: Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, továbbá Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

Kutatási terület: Szkizofrénia, exomszekvenálás, indukált pluripotens őssejtek, in vitro betegségmodellezés, pszichiátriai genetika, epigenetika.

Időtartam: 2018- 2021

 

A daganatok agyi áttéteinek genomikai elemzése

Bemutatás

Kutatócsoport: Agyi rákáttétek genomikai kutatócsoportja
Vezető: Dr. Szállási Zoltán (Boston Children’s Hospital, Harvard Medical School)
E-mail: Zoltan.Szallasi@childrens.harvard.edu
Intézmény: II. Sz. Patológiai Intézet, Semmelweis Egyetem, Budapest, Magyarország

Kutatási terület: Agyi tumoráttétek új generációs szekvenálása, teljes genom-szekvenálás, teljes exome-szekvenálás. A rosszindulatú daganatos halálozás egyik vezető oka az agyi áttétek kialakulása, melyek esetében a terápiák kevéssé hatásosak. Ennek egyik oka, hogy az agyi áttétek genetikája illetve annak a kiindulási daganathoz képest történő változása alig ismert, mivel nem állnak rendelkezésre megfelelő biobankok. A projekt célja egy metasztázis genomikai munkacsoport kialakítása. A munka alapja az MTA-SE Molekuláris Onkológia kutatócsoport illetve a négy orvosegyetem Patológiai és Idegsebészeti Intézetei közötti együttműködés, melynek során a négy daganatféleségben autopsziás és műtéti agymetasztázis biobankot kívánunk alapítani. Célunk az, hogy minden egyes alcsoportban minimálisan 10 autopsziás minta és megfelelő számú friss műtéti anyag is rendelkezésre álljon a kiindulási daganat mellett. A munkacsoport a pályázati periódusban a leggyakoribb agyi áttét típusokban (tüdőrák, emlőrák, vastagbélrák, melanóma) teljesgenom analízist kíván elvégezni abból a célból, hogy az egyes daganatok agyi áttétképzésének genetikai evolúcióját feltárja, az ún. szervi specificitás kérdését elemezze (az agy, mint különleges gazdaszervezet), és olyan terápiás célpontokat (Achilles sarkak) azonosítson, melyek az agyi áttétek kezelésében felhasználhatóak lehetnének.

Időtartam: 2017 – 2021

 

NAP 1.0 mérlege

NAP 1.0 különszám: Nemzeti Agykutatási Program
SE-NAP eredmények: Semmelweis Kutatói Szalon programja


A Nemzeti Agykutatási Program (röviden NAP) a felfedező kutatások, a megelőzés, az innováció, az orvosi ellátás hatékonyabbá válása, a gyógyszerfejlesztés, valamint a hazai tudományos eredmények ösztönzése érdekében indult.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világ fejlett részén az agy betegségei felelősek a teljes betegségteher mintegy harmadáért. 2010-ben 30 európai ország agyi – mentális és neurológiai – betegségekből eredő éves költségterhét 798 milliárd €-ra becsülték. Ez több mint a szív- és érrendszeri betegségek, a rák és a diabétesz költségei összesen.

Az agyi rendellenességek hatalmas társadalmi és gazdasági terhét csak felfedezésekre alapozódó új kezelések (gyógyszerek, beavatkozások) és megelőzési eljárások révén lehet érdemben csökkenteni. Ezért döntött a Kormány egy nemzeti agykutatási program indítása mellett, négy évre (2013-2017) összesen 12 milliárd forintos forrás biztosításával a Kutatási, Technológiai és Innovációs Alapból (KTIA). A program előkészítésében vezető agykutatók, szakértők, kormányzati és MTA szakemberek vettek részt.

A NAP szervezésére, irányítására sajátos rendszer épült föl, amelynek élén Freund Tamás NAP-elnök áll. Ő vezeti a kutatási területeket és a részt vevő kutatóhelyeket képviselő, vezető szakemberekből álló irányítótestületet. A NAP IT határozza meg a kutatási prioritásokat, tesz javaslatot a támogatásban részesítendő kutatócsoportokra, értékeli a kutatások előrehaladását és kezdeményez szükség szerinti módosításokat, forrásátcsoportosításokat.

A NAP stratégiai célja a már meglévő egyetemi és kutatóintézeti idegtudományi kutatócsoportok megerősítése és az akadémiai-ipari kapcsolat fejlesztése. Ezeket a célokat
(i) korszerű kutatási technológiák biztosításával, új technikák, eszközök, megközelítések bevezetésével,
(ii) a legkiválóbb kutatók megtartásával optimális kutatási feltételek biztosítása révén,
(iii) a fiatal tehetségek önállósodásának elősegítésével, és
(iv) az egyetemi hallgatók és a posztgraduális képzésben részesülők agykutatásba való fokozott bevonásával törekszik elérni.

Tíz tagból álló konzorcium (résztvevői a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, a Richter Gedeon NyRt., továbbá az MTA részéről a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, a Természettudományi Kutatóközpont,  és a Támogatott Kutatócsoportok Irodája) és még átfogóbb, országos kiterjedésű kiválósági hálózat fűzi egybe a támogatott kutatócsoportokat befogadó intézményeket és a velük együttműködő kutatóintézeteket, egyetemeket, országos intézeteket, kórházakat és innovatív vállalkozásokat. A Semmelweis Egyetem a Nemzeti Agykutatási Program keretében egyebek mellett a depressziót, a migrént, az Alzheimer-, a Parkinson-kórt, valamint a szkizofréniát és az agyi metasztázisokat vizsgálja.

Az elmúlt négy évben a NAP sajátos szervezete és működése bevált, átvétele más tématerületek kiválósági hálózatai számára is javasolható.

A NAP 1.0 fő céljait elérte. A legkiválóbb és fejlődőképes hazai agykutató csoportok jelentős részének adott esélyt, és külföldről hazatérő és határterületi tehetségek alapíthattak általa kutatócsoportot. Többségük nagyon jól élt a lehetőségekkel. Igen sok tehetséges és ambiciózus fiatal jutott be a területre, amit elősegített a számottevően bővülő, legkorszerűbb lehetőségeket nyújtó infrastruktúra.

A vezető (Q1/D1) lektorált folyóiratokban megjelenő nagyszámú publikáció tanúsága szerint a NAP-kutatóhelyek élénken együttműködő kiválósági hálózattá fejlődtek.

A konzorcium tagjainak többsége prioritásává tette az idegtudományi kutatásokat. Az e területen hagyományosan erős, de átmenetileg meggyengült intézmények felzárkóztatását is elősegítette a NAP B alprogramja. Eredményesnek mutatkozott az a törekvés is, hogy a gyógyító-és oktatómunka mellett az egyetemi kutatás is megerősödjön.

Az interdiszciplináris, transzlációs, multiszektoriális, expanzív, a fejlett európai és globális kutatási és innovációs térségbe ágyazott, versenyképes agykutatási és neurotechnológia-fejlesztési tevékenység számos konkrét kutatási és fejlesztési eredményt hozott. A legígéretesebb eredményeket az Innotéka 2017. ecemberi számában összefoglalóan bemutattuk, és szinte minden lapszámban van részletes ismertetés NAP-támogatással született eredményekről.

(Forrás: agykutatas.com; nkfih.gov.hu)

 

NAP 2.0 működtetése

A NAP méltó a folytatásra – interjú Freund Tamással, a NAP elnökével


A folytatás indokoltsága…

A nagy külföldi kutatási programokat legalább 8-10 évre tervezik, mert csak így biztosítható az eredményességük.

A NAP útnak indításakor Orbán Viktor miniszterelnök is kilátásba helyezte a program négy éven túli meghosszabbíthatóságát, amennyiben igazolja a hozzá fűzött várakozásokat. A NAP 1.0 végéhez közeledve megállapítható, hogy a támogatott kutatócsoportok jelentős része „felszálló ágban” van. A folytatás esetén meg kell tartani a kiválóságra, versenyképességre törekvés lendületét, és további forrásbevonásra is ösztönözni kell az elkényelmesedés kizárása érdekében. Egyben kell tartani a kiválósági hálózatot, a konzorciumot, megőrizve kohézióját, dinamizmusát, és mobilizálni kell fejlődési tartalékait.

A jövő egyik legnagyobb kihívása az eredmények transzlációja, azaz a gyakorlati alkalmazás, a hasznosítás elősegítése, ami a NAP célirányos fejlesztését, az innovációs rendszer és a kormányzat együttműködését, új mechanizmusok, források, partnerek bevonását igényli.

…és lehetősége: a NAP 2.0

Pálinkás József, az NKFIH elnöke javaslatára 2017 elején a kormány döntött a Nemzeti Agykutatási Program meghosszabbításáról. A sikeres pályázást követően várhatóan 2017. december 1. és 2021. november 30. között működik majd a NAP 2.0 az NKP_17 A alprogramjaként, 6,5 milliárd forint támogatásból. Az NKFIH vezetése határozott elvárásokat fogalmazott meg a kiíráskor, ami az új kutatócsoportok kiemelt támogatását biztosító NAP B alprogram és az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája segítségével működtetett támogatási mechanizmus megszüntetésével, a vidéki kutatóhelyek fővárosiakhoz képest csökkentett arányú részesedésével járt együtt, de a minőség-és hatékonyság-optimalizáló NAP sajátos szervezetét és működését továbbra is igénylik.

A NAP Irányítótestülete a NAP 2.0 előkészítése során fenntartotta a kiválók előnyben részesítésére vonatkozó törekvését.

A támogatói elvárások tiszteletben tartása mellett síkraszállt a NAP Konzorcium együtt tartásáért, amely kiegészült az élbolyhoz felzárkózó Eötvös Loránd Tudományegyetemmel. Sikerült megoldást találni a nem konzorciumi tagnál működő kiváló kutatócsoportok megtartására is. A további infrastruktúrabővítésről a meglévő csúcs-infrastruktúra optimális kihasználására került a hangsúly. A csökkenő források miatt „átmenetileg” felfüggesztődik a társadalmi hatásokat feltáró 5. pillér támogatása. A legfontosabb szervezeti és működési változásokat, a NAP 1.0 és 2.0 legfontosabb mutatóit ábrán és táblázatban mutatjuk be. A NAP 2.0 támogatásra javasolt kutatási témáit pedig keretes írásunkban foglaljuk össze.

A NAP 2.0 kutatási témái

  • Agykérgi jelenségek, neuronhálózatok vizsgálata
  • Gerincvelői jelenségek vizsgálata
  • Neurogenezis, neuroplaszticitás, szinaptikus plaszticitás
  • Az alvás neurobiológiai alapjainak vizsgálata
  • A retinaműködés, látás vizsgálata viselkedő állatban
  • Az utódgondozás neurobiológiája
  • Összehasonlító magatartásvizsgálatok, kutyaagybank
  • Munkamemória működésének vizsgálata
  • Egészséges kognitív öregedés vizsgálata
  • Hosszú távú tanulás és kognitív zavarok
  • Neurodegeneratív kórképek (klinikomorfológia, genetika, öregedésfüggés, Alzheimer-kór és epilepszia)
  • Sclerosis multiplex képalkotó (MRI) markerei
  • Fejfájások (migrén, tenziós fejfájás)
  • Epilepszia (láz, gyulladás, sejthálózatok, kognitív hanyatlás)
  • Neurotraumák komplex jellemzése
  • Agyi ischaemia, cerebrovascularis kórképek
  • Agytumorok és agyi áttétek (onkoimmunológiai és genomikai jellemzés)
  • Sejtmigráció agyi ischaemiában, neurodegenerációban és agytumorokban
  • Mélyagyi stimuláció (munkaképesség-megőrzés, szociális izoláció megelőzése)
  • Klinikai agytérképezés (addikciók, gyermekkori obezitás)
  • Hangulatzavarok, bipoláris kórképek komplex vizsgálata
  • Öngyilkosság-megelőzés
  • Szkizofrénia, ADHD (genetika, képalkotás, in vitro modellezés)
  • EEG tomográfi a és multimodális képalkotás a pszichiátriában
  • Molekuláris LEGO gyógyszerligandok fejlesztéséhez
  • Állatmodellek fejlesztése a kogníció vizsgálatára
  • Alzheimer-kór (ösztrogén receptor, TPPA1 receptor)
  • Parkinson-kór (biomarkerek, gyógyszercélpontok)
  • Krónikus neuropátiás fájdalom (új gyógyszercélpontok)
  • Depresszió és stressz (új gyógyszercélpontok)
  • Antidepresszáns célpontok genomszintű keresése
  • Intracraniális aneurysmák vizsgálata, modellezése, terápiás eszközfejlesztés
  • Agyi implantátumok fejlesztése
  • Agy–számítógép interfészek fejlesztése
  • Mikroeszközök fejlesztése idegingerlés céljából
  • Szoftverfejlesztés in vivo imaging vizsgálatok elemzéséhez

NAP-fordulóhoz közeledve

A NAP-rendszer egy pillanatra sem állhat meg. Most egyszerre feladatunk a NAP 1.0 eredményes lezárása és a NAP 2.0 elindítása. Itt nagy feladat az EPTK (Elektronikus Pályázó Tájékoztató és Kommunikációs) Rendszer alkalmazása, a szerződéskötés, a rendszer igazodása a módosuló keretekhez. Tervezzük a NAP kutatási infrastruktúra kihasználásának értékelését is. Készülünk az eredmények hasznosíthatóságának felmérésére, a NAP-szervezet és működés fejlesztésére, bővítésére a transzláció elősegítése érdekében. Célunk a NAP-kutatócsoportok ösztönzése további pályázati források szerzésére. Büszkék vagyunk arra, hogy több NAP támogatott kutatócsoport European Research Council pályázatot is nyert, a NAP konzorciumvezető Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetből kettő is. A „NAP-fordulóra” el kell készülnie a NAP konzorciumi tagok kiválósági hálózatbeli szerepvállalása és fejlődési potenciálja értékelésének is, amit meg kell tárgyalnunk az érintett intézményi vezetőkkel, akiknek a támogatása és együttműködése nélkülözhetetlen a NAP sikerességéhez és az eredmények közérdekű hasznosításához.

(Forrás: nkfih.gov.hu; innoteka.hu)