A koraszülöttek ideghártya károsodása (latinul: retinopathia prematurorum, rövidítve ROP) olyan szemészeti megbetegedés, amely koraszülöttek szemén alakul ki.
Az ideghártya fejlődése normális esetben a magzati élet során a megszületés idejére éppen befejeződik. Az ideghártya ereinek fejlődése a tervezett időben történő születés előtt néhány héttel fejeződik csak be. Így a tervezett idő előtt született gyermekek látóhártyája még erezetlen, amely miatt az ideghártya is éretlen marad. A korai megszületést követően a gyermek életben maradása a legfontosabb, ez az elv vezérli az alkalmazott kezeléseket. Az alkalmazott oxigén kezelés szükséges az életben maradáshoz, de sajnos leállítja az ideghártya normális fejlődését. Így az ideghártya érése már nem tud rendesen folytatódni, az ideghártya fejlődése elmarad, és így a látás különböző mértékben károsodhat.
Az érellátás nélkül maradt látóhártya területén ugyanis olyan anyagok képződnek, amelyek nem a normális erek fejlődését segítik elő, hanem kóros erek kialakulását okozzák. Ezek a kóros erek burjánoznak, nem csak az ideghártya síkjában helyezkednek el, hanem benőnek a szemgolyó belsejébe is. Az ideghártya zsugorodását is létrehozhatják, ezzel annak leválását okozva. Az erek burjánzása következtében olyan vaskos kötőszövet is kialakulhat, amely a szemgolyó elülső részében, a szemlencse mögött feszül ki.
A koraszülöttek ideghártya károsodása nagyobb valószínűséggel akalul ki, ha a születés a 28. hét előtt következik be, ha a gyermek súlya alacsony, ha hosszabb ideig kap oxigén kezelést, ha vérszegény, ha légzési problémái is vannak, vagy ha E vitamin hiányos, illetve ha fertőzése van.
Az ideghártya károsodás mellett egyéb szemészeti szövődmények is felléphetnek. Ilyenek az általában nagyfokú rövidlátás, az ideghártya leválás, a tompalátás, a kancsalság, vagy a zöldhályog. Sajnos ezek a folyamatok gyakran nagyfokú látásromlást, vagy akár vakságot is okozhatnak.
A betegség és következményeinek súlyossága miatt a koraszülöttek szemészeti vizsgálaton (szembogár tágításban végzett szemfenék vizsgálaton) esnek át a szültés utáni 4-6 héten belül. Ha a folyamat jelentkezik, akkor az ellenőrzést rendszeres időközönként folytatják, és esetleg kezelés is szóba jöhet.
Ha a betegségnek csak a korai előrehaladottsági szinjte áll fent, akkor nem szükséges kezelés. Súlyosabb esetben lézer-, vagy fagyasztásos kezelés indokolt. Ezek a kezelések sajnos nem gyógyítják meg a betegség okát, csak a további szövődmények fellépését védik ki.