Betűméret: A A A

A kóros rövidlátás talaján kialakult súlyos látásromlás

A kóros rövidlátás (patológiás myopia) talaján kialakult súlyos látásromlás az esetek döntő többségében a fiatalabb korosztályt érintő szemészeti betegség.

A 6 dioptriánál kisebb fokú rövidlátás gyakori optikai eltérés. Ha a rövidlátás foka meghaladja a 6 dioptriát, akkor nagyfokú rövidlátásról beszélünk. Egyes Távol-Keleti országokban ennek elfordulása jóval nagyobb. Ilyen esetekben a szem tengelyhossza nagyobb a normál szemekhez képest.

Minél nagyobb a rövidlátás foka, ez a tengelyhossz megnyúlás annál kifejezettebb. Az esetek többségében a rövidlátás foka stabilizálódik (ekkor az optikai hiba még szemüveggel jól korrigálható), de egyes helyzetekben a tengelyhossz növekedése nem áll meg a fiatal felnőttkorban, hanem tovább fokozódik. Ezt a helyzetet progresszív myopiának nevezzük (egyre nagyobb dioptriájú szemüveg szükséges). A tengelyhossz növekedésével nemcsak a myopia foka nő, hanem a szemfenéken előforduló kóros folyamatok megjelenési esélye is fokozódik. Ilyenkor a szemüveg már nem segít.
A szemfenéki kóros folyamatok megjelenésének oka erősen leegyszerűsítve a szem hátsó pólusának feszülése és a szövetek elvékonyodása. A szövetek elvékonyodása következtében a szem hátsó pólusán kiboltosulás keletkezhet, mely magába foglalja az itt elhelyezkedő sárgafoltot, mint az éleslátás központi helyét is. Ez a kiboltosulás nem mindig alakul ki, de a feszülés miatti keringészavar mindig fennáll, ami a szövetek sorvadásához vezet. Ha a sorvadás eléri az éleslátás helyét, akkor annak kiterjedésétől függően a látásélesség már érdemben romlik.
Ha a nagyfokú feszülés nyomán nagyobb, az ideghártya minden rétegét érintő szakadások keletkeznek, az a retina leválásával és műtéti beavatkozás nélkül maradandó jelentős látásromlással, gyakorta az érintett szem teljes vakságával jár.
Egyes esetekben az ideghártya egyes rétegeiben nemcsak nagy, hanem mikro-szakadások is létrejöhetnek. Ilyenkor alakulhat ki a kóros rövidlátás egyik rettegett szövődménye, a sárgafolt területében keletkező érújdonképződés (a nagyfokú rövidlátók ~5%-a). Ebben az esetben a sárgafolt területébe új, oda nem való erek nőnek, melyek kezelés nélkül általában gyorsan és visszavonhatatlanul erőteljesen rontják az éleslátást. Az ilyen esetek kezdeti fázisaiban a színek érzékelése csökken, a látott kép erősen torzulhat, a kép egyes részletei kieshetnek. Előrehaladott esetekben az éleslátás területe hegesedik, a beteg nem ismer fel arcokat, nem tud olvasni, nem tud TV-t nézni. Bizonytalanná válik a mindennapi közlekedés.
Az időben elkezdett kezeléssel a folyamat az esetek jelentős részében megállítható, az új – egyelőre kutatási fázisban levő gyógyszerrel – a korai fázisban elkezdett kezelések esetén akár a jó látás is visszaadható.
Mindezek miatt az önvizsgálat, a panaszok jelentkezése esetén mielőbbi szakorvosi vizsgálat illetve a rendszeres fájdalommentes szűrővizsgálat fontossága minden betegség, így a rövidlátás esetén is kiemelkedő fontosságú.