Betűméret: A A A

Érzelmi kommunikációs tréning

Célja: a társas megértést elősegítő, a másik számára könnyen megérthető közlések készségszintű elsajátítása. Három területre helyezzük a hangsúlyt: az első, vágyaink,szükségleteink megfelelő formában történő kifejezése; a második, a jó bánásmód miatt felébredt hála, öröm és szeretet kifejezése; harmadik, a nem megfelelő bánásmód miatt kialakult rossz érzéseink közlése, és annak kifejezése, hogy mire lenne inkább szükségünk. Különös hangsúlyt helyezünk arra, hogy a másik leértékelő minősítése helyett meg tudjuk fogalmazni a másik viselkedése által bennünk kiváltott rossz érzéseket, és világosan ki tudjuk fejezni a másik számára, hogy inkább mire lenne szükségünk.

Az érzelmek három, a társas megértést elősegítő, megnyilvánulásával foglalkozunk. Az érzelmeink világos kifejezése segít a másiknak abban, hogy megértse, milyen állapotban vagyunk, mit szeretnénk és a másik viselkedése milyen hatással volt ránk. Ha a másik tudja, hogy most örülünk, boldogok vagyunk, szeretet érzünk, szomorúak vagyunk, félünk, haragszunk, szégyelljük magunkat, vagy éppen bűntudatunk van, akkor jobban megérti, hogy miért változott meg a viselkedésünk. Ha szeretnénk valamit a másiktól, akkor a másik számára fontos információ, hogy milyen érzelmet váltana ki bennünk, ha megteszi, vagy ha nem teszi meg azt, amit kérünk. Az is elősegíti azt, hogy jobban megértsenek minket, ha a másikkal mindig közöljük, hogy az adott cselekedete milyen érzést váltott ki bennünk. Ha a másik cselekedete rossz érzést vált ki, és vele ezt tudatjuk, akkor, ha jó szándékú, akkor ritkábban fog úgy viselkedni velünk. A bennünk örömöt, szeretetet, vagy más jó érzést kiváltó cselekedetet szívesebben ismétlik meg az emberek, mert általában szeretnek örömet okozni. Sok esetben abból erednek a társas konfliktusok, hogy a másik nem tudja pontosan, hogy mire is lenne nekünk szükségünk. Így a szükségleteink világos és érthető kifejezése segít a másiknak abban, hogy jobban tudjon bánni velünk. Ha az elégedetlenségünket a másik leértékelésének a formájában (Te ilyen/olyan vagy) fejezzük ki, az gyakran szégyent, sértettséget, haragot vált ki a másikban. A leértékelést támadásként éli meg, és vagy vissza támad, vagy eltávolodik tőlünk. A visszatámadás és az eltávolodás egyaránt megakadályozza őt abban, hogy a mi szükségleteinkre figyeljen. Ezért sem javasoljuk, hogy a rossz érzéseinket a másik leértékelésének, szidásának a formájában fejezzük ki.

A bentlakásos és csoportos forma lehetővé teszi, hogy az együttlakás és a csoporton történtekkel kapcsolatos érzéseinket valódi élethelyzetekben ki tudjuk fejezni, és védett közegben tudjuk gyakorolni azt ez új társas viselkedési formát

A csoportterápia során a terapeuták bemutatják az érzelemkifejezések főbb formáit. A csoporttagok korábbi élethelyzetek megbeszélésével, szerepjátékok formájában történő eljátszásával gyakorolják az új készségeket. A csoportokon kívül javasoljuk, hogy az osztályon egymás között, a személyzet tagjain, illetve az életben próbálják ki az új készségeket. Mindezt azért teszik, hogy vágyaik és szükségleteik hatékony kifejezését és érvényesítését akadályozó, régi, berögződött viselkedésmintázatokat megtörjék és érzelmeik és szükségleteik világosabb kifejezésével hatékonyabban tudjanak másokat arra ösztönözni, hogy az Önök kedvében járjanak.