Betűméret: A A A

Kardiovaszkuláris és Metabolikus Kutatócsoport

Munkatársak:

Projektek:

•   Kardioprotektív hatású mikroRNS-ek azonosítása és azok alkalmazásának vizsgálata infarktus kezelésére kis- és nagyállatmodellekben A mikroRNS-ek (20-15 bázis hosszúságú nem kódoló egyszálú RNS szakaszok) alapvető szerepet játszanak számos biológiai és patológiás folyamatban is. Ismert, hogy iszkémiás állapotokban számos mikroRNS expressziója megváltozik (pl. miRNA-21), valamint, hogy ezek a mikroRNS-ek alapvetően befolyásolják a szív fehréjeexpressziós mintázatát. Előző kutatásainkban kimutattuk (link: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24858849), hogy bizonyos mikroRNS-ek fokozott (microRNA-139-5p, microRNA-125b*) vagy csökkent (microRNA-487b) expressziója iszkémia elleni védelmet hoz létre kardiomiocitákban. Ezek alapján feltételezhető, hogy a mikroRNS-eknek szerepe lehet más kardioprtektív eljárásokban is. Jelen kutatásaink célja olyan mikroRNS-ek azonosítása patkányban és sertésben, melyek klinikailag releváns kardioprotektív eljárásokban (pl. iszkémiás posztkondícionálás, távoli iszkémiás perkondícionálás) játszanak szerepet. Ezentúl eredményeinkből kiindulva megkezdjük egy jövőbeli mikroRNS-moduláción alapuló terápiás eljárás fejlesztését.
•   Az extracelluláris vezikulák szerepének vizsgálata kardioprotektív mechanizmusokban A távoli iszkémiás kondícionálás egy ismert jelenség a kardioprotektív mechanizmusok között. Ennek során több alkalommal iszkémiát hozunk létre a szíven kívül, pl. az alsó végtagon, és ez védelmet biztosít a szív számára. Kutatócsoportunkban a végtag iszkémia során felszabaduló extracelluláris vezikulák protektív hatását vizsgálja. Szintén vizsgáljuk a protektív vezikulák mikroRNS- és fehérjetartalmát, melynek során új terápiás és diagnosztikus célpontokat keresünk, melyeket később a klinikai betegellátásban is lehet alkalmazni.
•  Metabolikus elváltozások talaján kialakuló iszkémiás kardiovaszkuláris megbetegedések jelátviteli mechanizmusának és farmakológiájának kutatása A metabolikus szindróma komoly kockázati tényezőt jelent a kardiovaszkuláris kórképek kialakulására. Köztudott, hogy az egészséges szív képes alkalmazkodni az iszkémiás stresszhez, azonban a metabolikus szindróma negatív hatással van a szív toleranciájára. Kutatócsoportunk célul tűzte ki, hogy megvizsgálja azokat a famakológiailag releváns jelátviteli fehérjéket, melyek összefüggésbe hozhatóak a szív megváltozott toleranciájával. Kutatásink fókuszában elsősorban az intracelluláris (auto- és mitofágia) és extracelluláris vezikulák kardioprotektív mechanizmusai állnak. Előzőleg már sikerült kimutatnunk, hogy a mitokondriumok minőségkontrolljában szerepet játszó autofágia (mitofágia) hiperlipidémiában csökkent. Azonban nem ismert, hogy metabolikus szindrómában a csökkent mitofágia, az elégtelen mitokondriális anyagcsere és minőségkontroll hozzájárulnak-e a fokozott kardiovaszkuláris kockázathoz és szívfunkciós változásokhoz.
•  A kardiovaszkuláris rendszer génexpressziós és jelátviteli útvonalait leíró hálózati modell létrehozása és kiaknázása iszkémiás betegségek elleni terápiák fejlesztésében Az iszkémiás szívbetegségekben a szívben számos jelátviteli útvonal változását mutatták ki. Hasonlóan, kardioprotektív eljárások során is jelentős számú szignalizációs mechanizmus érintett. Azonban mindezidáig az érintett útvonalakt nem tanulmányozták hálózatbiológiai eszközökkel. Hálózati modellek létrehozásával és alkalmazásával lehetőség nyílhat olyan központi jelentőségű útvonalak, target molekulák azonosítása, melyek modulálásával a megcélozni kívánt patológiás folyamat kedvező irányba befolyásolható. A terápiás célpontok keresésén kívül a hálózatos megközelítés segítségünkre lehet a kardioprotekció mértékét megbízhatóan leíró molekuláris paraméter fellelésében is. Ezen célok elérésére számos kutatási projektünkben gyűjtünk rendszerszintű adatokat high-throughput technológiákkal, melyekből számítógépes modellezéssel hálózati modelleket alakítunk ki és azokat elemezzük.

Főbb kísérleti módszerek:   Ex vivo izolált szív perfúziós rendszerek, Intracellulárismikroelektród technika elektrofiziológiai paraméterek mérésére in vitro pitvar, kamrai papilláris izom preparátumokon, In vivo miokardiális infarktus és szívelégtelenség modellek,  Diabétesz és hiperlipidémia modellek in vivo Elválasztástechnikai módszerek: HPLC, kapilláris elektroforézis, UV, fluoreszcens és elektrokémiai detektor, HPLC-MS (tömegspektroszkóp)

Főbb hazai és külföldi kooperációk:  Szegedi Tudományegyetem, Kardiovaszkuláris Kutatócsoport, Biokémiai Intézet; Debreceni Egyetem, Élettani Intézet ;Florida International University, Department of Pharmacology, Miami, FL, USA;  University of United Arab Emirates, AlAin, Egyesült Arab Emirátuso; Cseh Nemzetvédelmi Egyetem, Toxikológiai Intézet, HradecKralove, Cseh Köztársaság; Szegedi Tudományegyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet