Betűméret: A A A

Hallás és süketség: molekuláris mechanizmus és terápiás megközelítés

A halláskárosodás a leggyakoribb emberi szenzoros deficit. Több mint 460 millió embert érint (http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs300/en/) és csak az Európai Unióban több mint 90 milliárd Eurót költenek rá évente. 700-ból egy gyermek súlyos halláskárosodással vagy teljesen süketen születik, ami akadályozza a beszéd kialakulását és az írástanulást. A 65 év felettiek egyharmada szenved halláskárosodásban. Ez megnehezíti kommunikációjukat és akár szociális izolációhoz, depresszióhoz is vezethet. A belsőfül vagy a hallóideg/hallópálya sérülése által kiváltott szenzorineurális (percepciós) halláskárosodások (pl. zaj okozta, időskori, biz. gyógyszerek mellékhatásaként fellépő vagy öröklődő halláskárosodások) megelőzésére és gyógyítására nincs hatékony gyógyszeres terápia. Ennek elsődleges oka a hallással és károsodásaival kapcsolatos hiányos ismereteinkben van.

Kutatócsoportunk a hallórendszer élettanának és kórélettanának sejt- és molekuláris szintű kutatására a legmodernebb nagy tér- és időbeli felbontású funkcionális imaging módszert (fluoreszcens mikroszkópia) valamint neurotranszmitter mérést használ in vitro. A vizsgálatokat vad egereken ill. különböző emberi halláskárosodás egér modelljein (genetically engineered mice) végezzük. Kiemelt célunknak tekintjük, hogy az új mechanizmusok feltárása során lehetséges új hallásprotektív gyógyszertámadáspontokat azonosítsunk és ezek gyógyszeres befolyásolásának hallásjavító hatását teszteljük. A fenti in vitro vizsgálatok során feltárt mechanizmusok in vivo meglétét ill. a potenciálisan otoprotektív vegyületeket in vivo teszteljük a leggyakoribb szenzorineurális halláskárosodások laboratóriumunkban beállított egérmodelljein (zaj okozta, időskori, gyógyszer mellékhatásként fellépő halláskárosodások). Az egerek hallását objektív hallásvizsgáló módszerekkel mérjük (ABR: agytörzsi kiváltott válasz, OAE: otoakusztikus emisszió).

Együttműködünk a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájával valamint gyógyszergyárakkal.

Fő kutatási területeink:

  • In vivo
    • A leggyakoribb halláskárosodások (zaj- és gyógyszerek okozta ill. időskori) gyógyszeres terápiája

  • Ex vivo
    • A Ca2+ szignalizáció és a purinerg jelátvitel a Corti-szerv támasztósejtjeiben
    • A purinerg jelátvitelben zajkárosodás hatására bekövetkező változások
    • A támasztó sejtek cochleáris erősítésben játszott szereped

Referenciák:
1. Halmos G., Doleviczényi Z., Répássy G., Vizi E.S., Lendvai B., Zelles T. (2005). D2 autoreceptor inhibition reveals oxygen-glucose deprivation induced release of dopamine in guinea-pig cochlea. Neuroscience, 132, 801-809.
2. Doleviczényi Z., Halmos G., Répássy G., Vizi E.S., Zelles T., Lendvai B. (2005). Cochlear dopamine release is modulated by group II metabotropic glutamate receptors via GABAergic neurotransmission. Neurosci. Lett., 385, 93-98.
3. Halmos G., Horváth T., Polony G., Fekete A., Kittel A., Vizi E.S., van der Laan B.F., Zelles T., Lendvai B. (2008). The role of N-methyl-D-aspartate receptors and nitric oxide in cochlear dopamine release. Neuroscience, 154, 796-803.
4. Doleviczényi Z., Vizi E.S., Gacsályi I, Pallagi K., Volk B., Hársing L.G. Jr., Halmos G., Lendvai B., Zelles T. (2008). 5-HT(6/7) Receptor Antagonists Facilitate Dopamine Release in the Cochlea via a GABAergic Disinhibitory Mechanism. Neurochem Res., 33, 2364-2372.
5. Lendvai B., Halmos G.B., Polony G., Kapocsi J., Horváth T., Aller M., Vizi E.S., Zelles T. (2011). Chemical neuroprotection in the cochlea: the modulation of dopamine release from lateral olivocochlear efferents. Neurochem. Int., 59(2):150-8.
6. Polony G, Humli V, Ando R, Aller M, Horvath T, Harnos A, Tamas L, Vizi ES, Zelles T (2014). Protective effect of rasagiline in aminoglycoside ototoxicity. Neuroscience, 265: 263-273.
7. Delmaghani S, Defourny J, Aghaie A, Beurg M, Dulon D, Thelen N, Perfettini I, Zelles T, Aller M, Meyer A, Emptoz A, Giraudet F, Leibovici M, Dartevelle S, Soubigou G, Thiry M, Vizi ES, Safieddine S, Hardelin JP, Avan P, Petit C (2015). Hypervulnerability to sound exposure through impaired adaptive proliferation of peroxisomes. Cell, 163(4): 894-906.
8. Köles L, Kató E, Hanuska A, Zádori ZS, Al-Khrasani M, Zelles T, Rubini P, Illes P (2016). Modulation of excitatory neurotransmission by neuronal/glial signalling molecules: interplay between purinergic and glutamatergic systems. Purinergic Signal., 12(1): 1-24.
9. Horvath T, Polony G, Fekete A, Aller M, Halmos G, Lendvai B, Heinrich A, Sperlagh B, Vizi ES, Zelles T (2016). ATP-Evoked intracellular Ca2+ signaling of different supporting cells in the hearing mouse hemicochlea. Neurochem. Res., 41(1): 364-375.