Óvodánkról


Óvodánk bemutatása

A Semmelweis Egyetem Pető András Gyakorló Óvodájában a 3-7 év közötti központi idegrendszeri sérült (CP-s) sajátos nevelési igényű, valamint az integrációs csoportban ép mozgású és enyhén sérült gyermekek együtt nevelését biztosítjuk.

Óvodánk a köznevelési rendszer szerves része, csoportjaink komplex programja összhangban van az óvodai nevelés országos alapprogramjával, illetve figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelveit.

Az óvodai program komplexitása biztosítja a mozgássérült és ép mozgású gyermekek harmonikus személyiségfejlesztését, mely fejlesztés eredményeként a mozgásukban akadályozott gyermekek is képessé válnak/válhatnak az életkoruknak megfelelő követelményeknek, elvárásoknak a lehető legnagyobb önállóság kialakításával megfelelni, ép mozgású társaik pedig úgy szocializálódnak, hogy megtanulják a „másságot” természetes módon elfogadni, így empatikusabb, megértőbb, toleránsabb személyiséggé válhatnak.

A gyermekek személyiségének komplex fejlesztését csoportban tartjuk a legeredményesebbnek. A személyiség csak és kizárólag tevékenységek által fejlődik, s csak ilyen módon fejleszthető. A sokféle és változatos tevékenységek biztosítására csoportos foglalkoztatási keretek között kiváló lehetőségek adódnak.  A csoportok összetétele az életkort és a dysfunkció súlyosságát tekintve heterogén. A gyermekek fejlesztése csoportjainkban napközis, bejáró, illetve bentlakásos foglalkoztatási formában történik.  A csoportok kialakítását a mindenkori szükségletek, igények határozzák meg.

Az óvodás csoportok komplex programja biztosítja a mozgássérült gyermekek, ill. integrációs csoportban a velük együtt óvodai nevelésben részesülő ép mozgású gyermekek személyiségének sokoldalú fejlesztését. A pedagógiai program napirendben történő megvalósításával lehetővé válik a kívánt magatartásformák és szükségletek kialakítása, az ismeretelsajátítás, a készség és képességfejlesztés.

A programban egymástól elválaszthatatlanul jelen van a koordinált mozgás, az aktív magatartás szükségletének létrehozására irányuló mozgásnevelés, az önálló életmód tanítása, az értelmi nevelés és fejlesztés, a kommunikáció, és beszédfejlesztés, az érzelmi, akarati tulajdonságok formálása és az óvodai nevelés.

A komplex program általános célja:

  • a társadalmi alkalmazkodás megtanulása, a közösségi élet, kreatív magatartás, kommunikáció módjainak elsajátítása, azaz a külvilág információinak megértése, feldolgozása, valamint a saját igények kifejezése.
  • a koordináció megtanulása, az egyes cselekvések elemeinek időben és térben történő összehangolása.
  • életkornak megfelelő követelmények támasztása, s rávezetés e követelmények saját erőből történő kielégítésére.

A komplex program magába foglalja:

  • az elemi nagymozgások és finommozgások tanulását,
  • az önkiszolgálás elsajátítását,
  • a szociális viselkedés tanulását,
  • a szenzomotorium fejlesztését,
  • az érzelem és akarat fejlesztését,
  • a kommunikáció fejlesztését,
  • a megismerési és információfeldolgozási képességek fejlesztését,
  • a konduktív óvodai foglalkozások rendjét,
  • a szabadidős tevékenységeket,
  • a napirend megvalósítása folyamán motoros és kognitív képességeket formálunk tevékenységek által. Szokások, jártasságok, képességek kialakítását, vagyis a tanulást, mint komplex tevékenység megalapozását végezzük.
  • a motoros funkciók fejlődése tanulással valósul meg, a tanulási képesség pedig motoros tevékenységek által fejlődik.

Személyi feltételek

Óvodánkban, a köznevelési törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel rendelkező konduktorok –  csoportvezetők irányításával –  csoportban végzik munkájukat. A konduktorok létszáma a gyermeklétszámnak, a csoportba járó gyerekek sérülése súlyosságának, és a csoport típusának megfelelően alakul. Óvodánk – mint a Semmelweis Egyetem Pető András Karának gyakorló Intézménye – a hallgatók gyakorlati képzésének színtere. A hallgatók szakmai gyakorlatának irányítását gyakorlatvezetők végzik. Az egyes csoportok munkáját az óvodavezető  fogja össze, a konduktorok adminisztrációs munkáját óvodatitkár segíti.

Kapcsolatot tartunk még:

  • szakorvosokkal (gyermekorvos, ideggyógyász, ortopéd szakorvos)
  • pszichológusokkal
  • gyógypedagógusokkal
  • a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központtal
  • Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságokkal
  • nevelési tanácsadókkal
  • óvodákkal és iskolákkal

Tárgyi feltételek:

Minden csoport számára egy vagy két tágas terem, fürdőszoba, és nagy erkély áll rendelkezésre. Levegőzésre, szabad levegőn tervezett foglalkozásokra az intézet udvarán van lehetőség, melyen többféle játszótéri játék megtalálható. Az óvodai csoportok berendezése hangulatos, barátságos, a konduktív neveléshez szükséges szakmai, valamint hagyományos óvodai eszközökből, és berendezési tárgyakból áll.

A konduktív óvodai nevelés a családdal való együttműködésre épül, a kapcsolattartás formái:

Tájékoztatás:

  • napi, heti történések, személyesen, telefonon

Konzultációk:

  • konduktor, vagy szülő kezdeményezésére, aktuális konkrét ügyek megbeszélése a gyermek fejlődése érdekében, pl.: egyéni konduktív fejlesztési terv, nyári szünet feladatainak megbeszélése

Szülői értekezlet:

  • tanévenként 1-2 alkalommal, az egész csoportot érintő kérdések megbeszélése, tájékoztatás

Nyílt nap:

  • tanévenként 1-2 alkalommal a csoport munkájának megismerése, a gyermekek feladathelyzetben történő megfigyelésének biztosítása, a megfelelő segítségadás bemutatása, tanítása, az otthoni alkalmazási lehetőségek megbeszélése.

Dokumentumaink

A konduktív pedagógiáról


Röviden a konduktív pedagógiáról

 

dr. Pető András

dr. Pető András (1893-1967) orvos-pedagógus, a konduktív pedagógia megteremtője. Pető felfogása szerint a mozgássérülésért a különböző funkciók összerendezetlensége, az idegrendszer összműködésének a károsodása vagy hiánya a felelős. A konduktív nevelés alapgondolata, hogy az idegrendszer a károsodások ellenére is rendelkezik tartalékokkal, kihasználatlan kapacitással, új kapcsolatok kiépülésének lehetőségével, amelyek a tanulási-tanítási folyamat megfelelő vezérlésével mozgósíthatók.

A konduktív nevelés az összerendezett funkciók és az összehangolt idegrendszeri működés kialakítása érdekében személyiség, nevelés és tanulás központú. Ezért a konduktív nevelés folyamatában a mozgás fejlesztése nem különálló feladat, hanem a személyiség alakításának fontos és szerves része, és tartalmilag összehangolt, strukturált, módszertanilag egységes elvekre épülő nevelési programok megvalósítása során történik. A konduktív nevelési program biztosítja az adott életkor és állapot figyelembevételével a testi, szellemi, érzelmi, erkölcsi, pszichés, szociális fejlődéshez szükséges nevelési és oktatási tartalmakat és feltételeket, amelyek lehetővé teszik a károsodások ellenére az egységes személyiségfejlődést, mely a későbbiekben az önálló életvitelhez szükséges.

A konduktív nevelés egy speciálisan integrált nevelési rendszer, melynek lényege a tanuláson alapuló sokoldalú személyiségfejlesztés. Ezt a komplex tevékenységet csak segítséggel, a konduktív nevelési programon keresztül tudja megtanulni a sérült. Vagyis a konduktív nevelés nem változtatja meg a fogyatékosságot, hanem a koordinált működést kívánja megtanítani a sérültek számára, hogy alkalmazkodni tudjon környezetéhez.

Ez a program a testi, szellemi és szociális szükségletekre építve egységesen irányított tanulásvezérlés. A munka során nagy figyelmet helyezünk a cselekvéshez szükséges indítékra, fontos motiválttá tennünk a gyermeket feladat végrehajtásában, hogy törekedjen az önállóság elérésére.