A kötelező közösségi szolgálat teljesítéséhez, a mi iskolánkat választó középiskolások számára ajánljuk alábbi tájékoztatónkat:

„Hiányosságom váljék jósággá tebenned.”

Kedves Ifjú Barátunk!

Minket választottál kötelező 50 órás közösségi szolgálatod partneréül; tehát barátsággal vagy irántunk. Mi, mint rászoruló tanítványaink életének szebbé, jobbá alakításán fáradozók, barátsággal fogadunk Téged!

Út a teljesség felé – ez Weöres Sándor művének címe, melyből a fenti idézet való. Ne elégedjünk meg kevesebbel: mindannyian törekedjünk a teljességre! Ez persze más és más eredményt jelent, de a mérték ugyanaz.

  • Út a teljesség felé tanítványainknak: lássanak, tapasztaljanak többet a „kinti” világból.
  • Út a teljesség felé Neked: szívvel – lélekkel add bele Magad!
  • Út a teljesség felé nekünk, konduktoroknak: leghőbb vágyunk, az eredményesség lesz teljesebb.

Örömmel fogadunk Téged. Kívánjuk, hogy együttműködésünk során életed, emberséged is kiteljesedjék. Iskolánkról

A Pető Intézet Kútvölgyi úti központjának telephelye a mi iskolánk (1118 Budapest, Villányi út 67.). Ebben az épületben teljesítette ki és bontakoztatta tovább Pető András (1893-1967) és Hári Mária (1923-2001) az azóta hungarikummá és világhírűvé vált konduktív pedagógia módszerét.

Gyakorló iskola vagyunk. Itt tanulnak 4 éven keresztül speciális rend és feltételek között azok, akik konduktorok akarnak lenni. Most konduktor – hallgatóként vannak jelen, előfordulhat, hogy találkozol velük.

Tanítványainkról

Iskolánk olyan gyermekeket nevel, akiknek sérült a központi idegrendszerük. Ez azt jelenti, hogy az idegrendszer mozgást szabályozó funkciója nem megfelelő. Ennek számos oka lehet. Legtöbbjüknek a sérülése születése előtt, alatt vagy közvetlenül utána keletkezett. Egyen-ketten tanulnak nálunk olyan diákok is, akik később bénultak le. Különbséget teszünk a mozgássérült és a mozgáskorlátozott személyek között. Mi az előbbiekkel foglalkozunk. Mozgáskorlátozottnak a mozgásában szervi okból gátolt embereket nevezzük (amputáltak, súlyos gerincferdüléssel élők, kórosan elhízottak, stb.)

Mozgássérült diákjainkat tehát központi idegrendszeri (agy, gerincvelő) sérülés jellemzi. Az agy különlegesen finom „műszer”. Hibáit fizikai eszközzel javítani nem lehet, csak tanulással. A hiányzó szabályozás aktív munkával alakítható ki.

Próbáld ki! Neked is vannak olyan izmaid, melyeket – mivel nincs rá szükséged – , nem használsz. Hajlítsd be mutatóujjad utolsó percét úgy, hogy a többi nyújtva marad, vagy húzd fel csak az egyik szemöldöködet! Sikerült? No, nem baj. Pár hétig naponta gyakorolod, menni fog! Így csinálják a mi gyerekeink is, csak sokkal-sokkal több, és fontosabb idegműködést kell begyakorolniuk.

 A központi idegrendszer sérülésének vannak jellemző velejárói. Ilyen
  • a hirtelen nagy zaj támad, mindenki összerezzen. A mi tanulóink kisebb zajra is intenzívebben reagálnak. Bizonytalanabbul ülő gyermek akár a székről is képes leesni ijedtében, ha nem vagyunk kellően elővigyázatosak.

  • Te, ha esel, kezeddel védekezel. A mi diákjaink két keze ilyenkor a fülük mellé szalad, akár akarják, akár nem. Így az esés jóval nagyobb sérülést okozhat, akár előre, akár hátra történik. Különösen oda kell figyelnünk az esések megelőzésére.

  • Jópár tanítványunknak, akár még felső tagozatos korában is, csorog a nyála, mert nem tudja ellenőrizni. Fontos, hogy bőre épségének megőrzése érdekében rendszeresen letöröljük a nyálát, ha ő maga nem teszi ezt meg. Legyen nálunk ehhez szükséges törlőkendő.

  • Különlegesen nehéz, de ezzel együtt szép feladat megérteni a beszédükben sérült gyermekeket. Vannak, akiknek a pöszeségét ha megszoktuk, már értjük is. Vannak, akiket az ért meg, aki rendszeresen velük van, és olyan kisdiák is akad nálunk, aki hiába ismétel többször, akkor sem értjük meg még mi sem. Nekik – ha már elég nagyok és okosak – van betűtáblájuk vagy kommunikációs eszközük. Ezt mindig vigyük velük! Sok idő és türelem kell a megértésükhöz. Segítsük őket figyelmes odafordulással!

  • Az értelmi sérülés nem szükségszerű velejárója a mozgássérülésnek. Tanulnak nálunk ép értelmű és értelmileg enyhe fokban sérült (halmozottan sérült) gyermekek is. Van, akinél enyhe látás-, vagy hallássérülés is társul mindehez. Aki értelmileg sérült, az lassabban gondolkodik, lassabban ért meg dolgokat.

  • Járulékos tájékozatlanság  is jellemzi a mozgássérülteket. Nincs lehetősége rá, hogy kellő sűrűséggel, rendszeresen eljusson olyan helyekre, ami a többi gyermeknek természetes. Ritkán megy az utcára, a boltba, a piacra. Számára ismeretlen a sorszámhúzás, a kijelző figyelése bankban, önkormányzatnál. Ezt más gyermek az édesanyja mellett hamar megismeri. A mi gyermekeinket segítenünk kell, hogy a mindennapi élet ezen területein is otthonosan mozogjanak.

Hogyan segíts?

Természetesen, egyszerűen, biztonságosan. Kövesd a gyermeket jól ismerő konduktor útmutatását! Törekedni szeretnénk arra, hogy legyen egy párod: vagyis lehetőség szerint ugyanazt a tanítványunkat segítsd, amikor jössz.

Ismert operatőri fogás alulról filmezni azt, akit ellenszenvesnek akarnak láttatni. Ezért az első találkozáskor kerüljetek egymással szemmagasságba, és barátságosan mosolyogva mondd el, hogy azért jöttél, hogy együtt játssz és körülnézz vele az udvaron, az utcán, a piacon. Kérdezd meg, hogy hívják. (Nem baj, ha ezt már előre tudod, hátha nem érted meg elsőre.) Te is mondd meg a neved!

A testi érintés a mi gyerekeink számára egészen mindennapi. Te se félj megérinteni őt! Nyugodtan fogd meg a lábszárát a tolókocsi lábtartójának le- és felhajtásakor. Bátran sétálj vele kézen fogva, hogy ügyesebben járjon. Törüld meg az orrát, ha szükséges.

Tanítványaink sokféle eszközt használnak a járáshoz. Házon belül leküzdik a távolságokat. Kint más. Ott kitartóan, gyorsan kell menni ahhoz, hogy el is jussanak valahová. Ilyen alkalmakkor kocsiba ülnek. Van, aki hajtja magát, legtöbbjüket tolni fogjuk. Ehhez babakocsit, vagy kerekesszéket (tolókocsit) adunk, amelybe beleültetjük őket.

Az emelés veszélyes, nagy figyelmet, önismeretet, előrelátást igényel. Akkor emelj, ha biztos vagy magadban. A kocsiba sok gyerekünk nem tud önállóan beülni, nekik persze segíteni kell. Inkább ketten, mint egyedül! Ezzel őt is, és magadat is véded. Beültetéskor előfordul, hogy a kóros reflexek ellenünk dolgoznak. Számíts rá! A megemelt és letett gyereket ne hagyd ott hirtelen! Hosszasan figyeld meg, biztonságos helyzetben van-e, nem fél-e.

Tanuld meg a babakocsit, a tolókocsit kezelni! Ehhez vegyél részt rövid gyakorlaton! Nézegesd a „Segítsünk!” füzetet.

Mit szabad és mit nem?
  • Nem szabad a csoportszobákba utcai cipőben belépni, a szőnyegre különösen nem.
  • Nem szabad a mobiltelefonodat használnod, nem szabad a tanítványainkkal együtt mobiloznod sem a saját, sem az ő készülékén.
  • Szabad a tanítványainkkal e-mai címet cserélned, ha kéri, de nem kötelező, viszont nem szabad válasz nélkül hagynod, ha írt Neked.
  • Szabad otthon maradnod, ha betegség vagy más nyomós ok miatt nem tudsz jönni, ilyen esetben időben jelezd azon a telefonszámon is, melyet első alkalommal megadunk neked.
  • Kérünk, vigyázz a tanítványaink magukkal vitt, illetve rád bízott holmijára, távozásod előtt gondoskodj róla, hogy az a helyére kerüljön. (bot, kocsi, sapka, kistáska, stb.).

Kívánjuk, hogy ez a kis útmutató segítsen hozzá Téged, hogy közösen NAGYOT alkothassunk!