A Bethlen Gábor Alapkezelő és az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden évben meghirdeti a „Határtalanul- Tanulmányi kirándulás 7. osztályosoknak” című pályázatát, melynek célja a határon túli magyarlakta területek megismerése, iskolák közötti kapcsolatépítés segítése. Iskolánk 2017-ben is sikeresen pályázott a programra. Ennek köszönhetően 7. b osztályunk 10 tanulójával május 2-től 5-ig Erdélyben jártunk.

Előkészületek:

A felkészülés során március 13-án ellátogattunk a Széchenyi Könyvtárba. Itt múzeumpedagógiai foglalkozás keretében, Arany és Petőfi levelezése címmel ismerkedhettünk meg  Arany János életével, és sok újdonságot tudhattunk meg a költő, Petőfi Sándorhoz fűződő barátságáról. Még az erkélyre is kimehettünk, ahol páratlan kilátásban volt részünk. 11.00 órától a Plakát és Kisnyomtatványtár kiállítását tekinthettük meg, amelynek címe Jottányit se 48-ból!. A kiállítás kurátora Vasné dr. Tóth Kornélia várta a csoportot, aki ismertette a kiállítás főbb jellemzőit. Sok érdekességet tudhattunk meg a szabadságharc utolsó napjairól és hőseiről. Ezeken felül még tematikus történelem, irodalom és osztályfőnöki órákon ismertük meg Erdély történelmét, kultúráját és a látogatandó helyszíneket.

Első nap, május 2.

Végre elérkezett a várva várt nap! Május 2-án reggel 7 órakor indultunk útnak. Első határon túli állomásunk Nagyszalonta volt, Arany János szülővárosa. A Csonka toronyban megtekintettük a költőről szóló kiállítást, relikviákat, melyeket fia, Arany László ajándékozott a városnak. Ezt követően elmentünk Arany János szülőhelyére, mely néhány utcával arrébb található. A ház gondnoka sok érdekességet elmondott Arany János családjáról, megerősítve az irodalom órán tanultakat. Megtudtuk, hogy a költő szülőháza leégett és a jelenlegi házat a város építtette, helytörténeti kiállítást rendeztek be benne. István bácsi rendhagyó irodalomóra keretében idézte fel a költő életét. Az előkészítés során alkotott Arany családfa is segített a kérdések megválaszolásában.

Négy órakor újra buszra szálltunk, úti célunk a Kolozsvár melletti Szászfenes volt, ahol a szálláshelyünk volt. Este 6 óra után, fáradtan szálltunk le a buszról, alig vártuk, hogy vacsorázzunk és ágyba kerülhessünk.

Második nap, május 3.

Finom és bőséges reggeli után újult erővel indultunk Kolozsvárra. Elsőként Mátyás király szülőházát néztük meg. Ez a város legrégebbi emeletes háza. Szerencsére belülről is megnézhettük az ódon falakat, érdekes volt arra gondolni, hogy éppen ott vagyunk, ahol Mátyás király született. Ma a Képzőművészeti Egyetemnek ad otthont az épület. Rövid séta után a közeli Szent Mihály templomot tekintettük meg, mely az 1300-as években épült. Nagyon tetszettek a színes üvegablakok, a szobrok, az oltárok. Kolozsvár főterén csodálhattuk meg Hunyadi Mátyás híres lovas szobrát, melyet Fadrusz János szobrászművész készített

Délután elmentünk a Kozsvári Botanikus Kertbe , is ami több mint 14 hektáron terül el a város szívében. Sok különleges növényt láttunk. Tünde néni által összeállított növénytani TOTÓ-t csapatokba rendeződve töltöttük ki. Mindenki izgatottan kereste a listán szereplő ritkaságokat. Séta közben óriási kaktuszokat, gyönyörű japán kertet, és rengeteg tulipánt is láthattunk. A kirándulás végére, mindenki elfáradt. Alig vártuk, hogy buszra szálljunk, és visszamenjünk a szállásra pihenni, vacsorázni.

Harmadik nap, május 4.

Harmadik nap ellátogattunk a tordai sóbányához, de sajnos az akadálymentes bejáratot felújítás miatt bezárták, így az aknákba nem juthattunk le. Úgy döntöttünk, hogy helyette ellátogatunk a néhány kilométerre található Tordai hasadékhoz. Mindannyiunknak tetszett ez a különleges természeti képződmény. Felelevenítettük Szent László király legendáját mely a hasadék létrejöttéhez kapcsolódik.

Miután elfogyasztottuk szendvicseinket, tovább indultunk Marosvásárhelyre. Alig vártuk, hogy megnézhessük a Teleki Tékát. A könyvtárat Teleki Sámuel alapította, és több mint 120.000 régi könyvet őriznek a polcok. A legrégebbi könyv az 1400-as években íródott. Bolyai Farkas és Bolyai János, két magyar világhírű matematikus emlékszobáját is itt nézhettük meg.

Negyedik nap, május 5.

Utazásunk utolsó napján ellátogattunk a Kolozsvártól nem messze található tárnicai tavakhoz és Gyalui víztározóhoz. Páratlan élményben és kilátásban volt részünk. Gyönyörű a kilátás, de egyben félelmetes is a gátról letekintve. A tavakban hosszú ideig pisztrángokat tenyésztettek.

Utazásunk utolsó állomása Nagyvárad volt. Szent László király által alapított székesegyházat, a püspöki palotát és a kanonoksort barangoltuk be. Nagyváradon először a székesegyházhoz mentünk. Itt őrzik Szent László hermáját. Megkoszorúztuk Szent László szobrát, majd rövid sétát tettünk a Püspöki Palota körül.

Késő este érkeztünk Budapestre, ahol elbúcsúztunk Péter bácsitól, az autóbuszvezetőtől is, aki az egész út során jókedvű volt, vidám hangulatot teremtett. Mindannyiunk számára izgalmas, érdekes, és hasznos volt ez az utazás, mert bejárhattuk azokat a helyeket, amelyekről eddig csak hallottunk, olvastunk. Találkozhattunk erdélyi emberekkel, megismertük vendégszeretetüket. A négy nap alatt sajnos nem láthattunk mindent, ezért még sokszor szeretnénk visszamenni.

Fehér Gyöngyi