Betűméret: A A A

Orvosi kémia

ÁOK (6 kredit, kollokvium, Dr. Bánhegyi Gábor; AOKOVM002_1M)
FOK (6 kredit, szigorlat, Dr. Sőti Csaba; FOKOOVM005_1M)

2017/2018. tanév I. félév

Tanulmányi felelős: Dr. Sipeki Szabolcs

Leírás

A félév elfogadásának feltételei
Mind az előadások, mind a gyakorlatok látogatása kötelező. A leckekönyvi aláírás megszerzésének feltétele, hogy a hallgató legalább a gyakorlatok 75%-án vegyen részt (legfeljebb 3 hiányzás), és a két félévközi zárthelyi dolgozattal összesen legalább 25 pontot gyűjtsön.

Zárthelyi dolgozatok a szorgalmi időszakban
A félév során a tanszék a tananyag folyamatos elsajátítását két, 30 kérdéses tesztből álló zárthelyi dolgozattal ellenőrzi, melyekre később meghirdetett időpontban kerül sor. A zárthelyi dolgozatok anyagáról és pontos lebonyolításáról egy későbbi hirdetményben adunk tájékoztatást. A zárthelyi dolgozatokat egyenként 0-30 ponttal értékeljük. A félév során tehát összesen 60 félévközi pont gyűjthető. A zárthelyi dolgozatokat azok javíthatják, egy alkalommal, akik nem gyűjtöttek összesen legalább 25 pontot. A legalább 48 pontot elérő hallgatók vizsgakedvezményben részesülnek.

Vizsga
A hallgatók a félévet Orvosi Kémia kollokviummal (ÁOK), illetve szigorlattal (FOK) zárják. A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése. A vizsga anyaga a félév teljes előadási és gyakorlati anyaga. A vizsgán a hallgató egy számítási példát és 4 tételt (általános, szerves és szervetlen kémia, gyakorlat) húz. A zárthelyi dolgozatokkal legalább 48 pontot elért hallgatók egy számítási példát, általános és szerves kémia tételt húznak. A számítási példát a hallgató írásban oldja meg a felkészülési időben (amihez segédeszközként magával hozott zsebszámológépet használhat) és vázlatot írhat a tételekhez. A szóbeli során a vizsgáztatók ellenőrzik a számítási példa megoldását, majd feleltetik a hallgatót a tételek alapján.
Ismétlővizsgára és javítóvizsgára a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban rögzítettek szerint van lehetőség.

Könyvek, jegyzetek
– Gergely Pál – Erdődi Ferenc – Vereb György: Általános és Bioszervetlen Kémia
– Csermely P., Hrabák A., Mészáros Gy.: Bioorganikus Kémia jegyzet (szerk.: Mandl J.)
– Biokémia, molekuláris és sejtbiológia (szerk.: Bánhegyi G. és Sipeki Sz.)
– Mandl J., Mészáros Gy., Tóth M.: Orvosi Kémia és Biokémia a laboratóriumban (gyak. jegyzet. szerk.: Keszler G.)
– Hrabák A., Mészáros Gy.: Orvosi Kémia és Biokémia feladatgyűjtemény
– Tóth M.: Bioszervetlen Kémia jegyzet

Intézeti tanulmányi felelős: Dr. Müllner Nándor egyetemi docens
Orvosi Kémia oktatási felelős: Dr. Sipeki Szabolcs egyetemi adjunktus

Előadások

Helyszín: EOK (Tűzoltó u. 37-47.) Szent-Györgyi terem

Időtartam: 70 perc
(ÁOK A-D és FOK: hétfőn 16:15-17:25 és szerdán 13:20-14:30)
(ÁOK E-H: hétfőn 11:20-12:30 és szerdán 8:00-9:10)

HétDátumElőadás címeElőadó
1.Szept. 11-15.BevezetésBánhegyi
OldatokSőti
2.Szept. 18-22.ElektrolitokSőti
Egyensúlyok, disszociáció, disszociációs állandó Bőgel
3.Szept. 25-29.pH, Titrálási görbékBőgel
PufferekBőgel
4.Okt. 2-6.Ozmózis Mészáros Gy.
Oldhatóság, vezetőképességMészáros Gy.
5.Okt. 9-13.Termokémia ICsala
Termokémia IICsala
6.Okt. 16-20.Termokémia IIICsala
Elektrokémia ICsala
7.Okt. 24-27.Elektrokémia IICsala
8.Okt. 30 - Nov. 3.ReakciókinetikaKukor
9. Nov. 6-10.EnzimkinetikaKukor
A szén hibridizációja, kötéstípusok, szerves vegyületek elnevezéseCsermely
10.Nov. 13-17.Izomériák (cisz-transz, optikai)Csermely
Alkánok, cikloalkánokCsermely
11.Nov. 20-24.Olefinek, delokalizált kötések Csermely
Aromás szénvegyületek Csermely
12.Nov. 27 - Dec. 1Alkil-haloidok és reakcióik Kardon
Alkoholok Kardon
13.Dec. 4-8.Oxovegyületek, Karbonsavak Sipeki
Szubsztituált karbonsavakSipeki
14.Dec. 11-15.Aminok, Schiff bázisok, transz-amidokSipeki
Kéntartalmú és foszfortartalmú szerves vegyületekSipeki

Gyakorlatok

Helyszín: EOK (Tűzoltó u. 37-47.) 1. emelet, D fésű

HétDátumGyakorlat / konzultáció
1.Szept. 11-15.Felmérő dolgozat
2.Szept. 18-22.Sav-bázis titrálás
3.Szept. 25-29.Sav-bázis titrálás
4.Okt. 2-6.Titrálási görbék
FOK: A nyál pufferkapacitásának meghatározása
5.Okt. 9-13.Konzultáció
6.Okt. 16-20.1. demonstráció
7.Okt. 24-27.Komplexometria*
8.Okt. 30 - Nov. 3.Redox titrálás*
9. Nov. 6-10.Fotometria*
10.Nov. 13-17.Elektrokémia*
11.Nov. 20-24.Konduktometria*
12.Nov. 27 - Dec. 1Ureáz enzim vizsgálata
13.Dec. 4-8.2. demonstráció
14.Dec. 11-15.Csapadékos titrálás

*csoportokként más-más sorrendben, lásd részletes program (ÁOK A-D, ÁOK E-H és FOK)

Csoportok


CsoportGyakorlatvezetőNapIdőpont
ÁOK A/1Mészáros Gy.Hétfő8:00 - 10:40
ÁOK A/2BőgelHétfő8:00 - 10:40
ÁOK A/3Szelényi Hétfő8:00 - 10:40
ÁOK B/1MolnárHétfő11:00 - 13:40
ÁOK B/2HrabákHétfő11:00 - 13:40
ÁOK B/3Mészáros Gy.Hétfő11:00 - 13:40
ÁOK C/1Simon-SzabóHétfő11:00 - 13:40
ÁOK C/2SzeitnerCsütörtök11:00 - 13:40
ÁOK C/3ZámbóCsütörtök11:00 - 13:40
ÁOK D/1NémethPéntek11:00 - 13:40
ÁOK D/2Mészáros T.Péntek11:00 - 13:40
ÁOK D/3PerczePéntek11:00 - 13:40
ÁOK E/1NémethPéntek8:00 - 10:40
ÁOK E/2KuruczPéntek8:00 - 10:40
ÁOK E/3SarnyaiPéntek8:00 - 10:40
ÁOK F/1CsalaHétfő14:00 - 16:40
ÁOK F/2SipekiHétfő14:00 - 16:40
ÁOK F/3TányaHétfő14:00 - 16:40
ÁOK G/1LédecziKedd8:00 - 10:40
ÁOK G/2VántusKedd8:00 - 10:40
ÁOK G/3VereczkeiKedd8:00 - 10:40
ÁOK H/1KukorSzerda13:15 - 15:55
ÁOK H/2MüllnerSzerda13:15 - 15:55
ÁOK H/3KállaiSzerda13:15 - 15:55
FOK/1Stroe Kedd13:30 - 15:45
FOK/2BánlakiKedd11:00 - 13:15
FOK/3KövecsesKedd11:00 - 13:15
FOK/4KapuyKedd11:00 - 13:15
FOK/5TolnaiKedd13:30 - 15:45
FOK/6KukorKedd13:30 - 15:45

Tételek

Általános kémia

  1. A kvantummechanikai atommodell. Kvantumszámok. Az atomorbitálok. Az elektronhéjak felépülésének törvényei (energiaminimum elve, Pauli elv, Hund szabály, az elemek periódusos rendszere).
  2. A kovalens kötés. Kötő és nemkötő elektronpárok. Kolligáció. Datív kötés. Atomrács. Kötéshossz és kötési energia. Az elektronegativitás. Átmenet a kovalens és ionos kötés között.
  3. A vegyértékkötés elmélete. Orbitálok átfedése, σ- és Π-kötések. Hibridorbitálok. A Π-kötés delokalizációja; összetett ionok elektronszerkezete.
  4. A fémes kötés. A fémek tulajdonságainak magyarázata. Ionos kötés. Ionizációs energia, elektronaffinitás, rácsenergia. Nemesgáz-konfigurációjú ionok. Változó vegyértékű ionok (Fe2+, Fe3+).
  5. Másodlagos kötőerők. A dipólus fogalma. Polarizáció. A gyenge kötések (London-féle, dipól-dipól). A hidrogénhíd-kötés.
  6. Gázkeverékek komponenseinek koncentrációja: parciális nyomás, térfogatszázalék. Levegő összetétele. Gázok oldódása folyadékokban. Henry törvénye. Abszorpciós koefficiens.
  7. Híg oldatok törvényei. Oldatok tenziója. Fagyáspont-csökkenés, forráspont-emelkedés. Az ozmotikus nyomás hőmérsékleti és koncentrációfüggése, biológiai jelentősége. Izotóniás, hipotóniás és hipertóniás oldatok.
  8. A kémiai reakciók egyensúlya, egyensúlyi konstans. A Le Chatelier elv. A koncentrációváltozás, nyomás-változás és hőmérsékletváltozás hatása az egyensúlyra.
  9. A víz disszociációs egyensúlya. A pH és pOH fogalma, a pH-skála. Erős savak és bázisok pH-ja és titrálási görbéi.
  10. Gyenge savak és bázisok disszociációs egyensúlya. A disszociációfok és a disszociációs állandó összefüggése. Gyenge savak, bázisok pH-jának számítása.
  11. Erős és gyenge elektrolitok fajlagos és ekvivalens vezetőképessége. Összefüggés a gyenge savak ekvivalens vezetőképessége, a disszociációfok és a disszociációs állandó között.
  12. Sav-bázis elméletek. Sav és bázis fogalma. Konjugált sav-bázis pár. A pKs és pKb összefüggése. Saverősség, báziserősség vizes oldatokban példákkal. A sav-bázis egyensúlyok pH-függése az ecetsav és az ammónia példáján. Gyenge savak és bázisok titrálási görbéi.
  13. Pufferek. A Henderson-Hasselbalch egyenlet. Az ecetsav/acetát és az ammónia/NH4Cl puffer működési elve. A pH-kiegyenlítés elvi alapja, a pH-változás kiszámítása. Pufferkapacitás.
  14. Többértékű savak disszociációjának pH-függése a foszforsav példáján. Többértékű savak titrálási görbéi. Többértékű savakból készíthető pufferek.
  15. Fiziológiai jelentőségű pufferek. A szénsav/hidrogén-karbonát puffer.
  16. Sóoldatok pH-ja: savanyú sók kémhatása a NaHCO3, Na2HPO4 és NaH2PO4 példáin.
  17. Komplex vegyületek: központi ion, ligandumok, koordinációs szám. Komplexek stabilitása. Kelát-komplexek és gyakorlati alkalmazásuk a komplexometriás titrálásban.
  18. A galvánelemek. Elektromotoros erő számítása. Kémiai reakciók a galvánelem működése során.
  19. Az elektródpotenciál és a standard (redukciós) potenciál fogalma. A Nernst-egyenlet és az elektródpotenciál nagyságát meghatározó tényezők. Az egyensúlyi állandó, a redoxpotenciál és a szabadenergia változás összefüggése.
  20. A koncentrációs elemek fogalma és elektromotoros erejének kiszámítása. A hidrogén-elektród elvi alkalmazása a pH-mérésben. Referencia (másodfajú) elektródok. A kalomel- és az ezüst-elektród működési elve.
  21. Redoxelemek. Standard redoxpotenciál és annak összefüggése az oxidációval és redukcióval. Biológiailag fontos reverzibilis és irreverzibilis redox rendszerek.
  22. Reakcióhő, égéshő, képződéshő, oldáshő fogalma. Hess tétele és alkalmazása. Termokémiai egyenletek. Kötési energia és képződéshő összefüggése.
  23. Exoterm és endoterm reakciók. Az entalpia, entrópia, szabadenergia és szabadentalpia fogalma. Reakciók entalpiaváltozása  és számítása a standard képződési entalpiákból, illetve moláris égéshőből.
  24. Spontán végbemenő reakciók. Kémiai reakciók entrópia változása (ΔS) és szabadenergia változása (ΔG). Gibbs egyenlet.
  25. A kémiai reakciók sebessége és rendűsége; a reakció molekularitásának fogalma.
    A reakciósebességi állandó jelentősége és a sebességi állandót befolyásoló tényezők. A felezési idő fogalma.
  26. A reakciósebesség változása a hőmérséklettel. Az aktiválási energia. Sorozatreakciók. A katalízis. Szervetlen katalizátorok.
  27. Az enzimek mint katalizátorok. A Michaelis-Menten modell. Összefüggés az enzimreakció sebessége és a szubsztrát-koncentráció között. A Michaelis-konstans (KM) és a vMax fogalma. A reverzibilis enzimgátlások (kompetitív, nonkompetitív).

Szervetlen kémia

  1. A hidrogén és főbb vegyületei. A nemesgázok (elektronszerkezet, fontosabb tulajdonságok, felhasználás). Előfordulásuk a levegőben. A levegő összetétele, légszennyezés és főbb okai.
  2. A halogének elektronszerkezete. A halogén elemek fontosabb vegyületei. Klór és klórvegyületek a fertőtlenítésben. Lugol-oldat.
  3. Az oxigén, elektronszerkezete, főbb tulajdonságai, jelentősége. Ózon, ózonpajzs. Peroxidok, szuperoxidok. Oxigéntartalmú szabad gyökök.
  4. A víz szerkezete, tulajdonságai, természetes vizek. A vizek keménysége. A vizek szennyeződése.
  5. A kén és fontosabb vegyületei. Kéntartalmú anionok, savak, sók, Savas esők.
  6. A nitrogén és legfontosabb vegyületeik, ammónia és származékai. A dekompressziós betegség fizikai-kémiai vonatkozásai. Oxigéntartalmú nitrogénvegyületek. A nitrogén körforgása a természetben. Nitrogénoxidok jelentősége a levegőszennyezésben. Fotokémiai légszennyezés.
  7. A foszfor és legfontosabb vegyületei. Hidroxilapatit és fluoroapatit. Szilícium, arzén, alumínium, bór és vegyületeik.
  8. A szén, fontosabb szervetlen szénvegyületek. Szénmonoxid és széndioxid szerkezete, tulajdonságaik és jelentőségük a levegő szennyeződésében. A szén körforgása a természetben.
  9. Az alkáli fémek és fontosabb vegyületeik. Az alkáli földfémek és fontosabb vegyületeik.
  10. A vascsoport elemei és biológiailag fontos vegyületeik.  A rézcsoport. A nemesfémek fogalma, fontosabb tulajdonságaik, felhasználásuk. biológiai szempontból fontosabb nehézfémek és vegyületeik a vascsoport kivételével (Mn, Sn, Sb, Zn, Hg).

Szerves kémia

  1. A konfiguráció és a konformáció fogalma. Példák különböző konformációjú alifás és aliciklusos vegyületekre.
  2. Az izoméria fogalma. A szerkezeti izoméria főbb formái és az izomerek elnevezésének szabályai a IUPAC nomenklatura alapján. A tautoméria fogalma és jelentősége.
  3. A geometriai izoméria. Geometriai izoméria telítetlen és telített aliciklusos vegyületekben. Geometriai izomerek elnevezése (cisz-transz, Z-E nomenklatura).
  4. A sztereoizoméria szerkezeti magyarázata, a kiralitás és a prokiralitás fogalma. A sztereoizomerek elnevezése, D-L, R-S nomenklatura. Enantioméria, diasztereoméria (elnevezés példákkal). Az optikai aktivitás. Optikailag inaktív, királis centrumot tartalmazó vegyületek. Optikailag aktív vegyületek szétválasztása.
  5. A szénvegyületek tetraéderes szerkezete, vegyértékszög, kötéshossz, kötési energia szerves vegyületekben. σ- és Π-kötések, a Π-kötések delokalizációja. Hibridpálya-elmélet: a szén különböző hibridállapotai.
  6. Alkánok és cikloalkánok szerkezete és reakciói. A homolízis. A gyökös szubsztitúció mechanizmusa alkánoknál. Homológ sorok.
  7. Alkének és cikloalkének szerkezete és reakciói. Fontosabb alkének, cikloalkének. Homológ sorok. A gyökös és az elektrofil addíciós reakciók magyarázata és mechanizmusa, heterolízis. Konjugált diének addíciós reakciói.
  8. Az aromás karakter. Aromás vegyületek szubsztitúciós reakciói. Aromás vegyületek oxidációja és redukciója. A fontosabb mono- és policiklusos homoaromás alapvegyületek. Karcinogén hatású policiklusos vegyületek.
  9. Heterociklusos öt- és hattagú gyűrűk egy vagy több heteroatommal, policiklusos heteroaromás vegyületek. Szerepük biológiailag fontos vegyületek felépítésében. Az imidazol protonizomériája, az uracil latim-laktám tautomériája.
  10. Halogéntartalmú szerves vegyületek. A nukleofil szubsztitúció lehetséges mechanizmusai (SN1, SN2).
  11. Hidroxilcsoportot tartalmazó szerves vegyületek csoportosítása és összehasonlítása, főbb reakcióik. Éterképzés, éterek tulajdonságai és reakciói. Fontosabb éterek.
  12. Oxocsoportot tartalmazó szerves vegyületek csoportosítása és összehasonlítása. Fontosabb oxovegyületek. Az enol-oxo tautoméria. Az aldehidek és ketonok reakciói. A nukleofil addíció mechanizmusa.
  13. A karbonsavak szerkezete, főbb tulajdonságaik, reakcióik. A fontosabb monokarbonsavak.
  14. A di- és trikarbonsavak fontosabb képviselői, reakcióik. Karbonsavszármazékok. A szénláncban szubsztituált karbonsavak.
  15. Az aminok osztályozása, tulajdonságaik és reakcióik. A báziserősség összefüggése az aminok rendűségével. Amino-karbonsavak. A savamidok. A szénsav amidjai és azok származékai. Az iminek: a Schiff-bázisok. Szerves nitrovegyületek tulajdonságai.
  16. Kéntartalmú szerves vegyületek (tiolok, tioéterek, tioészterek, szulfonok, szulfonsavak, szulfoxidok, szulfinsavak), szerkezetük, tulajdonságaik, reakcióik. Szerves foszforsav-észterek, foszforsav-amidok, foszforsav-anhidridek, a foszfo-szulfonsav vegyes anhidrid, és a bennük található kötések jellemzői.

Gyakorlati kérdések

  1. A térfogatmérésen alapuló koncentráció meghatározás elve: koncentrációk, a titrálások típusai, mérőoldatok, a végpont detektálása, eszközök, a mérés pontossága.
  2. A mérőoldatok faktorozásának elve, a faktor: HCl és NaOH faktorozása.
  3. Sav-bázis indikátorok működési elve és gyakorlati felhasználása erős és gyenge savak titrálásakor.
  4. Erős savak és bázisok titrálása, titrálási görbéik.
  5. Gyenge savak és bázisok titrálása, titrálási görbéik.
  6. Többértékű gyenge savak titrálási görbéi a foszforsav példáján.
  7. Az oldékonyság, az oldékonysági szorzat és jelentősége, gyakorlati alkalmazása a csapadékos titrálásban. A kloridion-koncentráció meghatározása.
  8. Az oxido-redukción alapuló titrálások I.: permanganometria
  9. Az oxido-redukción alapuló titrálások II.: jodometria
  10. Komplexometria.
  11. A fotometria elve, alkalmazási területei: a fenolvörös indikátor Kd értékének meghatározása.
  12. A Daniell-elem, valamint koncentrációs és redox elemek elektromotoros erejének mérése. Milyen tényezőktől függ a galvánelektródok és a redox elektródok elektródpotenciálja?
  13. Az elektrometriás pH mérés elve és kivitelezése. Az üvegelektród.

1. demonstráció

A számonkérés formája: 30 kérdéses teszt (szigorúan 70 perc!)

A tankönyvek alábbi fejezeteiben foglalt elméleti ismereteket kérjük számon:

Általános és bioszervetlen kémia (Semmelweis kiadó 2005., hatodik kiadás)
Kémiai alapfogalmak: 17–28. oldal
Az atomok szerkezete és a periódusos rendszer: 33 („A hidrogénatom Bohr-féle modellje”-től)-48. oldal
A molekulák szerkezete: 49-71. oldal („Kétatomos molekulák molekulaorbitáljai” 64-67. oldal nélkül)
Oldatok és kolloidok: 98-99. oldal (Az oldatok töménysége), 101 („Az oldatok gőznyomása…”-tól)–108. oldal (a „Kolloidok”-ig)
A víz és a vizes oldatok: 113–128. oldal
Kémiai egyensúlyok: 129–152. oldal („Az elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat”-ig)

Orvosi kémiai és biokémiai gyakorlatok (Semmelweis kiadó 2006.)
A mennyiségi (kvantitatív) analízis alapjai: 10-23. oldal (az „Oxidoredukciós…”-ig)

Az alábbi számítási ismereteket kérjük számon (a teszt egy részében):
-Koncentrációk kiszámítása és átszámítása egymásba, számításuk titrálási térfogatok alapján,
-Fagyáspont-csökkenés, forráspont-emelkedés, ozmózisnyomás; a molekulatömeg meghatározása ezek alapján,
-Erős savak/bázisok oldatának pH-ja,
-Gyenge savak/bázisok oldatának pH-ja, a pH kiszámítása a disszociáció-fok vagy a disszociációs állandó, pK ismeretében és fordítva, disszociáció-fok számítása a vezetőképességből,
-Pufferek pH-ja, meghatározott pH-jú puffer készítése, puffer pH-jának változása sav/lúg hozzáadása esetén.
Ehhez segítség: Orvosi kémia és biokémia feladatgyűjtemény (Semmelweis kiadó 2005.) 7-69. oldal

Mulasztott, vagy gyengén sikerült első zárthelyi dolgozat pótlása, javítása: Az igazoltan hiányzó hallgatók pótolhatják a dolgozatot Gyakorlatvezetőjüknél, ezen kívül azok javíthatják a zárhelyit, akik nem értek el legalább 15 pontot, de ekkor legfeljebb 17 pontot kaphatnak rá, mivel a zárthelyi dolgozatokkal gyűjtött pontokkal vizsgakedvezmény érhető el, illetve a két zárhelyiből összesen minimum 25 pont az aláírás feltétele.

A DOLGOZATÍRÁS SORÁN KIZÁRÓLAG (TUDOMÁNYOS) ZSEBSZÁMOLÓGÉP HASZNÁLATA ENGEDÉLYEZETT, MÁS ELEKTRONIKUS ESZKÖZÉ TILOS!

2. demonstráció

Formája: 25 kérdéses teszt (melyből 7 számítási példa) és 5 szerves vegyület képlete.
A teszt megoldására 60 perc, a képletek felírására 10 perc áll rendelkezésre.
Minden helyes tesztválasz és hibátlan képlet 1-1 pontot ér, így összesen 30 pont kapható.

A tankönyvek alábbi fejezeteiben foglalt elméleti ismereteket kérjük számon:
Általános és bioszervetlen kémia (Semmelweis kiadó 2005., hatodik kiadás)

– Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat: 152-154. oldal
– Kémiai termodinamika: 155-169. oldal
– Reakciókinetika: 171-187. oldal
– Elektrokémia: 189-205. oldal
– Komplex vegyületek: 209-214. oldal („A komplexek kötéselméleté”-ig)
Bioorganikus kémia (Semmelweis kiadó 2006.)
– A szerves vegyületekben előforduló legfontosabb kötéstípusok: 9-19. oldal
– Szerves vegyületek dipólusmomentuma: 21-26. oldal
– Szerves molekulák térbeli szerkezete, izoméria…: 27-55. oldal
– Szerves vegyületek csoportosítása és legfontosabb …: 57-81. oldal („Benzolszármazékok reakciói, a szubsztituensek irányító hatása”-ig), 84. oldal („Vázban heteroatomot tartalmazó …”-tól) -117. oldal („Aromás karbonsavak”-ig)
– Alapkövetelmény a fent említett fejezetekben előforduló képletek ismerete, továbbá „A fontosabb vegyületek képletei”: 151-156. oldal, és a („Fontosabb kötéstípusok”-tól) 159-160. oldalakon szereplők.
Orvosi kémiai és biokémiai gyakorlatok (Semmelweis kiadó 2006.)
– A mennyiségi (kvantitatív) analízis alapjai: 10-31. oldal, Spekrofotometria: 36-41. oldal, Konduktometria: 42-46. oldal, Elektrokémiai mérések: 47-54. oldal
– Figyelem! A csapadékos titrálás (argentometria, 28. oldal) gyakorlat ugyan az utolsó héten kerül sorra, de mégis előfordulhat erre vonatkozó teszt-kérdés, mivel az oldékonysági szorzat ebben a számonkérésben szerepel!

Az alábbi számítási ismereteket kérjük számon a tesztben:
– Sók oldódási egyensúlya az oldékonysági szorzat ismeretében,
– Első- és másodfajú elektródok potenciáljának kiszámítása, galvánelemek, redoxelemek és koncentrációs elemek elektromotoros erejének kiszámítása, a pH meghatározása hidrogénelektródokból álló koncentrációs elem segítségével,
– Képződéshő, égéshő és reakcióhő számítások,
– Reakciókinetikai számítások,
– Koncentrációk, faktor kiszámítása titrálási térfogatok alapján.

Ehhez segítség:
Orvosi kémia és biokémia feladatgyűjtemény (Semmelweis kiadó 2005.)
Megfelelő fejezetei. Itt mintatesztek is találhatók!

KIZÁRÓLAG (TUDOMÁNYOS) ZSEBSZÁMOLÓGÉP HASZNÁLATA ENGEDÉLYEZETT!
Az igazolt hiányzókon kívül azok javíthatják a zárhelyit, akik a két zárthelyiből összesen nem értek el minimum 25 pontot (az aláírás feltétele).

Letöltés

Előadásábrák, konzultációs anyagok, gyakorlati jegyzetek és egyéb kiegészítések a tananyaghoz innen tölthetők le.  

A letöltésekhez szükséges jelszót minden jogosult személyesen a gyakorlatvezetőjétől tudhatja meg.