Betűméret: A A A

Orvosi biotechnológia MSc

Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Információs Technológiai Kar

Molekuláris biológia tantárgy
Előadók: Dr. Mészáros Tamás, Dr. Csala Miklós
2017/2018. tanév II. félév

Leírás


A kurzus tematikája
A kurzus alapvető témái a genetikai információ tárolása, továbbadása, javítása és kifejeződése, illetve az ezekhez szükséges molekuláris mechanizmusok. Ezek kapcsán megtárgyalásra kerül a DNS replikációja, károsodásai és azok javítása; az RNS szintézise és érése; a fehérjék szintézise, érése és célba juttatása; valamint a génkifejeződés szabályozásának különböző módjai. A kurzus témakörébe tartozik még a sejtciklus és az apoptózis szabályozása, illetve a daganatképződés molekuláris háttere. Az előadások egy része betekintést nyújt a molekuláris biológiai kutatásba.

Félévközi számonkérés
A félév során három számonkérést tartunk.
Első két alkalommal (beszámolók) egy-egy kihúzott elméleti tételt kell szóban kifejteni. Harmadik alkalommal (projektmunka) a kijelölt témából rövid előadást kell tartani. Mindhárom számonkérésen 1-estől 5-ösig terjedő osztályzattal értékeljük a hallgató teljesítményét.
A számonkérést betegség miatt mulasztó (orvosi igazolással rendelkező) hallgatóknak egy héten belül biztosítunk pótlási lehetőséget.

Aláírás megszerzésének követelményei
A félév során három alkalomnál több hiányzás esetén nem adjuk meg az aláírást.

Vizsga
A félév szóbeli kollokviummal zárul.
A kollokviumon két tételcsoportból húznak egyet-egyet a hallgatók, így az osztályzat két részjegyből alakul ki. A részjegyeket előre megajánljuk, ha a szorgalmi időszakban tartott három számonkérés mindegyikének eredménye 3-as, 4-es vagy 5-ös volt. Ha tehát a projektmunka (kiselőadás) osztályzata legalább 3-as, akkor az első szóbeli beszámoló (2-esnél jobb) osztályzatát az első, a második szóbeli beszámoló (2-esnél jobb) osztályzatát pedig a második tételcsoportra kapott jegyként számítjuk be a vizsgán. A 3-asnál rosszabb beszámoló érdemjegyek nem adnak vizsgakedvezményt, és a megfelelő kérdéscsoportból a vizsgán kell felelni. A kiselőadás 3-asnál rosszabb érdemjegye esetén vizsgakedvezményt – a beszámolókon nyújtott teljesítménytől függetlenül – nem adunk, vagyis mindkét kérdéscsoportból felelni kell a vizsgán.

A vizsga anyaga
Az előadásokon elhangzottak,
Orvosi patobiokémia (Mandl J., Machovich R., szerk.)

Előadások


Helyszín: ITK (1083 Bp., Práter utca 50/a.) 239-es tanterem (hétfőn) és 134-es gyakorlati terem (szerdán)
Időtartam: 2 x 45 perc (hétfőnként 9:15-11:00; szerdánként: 10:15-12:00)

 DátumIdőpontElőadás címeElőadó
1Február 12.9:15Öröklődésbiológiai alapfogalmakCsala
2Február 14.10:15A replikáció mechanizmusaCsala
3Február 19.9:15DNS-károsodás, mutáció, repairCsala
4Február 21.10:15Transzkripció és az RNS éréseCsala
5Február 26.9:15Az mRNS-szintű génexpresszió szabályozása ICsala
6Február 28.10:15Az mRNS-szintű génexpresszió szabályozása IICsala
7Március 5.9:15Transzláció mechanizmusaMészáros
8Március 7.10:15Poszttranszlációs módosításokMészáros
9Március 12.9:15Intracelluláris fehérjetranszportMészáros
10Március 14.10:15Transzláció szabályozásaMészáros
11Március 19.9:15I. SZÓBELI BESZÁMOLÓ
12Március 21.10:15A sejtciklus szabályozása ICsala
13Április 9.9:15A sejtciklus szabályozása IICsala
14Április 11.10:15Apoptózis ICsala
15Április 16.9:15Apoptózis IICsala
16Április 18.10:15A daganatképződés molekuláris háttereCsala
17Április 23.9:15Fehérje-előállítási módszerekMészáros
18Április 25.10:15Fehérjelebontás (proteaszóma és autófágia)Mészáros
19Május 2.10:15A vírusok molekuláris biológiájaCsala
20Május 7.9:15Fehérje-fehérje kölcsönhatások vizsgálataMészáros
21Május 9.10:15II. SZÓBELI BESZÁMOLÓ
22Május 14.9:15Hallgatói előadás és konzultáció
23Május 16.10:15Hallgatói előadás és konzultáció

1. Beszámoló


Az első beszámoló tételei

  1. A DNS szerkezete prokariótában és eukariótában, hisztonok, topoizoméria
  2. A prokarióta DNS-replikációban résztvevő fehérjék
  3. A replikáció iniciációja, és a replikációs villa
  4. Az eukarióta DNS-replikáció sajátosságai, a telomeráz
  5. A legfontosabb DNS-károsodások, DNS-hiba és mutáció
  6. A „mismatch” keletkezése és kijavítása
  7. A pirimidin- (timin-)dimerek javításának módjai
  8. Az E. coli RNS-polimeráz szerkezete és működése
  9. Transzkripció iniciációja és terminációja prokarióta sejtekben
  10. Transzkripció iniciációja és terminációja eukarióta sejtekben
  11. Az mRNS érése és az érett mRNS szerkezete
  12. A transzkripció szabályozása prokariótákban
  13. A transzkripció szabályozása eukariótákban
  14. Az eukarióta génexpresszió befolyásolásának (a transzkripció szabályozásán kívüli) ismert mechanizmusai
  15. A transzlációban szerepet játszó RNS-ek szerkezete, funkciója
  16. Az aminoacil-tRNS-ek keletkezésének mechanizmusa
  17. A prokarióta és eukarióta riboszóma szerkezete, működése
  18. A transzláció iniciációja prokariótákban és eukariótákban
  19. A transzláció elongációs szakasza és terminálása
  20. Poszttranszlációs módosulások és funkcionális következményei
  21. Eukarióta sejtorganellumok és a magi fehérjetranszport
  22. Fehérjetranszport a mitokondriumba és az ER-be
  23. Vezikuláris fehérjetranszport
  24. A transzláció szabályozásának lehetséges mechanizmusai

2. Beszámoló


A második beszámoló tételei

  1. Az eukarióta sejt osztódási ciklusa – fázisai és ellenőrzési pontjai
  2. Ciklinek, ciklinfüggő kinázok és inhibitoraik
  3. A sejtciklus szabályozása: a G1 és S fázisokban
  4. A sejtciklus szabályozása: a G2 és M fázisokban
  5. DNS-hibák és a replikáció befejezésének ellenőrzése a sejtciklus során
  6. Az apoptoszóma, a DISC és a PIDD-oszóma szerkezete és működése
  7. A Bcl-2 fehérjék típusai és szerepük a különböző eredetű apoptózis útvonalakban
  8. A kaszpázok tulajdonságai, és szerepük az apoptózis szabályozásában
  9. A „túlélési jel” összetevői és kapcsolata az apoptózis szabályozó fehérjéivel
  10. Az endoplazmás retikulum stressz és az UPR
  11. A p53 fehérje szintjének és aktivitásának szabályozása
  12. A p53 fehérje hatása a sejtciklusra és az apoptózisra
  13. Tumorszupresszor gének fogalma, az általuk kódolt fehérjék funkciói példákkal
  14. A daganatsejt kialakulásához vezető genetikai módosulások
  15. Az állati vírusok csoportosítása replikációs mechanizmusuk szerint, kettősszálú RNS hatása az eukarióta sejtben
  16. A retrovírusok replikációja, akut transzformáló retrovírusok
  17. Intracelluláris proteolízis, ubikvitináció, proteaszóma
  18. Intracelluláris proteolízis, az autofágia fajtái és mechanizmusai
  19. Fehérjetermelés prokarióta organizmusokkal
  20. Az eukarióta és in vitro fehérjetermelő rendszerek jellegzetességei
  21. Élesztő két-hibrid rendszer
  22. Fluoreszcencián alapuló fehérje-fehérje kölcsönhatásvizsgálatok

Letöltés


Előadásábrák a tananyaghoz innen tölthetők le.
A letöltésekhez szükséges jelszót minden jogosult személyesen az előadóktól tudhatja meg.