Betűméret: A A A

Biokémia, mol. és sejtbiológia III

ÁOK (6 kredit, szigorlat, Dr. Bánhegyi Gábor; AOKOVM291_3M)
FOK (5 kredit, szigorlat, Dr. Csala Miklós; FOKOOVM156_3M)

2016/2017. tanév II. félév

Tanulmányi felelős: Dr. Kardon Tamás

Leírás

A félév elfogadásának feltételei
Mind a gyakorlatok, mind az előadások látogatása kötelező. Azok a hallgatók, akik 3-nál több gyakorlatot – beleértve a gyakorlat időpontjában tartott számonkéréseket – mulasztottak, nem kaphatnak félévi aláírást. A félév elfogadása a félévközi számonkérések eredményétől is függ (lásd következő pont).

Félévközi számonkérés
A félév során két számonkérést (demonstrációt) tartunk, melyek témája az aktuális előadások, gyakorlatok és konzultációk anyaga. Mindkét alkalommal egy-egy tételt kell szóban kifejtenie a hallgatónak, és teljesítményét 1-5 osztályzattal értékeljük. A demonstrációt végző oktató nem lehet a demonstráló hallgató gyakorlatvezetője.
A gyakorlat idején lebonyolított számonkérésekről való hiányzás gyakorlatról való hiányzásnak minősül. A hiányzó vagy elégtelen osztályzatot kapó hallgatók részére a következő héten külön időpontban közös pótlási és javítási lehetőséget biztosítunk. Az igazolatlanul hiányzók és az elégtelent javítók legfeljebb elégséges (2-es) osztályzatot kaphatnak. Azok, akik a pótdemonstráción sem járnak sikerrel, a szorgalmi időszak utolsó hetében egy alkalommal (akár két demonstrációt is) javíthatnak, de legfeljebb elégséges osztályzatra.
A félév végi aláírást csak azok a hallgatók kapják meg, akik mindkét demonstráción legalább elégséges osztályzatot szereztek. A 4,0 vagy magasabb átlageredményt elért hallgatók vizsgakedvezményben részesülnek (lásd következő pont).

Félévi vizsga
A félév végi szóbeli szigorlat anyaga a tantárgy három féléve alatt a tantermi előadásokon, konzultációkon és a gyakorlatokon elhangzó tananyag. A vizsgázó az előre nyilvánosságra hozott tételek közül csoportonként egyet húz, majd felkészülés után ezeket szóban kifejti.
Azon hallgatók, akik a félévközi számonkérések során 4,0 átlageredményt értek el, csak az elméleti tételekből felelnek, vagyis nem kell gyakorlati tételt húzniuk. Akik 4,5 átlageredményt értek el, azoknak nem kell húzniuk a gyakorlati tételekből és az elméleti tételek egyik csoportjából (ha az első demonstrációjuk jeles, a III; ha a második demonstráció jeles, a IV kérdéscsoportból). Végül, akik 5,0 átlageredményt értek el, azoknak nem kell húzniuk a gyakorlati tételekből és az utolsó féléves elméleti tételek (III és IV) általuk választott egyik csoportjából. A verseny díjazottjai további kedvezményt kaphatnak, amelyekről külön hirdetményben adunk értesítést.

Az FM kurzusra vonatkozó információk
A félévet FM kurzusban ismétlő hallgatóknak nem kell újra demonstrálniuk a félév során, és a vizsgán – korábbi demonstrációiktól függetlenül – az összes tételből felelnek.
Ha vizsgakedvezményt akarnak szerezni, részt kell venniük a demonstráción, amelyre – a hirdetmény közzététele után, az abban foglaltaknak megfelelően – a tanulmányi felelősnél kell jelentkezniük.

Javasolt tankönyvek és jegyzetek:
Biokémia, molekuláris és sejtbiológia (szerk.: Bánhegyi G., Sipeki Sz.)
– Szubcelluláris Biokémia (Bánhegyi G.) egyetemi jegyzet
– Orvosi Patobiokémia (szerk.: Mandl J., Machovich R.)
– Stryer: Biochemistry
– Harper: Biochemistry
– Lehninger: Biochemistry

Intézeti tanulmányi felelős: Dr. Müllner Nándor egyetemi docens.
II. évfolyam orvosi biokémia oktatási felelős: Dr. Kardon Tamás egyetemi adjunktus.

Előadások

Helyszín: EOK (Tűzoltó u. 37-47.) Szent-Györgyi terem

Időtartam: 70 perc (keddenként 11:20-12:30; péntekenként: 11:10-12:20)

Oktatási
hét
DátumElőadás címeElőadó
1.I. 30. - II. 3.Magi receptorok ISipeki
Magi receptorok IISipeki
2.II. 6-10.Plazmamembrán receptorok IBuday
Plazmamembrán receptorok IIBuday
3.II. 13-17.Plazmamembrán receptorok IIIBuday
Plazmamembrán receptorok IVBuday
4.II. 20-24.Plazmamembrán receptorok VBuday
Plazmamembrán receptorok VIBuday
5.II. 27. - III. 3.Intracelluláris jelek érzékeléseBánhegyi
Kronobiokémia IBánhegyi
6.III. 6-10.Kronobiokémia IIBánhegyi
7.III. 13-17.Sejtciklus szabályozása ICsala
Sejtciklus szabályozása IICsala
8.III. 20-24.Sejtciklus szabályozása IIICsala
Apoptózis ICsala
9.III. 27-31.Apoptózis IICsala
Apoptózis IIICsala
10.III. 3-7.Öregedés biokémiája ISőti
Öregedés biokémiája IISőti
11.IV. 18-21.Extracelluláris mátrix ICsermely
Extracelluláris mátrix IICsermely
12.IV. 24-28.Hálózat és bioinformatika IAlbert/Csermely
Hálózat és bioinformatika IIAlbert/Csermely
13.V. 2-5.Hálózat és bioinformatika IIIAlbert/Csermely
Szubcelluláris biokémia ILizák
14.V. 8-12.Szubcelluláris biokémia IILizák
Szubcelluláris biokémia IIILizák

Gyakorlatok

Helyszín: EOK (Tűzoltó u. 37-47.) 1. emelet, C fésű

Oktatási
hét
DátumGyakorlat/Konzultáció
1.I. 30. - II. 3.LDH izoenzimek vizsgálata
2.II. 6-10.NOS (K)
3.II. 13-17.Transzaminázok, kreatin kináz aktivitás mérése
4.II. 20-24.Inzulin-jelpálya (K)
5.II. 27. - III. 3.1. DEMONSTRÁCIÓ
6.III. 6-10.Vércukorszint meghatározása
7.III. 13-17.Hemosztázis (K)
8.III. 20-24.A véralvadás egyes lépéseinek vizsgálata
9.III. 27-31.Peroxiszóma (K)
10.III. 3-7.Na/K-ATP-áz
11.IV. 18-21.Autofágia, molekuláris biológia (K)
12.IV. 24-28.2. DEMONSTRÁCIÓ
13.V. 2-5.Drogmetabolizmus vizsgálata
14.V. 8-12.Konzultáció

Csoportok

CsoportGyakorlatvezetőNapIdőpont
ÁOK A/1StillerKedd12:45-15:00
ÁOK A/2BőgelKedd12:45-15:00
ÁOK A/3SőtiKedd12:45-15:00
ÁOK B/1CsukaKedd12:45-15:00
ÁOK B/2CsukaHétfõ14:00-16:15
ÁOK B/3CsalaCsütörtök8:00-10:15
ÁOK C/1LizákCsütörtök10:30-12:45
ÁOK C/2ZámbóCsütörtök10:30-12:45
ÁOK C/3MinhTuHétfő14:00-16:15
ÁOK D/1StillerCsütörtök10:30-12:45
ÁOK D/2KukorHétfő14:00-16:15
ÁOK D/3MinhTuCsütörtök10:30-12:45
FOK 1VérHétfő8:00-9:30
FOK 2MinhTuKedd8:00-930
FOK 3KukorKedd8:00-930
FOK 4ZámbóKedd8:00-930
FOK 5LédecziHétfő8:00-9:30
FOK 6SőtiHétfő8:00-9:30

Tételek

I.

  1. Kapcsolt reakciók elve és jelentősége, csoportátviteli reakciók, magas csoportátviteli potenciállal rendelkező vegyületek, az ADP/ATP ciklus.
  2. A legfontosabb elektronátvivők és hidrogénátvivők redox ciklusai.
  3. Oxidoredukcióban résztvevő enzimek csoportosítása és jellemzése.
  4. A mitokondriális légzési lánc működése.
  5. Az oxidatív foszforiláció mint kapcsolt reakció (P/O hányados, akceptor kontroll).
  6. A citrátkör lépései és szerepe az energiahasznosításban.
  7. A citrátkör jelentősége az anyagcserében, szabályozása és feltöltése, citrátköri intermedierekből kiinduló reakcióutak.
  8. A piruvát-dehidrogenáz enzimkomplex működése és szabályozása, az oxidatív dekarboxiláció más példái.
  9. A glikolízis lépései és a folyamat sajátosságai vörösvérsejtben.
  10. A glikolízis jelentősége és szabályozása.
  11. Az anaerób és aerób glikolízis energiamérlege, a glikolízis során keletkező redukáló ekvivalensek transzportja a mitokondriumba.
  12. A szénhidrátok emésztése és felszívódása, glukóz-transzporterek.
  13. A fruktóz anyagcseréje.
  14. A galaktóz anyagcseréje.
  15. A glukóz direkt oxidációja, a pentóz-foszfát ciklus.
  16. A glukoneogenezis lépései, valamint helye a szervezetben, illetve a sejtben.
  17. A glikolízis és a glukoneogenezis koordinált szabályozása májsejtekben.
  18. A glikogén szintézise és lebontása.
  19. A glikogén-anyagcsere szabályozása májban és vázizomban.
  20. Szénhidrát-anyagcsere folyamatok a vércukorszint szabályozásában.
  21. A glukóz-6-foszfát és a glukóz-1-foszfát mint elágazási pontok a szénhidrát anyagcserében.
  22. Tejsavas acidózishoz vezető folyamatok.
  23. Trigliceridek szerepe, emésztése, felszívódása, az exogén trigliceridek transzportja és sorsa.
  24. A VLDL szerkezete, szintézisének helye, szerepe és sorsa.
  25. Trigliceridek szintézise zsírsavakból, a zsírraktárak mobilizálásának szabályozása adipocitákban.
  26. A telített, páros szénatomszámú zsírsavak lebontása. A mitokondriális és a peroxiszómális β-oxidáció összehasonlítása.
  27. Telítetlen, páratlan szénatomszámú vagy metilált zsírsavak oxidációjának mechanizmusa.
  28. A zsírsavszintézis kiindulási lépései, az acetil-KoA-karboxiláz szabályozása.
  29. A zsírsav-szintáz által katalizált reakciók, 16 szénatomnál hosszabb és a telítetlen zsírsavak képződésének mechanizmusa.
  30. A zsírsavszintézis és zsírsavoxidáció koordinált szabályozása májban. A két folyamat különbségei. NADPH-t szolgáltató reakciók.
  31. Ketontestek szerepe, képződésük és felhasználásuk mechanizmusa.
  32. A koleszterin szerkezete, szerepe, szintézise (szkvalénig).
  33. Az exogén és endogén koleszterin transzportja, felvételének módjai májsejtben és egyéb sejtekben. Az LDL és HDL szintézise és sorsa.
  34. A koleszterin-anyagcsere allosztérikus, kovalens és génexpressziós szintű szabályozása.
  35. Epesavak szerkezete, szerepe, szintézise, enterohepatikus körforgás.
  36. A membrán lipidösszetétele és a membránlipidek szerkezete. Foszfatidsav származékok anyagcseréje.
  37. Az anyagcsere-folyamatok koordinációja rövid- és hosszútávú éhezésben.
  38. Az anyagcsere-folyamatok koordinációja jóllakott állapotban.

II.

  1. Az aminosavak szerkezete és fontosabb tulajdonságai. Fehérjék szerkezete és a szerkezet helyreállításában segítő in vivo mechanizmusok.
  2. Az enzimek mint katalizátorok, az enzimaktivitás egységei. Összefüggés az enzimreakció sebessége és a szubsztrát koncentrációja között. Izoenzimek.
  3. Reverzibilis enzimgátlások kinetikai jellemzése. Antimetabolitok. Allosztérikus szabályozás elve és példái az anyagcserében.
  4. Enzimaktivitás szabályozása kovalens módosítás segítségével (foszforiláció és limitált proteolízis).
  5. Mioglobin és hemoglobin szerkezete és működése.
  6. A szerin-proteázok aktiválódása, katalitikus mechanizmusa és jelentősége.
  7. Metallo-, savanyú- és cisztein-proteázok jellemzői.
  8. A transzaminázok és a glutamát-dehidrogenáz működése, a dezaminálás és a transz-dezaminálás fogalma.
  9. Az ammónia transzportja a vérben, a glutamin szerepe, szintézise és lebontása, az alanin szerepe, NH2-donor aminosavak.
  10. Az urea szintézise, az ornitin de novo szintézise, az ornitin ciklus szabályozása.
  11. Glukoplasztikus és ketoplasztikus aminosavak fogalma. Az α-ketoglutaráttá alakuló aminosavak lebontása.
  12. Oxálacetáttá és szukcinil-KoA-vá alakuló aminosavak lebontása
  13. Glikolitikus intermedierek és az aminosav anyagcsere kapcsolatai.
  14. Az aromás oldalláncú aminosavak anyagcseréje.
  15. A táplálkozási szempontból nem esszenciális aminosavak és a kreatin bioszintézise.
  16. A porfirin-váz szerkezete, bioszintézise.
  17. A hem lebontása; epefestékek és származékaik a vérben, vizeletben és székletben.
  18. A puringyűrű atomjainak eredete, az ATP és GTP szintézise IMP-ből, a de novo purinszintézis szabályozása.
  19. A pirimidin-nukleotidok de novo szintézise, a szintézis szabályozása.
  20. A dezoxiribonukleotidok (beleértve a timidilát) metabolizmusa és szintézisük szabályozása.
  21. A purin-nukleotidok lebontása. Mentő reakciók a purin-anyagcserében.
  22. A pirimidin-nukleotidok lebontása. Mentő reakciók a pirimidin-anyagcserében.
  23. Az adenilát-kináz és a purin-nukleotid-ciklus metabolikus jelentősége.
  24. A biotranszformáció szerepe és első fázisának reakciói.
  25. A biotranszformáció második és harmadik fázisa.
  26. Az etanol metabolizmusa.
  27. Az eikozanoidok, illetve a szteroid hormonok szintézisének kiinduló lépései.
  28. A szénhidrát- és a triglicerid-anyagcsere kapcsolatai.
  29. A tetrahidrofolát mint C1-fragmentdonor és -akceptor.
  30. Az „aktivált metilciklus”, az S-adenozil-metionin metildonor funkciója.
  31. Elágazási pontok az intermedier anyagcserében – piruvát.
  32. Elágazási pontok az intermedier anyagcserében – acetil-KoA.
  33. Az oxigén redukciója a szervezetben – oxigéntartalmú intermedierek keletkezése, káros hatásaik.
  34. Enzimatikus és nem-enzimatikus antioxidáns védelem.
  35. Anyagcsere a peroxiszómában.

III.

  1. Magi (szteroid-tiroid-retinoid) receptor géncsaládhoz tartozó transzkripciós faktorok.
  2. Plazmamembrán receptorok csoportjai és működési mechanizmusuk.
  3. Jeltovábbításban szerepet játszó GTP-kötő fehérjék csoportjai, működésük szabályozása, a legismertebb effektor fehérjék (Gs, Gi, Gt, Gq, és Ras esetében).
  4. Szerin/treonin protein-kinázok aktiválásának ismert mechanizmusai példákkal.
  5. A cAMP jelpálya-rendszerében résztvevő komponensek. A cAMP segítségével történő génexpresszió-szabályozás folyamata.
  6. Foszfatidil-inozitol származékokkal működő jelpályák.
  7. Az NFkB, illetve a TGFb jelpályája.
  8. A tirozinkináz receptorok szerkezete és működése, a Ras aktiválódásának mechanizmusa.
  9. Az Erkl/Erk2 MAP kináz kaszkád felépítése és szerepe.
  10. Az inzulin-receptorról induló jelpályák, az inzulin-rezisztencia fogalma.
  11. Oxigén-homeosztázis szabályozása – a hipoxia jelpálya.
  12. A nitrogén-monoxid szintézise, annak szabályozása, és hatásai.
  13. Az mTOR jelpálya.
  14. Az AMPK jelpálya.
  15. A prokarióta DNS szerkezete. A prokarióta DNS-replikációban résztvevő fehérjék, a replikációs villa.
  16. Az eukarióta DNS szerkezete. Az eukarióta DNS replikációja. A telomeráz.
  17. A legfontosabb DNS-károsodások és repair mechanizmusok.
  18. Pontmutációk. A spontán pontmutációk kialakulásának mechanizmusai. Ames próba.
  19. Transzkripció prokarióta sejtekben. A prokarióta mRNS szerkezete. A transzkripció szabályozása prokariótákban.
  20. Az eukarióta gének szerkezete, a transzkripció eukarióta sejtekben. Az eukarióta génexpresszió szabályozása.
  21. Az eukariota mRNS érése, különböző polipeptidláncokat kódoló mRNS szintézise egy eukariota génről.
  22. Az eukarióta génexpresszió befolyásolásának (a transzkripció szabályozásán kívüli) ismert mechanizmusai.
  23. A baktériumokat fertőző vírusok. A fágok replikációjának lítikus és lizogén útja.
  24. Az állati vírusok csoportosítása replikációs mechanizmusuk szerint. Kettős szálú RNS megjelenésének szerepe az interferonok hatásmechanizmusában. DNS vírusok replikációja, transzformáló DNS-vírusok.
  25. A retrovírusok replikációja. Akut transzformáló retrovírusok.
  26. A DNS-klónozás lépései. A génkönyvtár, a cDNS-könyvtár és az expressziós vektor fogalma.
  27. Polimeráz láncreakció (PCR) lényege és néhány felhasználási területe. A DNS-chip fogalma és gyakorlati alkalmazása.
  28. A real-time PCR elve és gyakorlati alkalmazásai.
  29. A hosszúság-polimorfizmusok és mutációk kimutatási módszerei, ennek orvosi jelentősége.
  30. Az eukarióta sejt szerveződése. Kompartmentáció. Organellum-biogenezis.
  31. A lizoszóma metabolikus funkciói, az organellumok pH- és redox-homeosztázisa.
  32. A biológiai hálózatok legfontosabb tulajdonságai.
  33. A rendszerbiológia alapjai és lehetséges alkalmazási területei (a sejtciklus és a cirkadián óra szabályozási hálózatainak bemutatása).
  34. Az öregedés definíciója és jellemzői. Az öregedésben szerepet játszó molekuláris mechanizmusok (celluláris szeneszcencia és tápanyagérzékelő jelpályák) bemutatása.

IV.

  1. Transzkripciós-transzlációs hurkok a cirkadián ritmus szabályozásában.
  2. A cirkadián óra metabolikus szabályozása.
  3. Az eukarióta sejt osztódási ciklusa – fázisai és ellenőrzési pontjai.
  4. Ciklinek, ciklinfüggő kinázok és inhibitoraik.
  5. A sejtciklus szabályozása a G1 és S fázisokban.
  6. A sejtciklus szabályozása a G2 és M fázisokban.
  7. DNS-hibák és a replikáció befejezésének ellenőrzése a sejtciklus során.
  8. Az apoptoszóma, a DISC és a PIDD-oszóma szerkezete és működése.
  9. A Bcl-2 fehérjék típusai és szerepük a különböző eredetű apoptózis útvonalakban.
  10. A kaszpázok tulajdonságai, és szerepük az apoptózis szabályozásában.
  11. A „túlélési jel” összetevői és kapcsolata az apoptózis szabályozó fehérjéivel.
  12. A p53 fehérje szintjének és aktivitásának szabályozása.
  13. A p53 fehérje hatása a sejtciklusra és az apoptózisra.
  14. A kollagén szerkezete, szintézise, szekréciója és ennek patológiai vonatkozásai.
  15. Az extracelluláris mátrix fehérjéi és szénhidrát komponensei. Sejt-extracelluláris mátrix kapcsolatok.
  16. Membrántranszport folyamatok általános jellemzői, transzporterek felosztása. Példák passzív transzportra. Csatornák típusai és jellemzésük.
  17. Elsődleges és másodlagos aktív transzport. A sejt kalcium homeosztázisát befolyásoló transzporterek.
  18. Az érfal sérülésétől a trombinaktiválásig vezető utak, azokban résztvevő mechanizmusok.
  19. Az aktív trombin szerepe a hemosztázisban. Pozitív és negatív visszacsatolások.
  20. K-vitamin-függő alvadási fehérjék, a K-vitamin ciklus.
  21. A fibrinolízis aktivációs és gátló mechanizmusai.
  22. A vérlemezkék aktiválódását kiváltó ingerek és jelátviteli mechanizmusok.
  23. A tRNS szerepe, szerkezete, aminoacil-tRNS-szintetázok, kodon-antikodon kapcsolat.
  24. A transzláció iniciációja prokariótákban és eukariótákban. Az iniciáció szabályozása eukariótákban.
  25. A transzláció elongációs szakasza és terminálása. A fehérjeszintézis gátlószerei.
  26. Poszttranszlációs módosulások. A fehérjék transzportja a sejten belül.
  27. A fehérjeszekréciós pálya. Vezikuláris transzport.
  28. A citoszkeleton felépítése és a motorfehérjék szerepe.
  29. Az organellumok proteomjának kialakulása.
  30. Az organellum stressz koncepciója. A peroxiszomális és a mitokondriális stressz.
  31. Az endoplazmás retikulum stressz fogalma, a „selejtfehérje válasz” (UPR), az endoplazmás retikulum eredetű apoptózis.
  32. Fehérje-minőségellenőrzés az endoplazmás retikulumban, és a selejtfehérjék sorsa, ERAD.
  33. Intracelluláris proteolízis, ubikvitináció, proteaszóma, autofagocitózis.

V. Gyakorlati tételek

  1. A peptid-kötés kimutatása, a fehérjék mennyiségi meghatározása: a Biuret reakció. Az -SH csoportok mérése.
  2. Fehérjék elválasztása kis molekulatömegű anyagoktól, a molekulaszűrés elve.
  3. A papír- és vékonyréteg-kromatográfia elve, aminosavak elválasztása.
  4. A gélelektroforézis módszere, szérumfehérjék elválasztása. A Western blot technika.
  5. Szukcinát-dehidrogenáz kompetitív gátlása, a mérés módszere.
  6. A mitokondriális légzés P/O hányadosának meghatározása.
  7. A mitokondriális légzés mérése, az oxidatív foszforiláció gátlószereinek vizsgálata.
  8. L és M típusú piruvát-kináz izoenzimek vizsgálata, a mérés módszere.
  9. Epe hatása a lipáz enzimaktivitására.
  10. Tripszin tisztítása affinitás kromatográfiával. A tripszin és a kimotripszin szubsztrátspecifitásának jellemzése.
  11. Szérum koleszterin- és trigliceridszintek meghatározása. Klinikai vonatkozások.
  12.  A mikroszomális drogmetabolizmus vizsgálata.
  13.  A vércukorszint meghatározása.
  14.  A Na+/K+-ATP-áz aktivitásának mérése.
  15.  A bakteriális β-galaktozidáz indukciója.
  16.  Transzaminázok és kreatin-kináz aktivitásának mérése.
  17.  Tejsav-dehidrogenáz izoenzimek vizsgálata.
  18.  Véralvadás laboratóriumi vizsgálata.

GyIK

Gyakran Ismételt Kérdések

Kell-e kérvényezni, hogy vizsgakurzusra (CV) vehessem fel a tárgyat?

A CV kurzus felvételét az Intézetben nem kell kérvényezni. Ha nem használta el az összes vizsgalehetőségét egy adott vizsgaidőszakban, akkor a maradék lehetőségekkel élhet a soron következő vizsgaidőszakban. Ehhez csupán regisztrálni kell a Neptunban meghirdetett CV kurzusra, majd pedig várni a vizsgaidőpontok megjelenését, és bejelentkezni a vizsgára. TVSZ 16.§.8.: “A vizsgával záruló kötelező tantárgyat minden félévben meg kell hirdetni – elegendő számú kurzussal – a tantervminta szerinti aktuális félévben, keresztfélévben pedig legalább vizsga lehetőséggel. A keresztfélévben a hallgató annyi alkalommal kísérelheti meg a vizsgát, ahány lehetősége az előző félévből maradt.”

Ha vizsgakurzusra vettem fel a biokémia, molekuláris és sejtbiológia II tárgyat, akkor ezzel azonos félévben megkezdhetem-e a biokémia, molekuláris és sejtbiológia III tárgyat is?

Erre nincs lehetőség. A biokémia, molekuláris és sejtbiológia tantárgy egymást követő három féléves kurzusa teljes mértékben egymásra épülő tananyagot foglal magában, és ennek megfelelően sorban egymás előfeltételeként vannak megjelölve. Csak azok a hallgatók kezdhetik meg a biokémia, molekuláris és sejtbiológia III kurzust, akik a biokémia, molekuláris és sejtbiológia II kurzust már sikeres kollokviummal zárták. A két kurzus párhuzamos végzésére az Orvosi Vegytani Intézet senkinek nem adott és nem ad engedélyt. Aki a biokémia, molekuláris és sejtbiológia II tárgyat a télen induló CV (vizsga) kurzusban végzi, és a kollokviumot a nyári vizsgaidőszakban teszi le, a biokémia, molekuláris és sejtbiológia III tárgyat leghamarabb a következő tanév tavaszi félévében kezdheti el.

Kell-e kérvényezni, hogy felmentett (FM) kurzusra vehessem fel a tárgyat?

Kérvényezni nem kell, ha két éven belül egyszer már teljesítette a félévközi követelményeket. TVSZ 16.§.7.: “Ha egy felvett tantárgy kreditpontját a hallgató nem tudta megszerezni az adott félévben, két későbbi félévben a tantárgyat újra felveheti az előtanulmányi rend, valamint a TVSZ .17.§.16. bekezdésében foglaltak figyelembevételével. Ha a félévközi követelmények megfelelő szintű teljesítését a tantárgy oktatója aláírással igazolta, a hallgatónak csak vizsgáznia kell a következő félévben. A hallgató kérheti az aláírás megszerzésének újbóli lehetőségét.”

Ha FM-kurzuson végzem a tárgyat, kell-e demonstrálnom?

Nem kell. Az FM-kurzus lényege a felmentés a már teljesített kötelezettségek alól. Sem gyakorlatra, sem előadásra nem kell járni, sem demonstrációkon nem kell részt venni. Intézetünk mégis biztosítja a demonstrálás lehetőségét az FM-kurzus hallgatói számára, hogy ez által vizsgakedvezményhez juthassanak. Természetesen az FM-kurzus hallgatója akkor is vizsgázhat, ha az önként megkísérelt demonstráción elégtelen osztályzatot kap.

Ha FM-kurzuson végzem a tárgyat, részt vehetek-e a tanulmányi versenyen?

Igen, ha teljesül a demonstrációk eredményével kapcsolatos feltétel. A biokémia, molekuláris és sejtbiológia III tantárgy tanulmányi versenyén való részvétel feltétele a demonstrációk legalább 3,5-ös átlageredménye. Az FM-kurzus hallgatói is részt vehetnek a tanulmányi versenyen, ha önként megmérették tudásukat a demonstrációkon, és elérték a szükséges átlagot.

Lesz-e tanulmányi verseny a félév végén? Hány félév anyagából? Kik vehetnek részt benne, és milyen jutalom jár a győzteseknek?

A biokémia, molekuláris és sejtbiológia tantárgy tanulmányi versenye a másodév második félévének (biokémia, molekuláris és sejtbiológia III kurzus) szorgalmi időszakának utolsó előtti hetében – később meghirdetett időpontban – kerül megrendezésre. A versenyen mindhárom félév teljes (szigorlati) anyagát kérdezzük. Részt vehetnek azok a hallgatók, akik a félév két demonstrációján legalább 3,5-es átlageredményt értek el, és a hirdetményben megadott határidőig e-mailben regisztrálnak a tanulmányi felelősnél. Mivel a szigorlati jegymegajánlást a VSZ tiltja, az első három helyezett (karonként külön-külön) az oklevél mellett vizsgakedvezményt kap: csak a szigorlati tételsor I. és II. kérdéscsoportjából kell tételt húzniuk (a III., IV. és V. csoportból nem).

Ha nem sikerült a vizsgám, megmarad-e a vizsgakedvezményem?

Igen. A demonstrációkon szerzett vizsgakedvezmény az adott vizsgaidőszak végéig érvényben marad. Sőt akkor is, ha a hallgató a vizsgáit CV kurzusban fejezi be. Ha azonban a tárgyat a hallgató ismételten felveszi (akár FM-kurzusban), a kedvezmények már nem érvényesek, és minden kérdéscsoportból tételt kell húzni.

Ha hiányoztam a gyakorlatról, ezt hogyan kell igazolni, és tudom-e pótolni?

Nem szükséges igazolni, és bizonyos esetekben pótolható. A félév során három hiányzást tudunk elfogadni, amibe beleértendő az is, ha a demonstráción nem jelenik meg a hallgató. Általában nem teszünk különbséget orvosilag igazolt és igazolatlan hiányzás között. A demonstrációról való hiányzás esetén más elbírálás alá esik az, aki orvosi igazolást hoz (ld. a demonstrációkról szóló részt az általános információknál). Egy mulasztott gyakorlatot a tematika állandó változása miatt csak azonos héten lehet pótolni egy másik csoportban. Az adott csoport oktatójától igazolást kell kérni, és azt a saját gyakorlatvezetőnek bemutatni, hogy a hiányzást törölje.

1. demonstráció


A biokémia, molekuláris és sejtbiológia III kurzus első demonstrációja – a kiírásnak megfelelően – az 5. oktatási héten, február 27. és március 3. között lesz.

Minden csoport demonstrációjára a beosztás szerinti gyakorlati időpontban kerül sor.

Az FM kurzus azon hallgatói, akik szeretnének részt venni a demonstráción, demonstrálási szándékukat, és időpontválasztásukat – azaz hogy melyik gyakorlat idejében jönnének – február 23-ig e-mailben jelezzék a tanulmányi felelősnek. Jelentkezés hiányában a felmentett hallgatók nem vehetnek részt a demonstráción.

Az 1. demonstrácó kérdései

  1. Magi (szteroid-tiroid-retinoid) receptor géncsaládhoz tartozó transzkripciós faktorok.
  2. Oxigénhomeosztázis szabályozása – a hipoxia jelpálya.
  3. Az AhR útján történő szabályozás.
  4. Plazmamembrán receptorok csoportjai és működési mechanizmusuk.
  5. Jeltovábbításban szerepet játszó GTP-kötő fehérjék csoportjai, működésük szabályozása, a legismertebb effektor fehérjék (Gs, Gi, Gt, Gq, Ras) esetében.
  6. Szerin/treonin protein-kinázok aktiválásának ismert mechanizmusai példákkal.
  7. A cAMP jelpálya-rendszerében résztvevő komponensek. A cAMP segítségével történő génexpresszió-szabályozás folyamata.
  8. Foszfatidil-inozitol származékokkal működő jelpályák.
  9. Az NFkB, illetve a TGFb jelpályája.
  10. A tirozinkináz receptorok szerkezete és működése, a Ras aktiválódásának mechanizmusa.
  11. Az Erkl/Erk2 MAP kináz kaszkád felépítése és szerepe.
  12. Az inzulin-receptorról induló jelpályák.
  13. A nitrogén-monoxid szintézise, annak szabályozása, és hatásai.

2. demonstráció


A biokémia, molekuláris és sejtbiológia III kurzus második demonstrációja – a kiírásnak megfelelően – a 12. oktatási héten, április 24. és 28. között lesz.

Mivel április 26-án oktatási szünet lesz, azoknak a csoportoknak, amelyeknek ekkor lenne a demonstrációja, ugyanazon a héten egy másik időpontban biztosítunk lehetőséget, és ennek időpontját a honlapon időben közzétesszük. A többi csoport demonstrációjára a beosztás szerinti gyakorlati időpontban kerül sor.

Az FM kurzus azon hallgatói, akik szeretnének részt venni a demonstráción, demonstrálási szándékukat, és időpontválasztásukat – azaz hogy melyik gyakorlat idejében jönnének – április 20-ig e-mailben jelezzék a tanulmányi felelősnek. Jelentkezés hiányában a felmentett hallgatók nem vehetnek részt a demonstráción.

A 2. demonstrácó kérdései

  1. Az mTOR jelpálya.
  2. Az AMPK jelpálya.
  3. Transzkripciós-transzlációs hurkok a cirkadián ritmus szabályozásában.
  4. A cirkadián óra metabolikus szabályozása.
  5. Az eukarióta sejt osztódási ciklusa – fázisai és ellenőrzési pontjai.
  6. Ciklinek, ciklinfüggő kinázok és inhibitoraik.
  7. A sejtciklus szabályozása a G1 és S fázisokban.
  8. A sejtciklus szabályozása a G2 és M fázisokban.
  9. DNS-hibák és a replikáció befejezésének ellenőrzése a sejtciklus során.
  10. Az apoptoszóma, a DISC és a PIDD-oszóma szerkezete és működése.
  11. A Bcl-2 fehérjék típusai és szerepük a különböző eredetű apoptózis útvonalakban.
  12. A kaszpázok tulajdonságai, és szerepük az apoptózis szabályozásában.
  13. A „túlélési jel” összetevői és kapcsolata az apoptózis szabályozó fehérjéivel.
  14. A p53 fehérje szintjének és aktivitásának szabályozása.
  15. A p53 fehérje hatása a sejtciklusra és az apoptózisra.
  16. Az öregedés definíciója és jellemzői. Az öregedésben szerepet játszó molekuláris mechanizmusok (celluláris szeneszcencia és tápanyagérzékelő jelpályák) bemutatása.

Pótpótdemó

Később!

Verseny


A biokémia, molekuláris és sejtbiológia tanulmányi versenyt 2017. május 4-én, csütörtökön 16:30-tól tartjuk a Békésy előadóteremben.

A versenyen írásban, mindhárom félév anyagát érintő, esszé jellegű kérdésekre kell válaszolniuk. Részt vehetnek azok a hallgatók, akik a harmadik félév demonstrációin legalább 3,5-ös átlageredményt értek el, és május 3-án 13:00-ig e-mailben regisztrálnak a tanulmányi felelősnél.

A verseny jeligés, a karonkénti eredményeket az utolsó előadáson hirdetjük ki. A helyezést elérő hallgatók vizsgakedvezményben részesülnek, nekik csak a szigorlati tételsor I. és II. kérdéscsoportjából kell tételt húzniuk.

Letöltés

Előadásábrák, konzultációs anyagok, gyakorlati jegyzetek és egyéb kiegészítések a tananyaghoz innen tölthetők le.  

A letöltésekhez szükséges jelszót minden jogosult személyesen a gyakorlatvezetőjétől tudhatja meg.