Betűméret: A A A

Biokémia, mol. és sejtbiológia II

ÁOK (6 kredit, kollokvium, Dr. Bánhegyi Gábor; AOKOVM291_2M)
FOK (5 kredit, kollokvium, Dr. Csala Miklós; FOKOOVM156_2M)

2017/2018. tanév I. félév

Tanulmányi felelős: Dr. Kardon Tamás

Leírás

A félév elfogadásának feltételei
Mind a gyakorlatok, mind az előadások látogatása kötelező. Azok a hallgatók, akik 3-nál több gyakorlatot – beleértve a gyakorlat időpontjában tartott számonkéréseket – mulasztottak, nem kaphatnak félévi aláírást. A félév elfogadása a félévközi számonkérések eredményétől is függ (lásd következő pont).

Félévközi számonkérés
A félév során két számonkérést (demonstrációt) tartunk, melyek témája az aktuális előadások, gyakorlatok és konzultációk anyaga. Mindkét alkalommal egy-egy tételt kell szóban kifejtenie a hallgatónak, és teljesítményét 1-5 osztályzattal értékeljük. A demonstrációt végző oktató nem lehet a demonstráló hallgató gyakorlatvezetője.
A gyakorlat idején lebonyolított számonkérésekről való hiányzás gyakorlatról való hiányzásnak minősül. A hiányzó vagy elégtelen osztályzatot kapó hallgatók részére a következő héten külön időpontban közös pótlási és javítási lehetőséget biztosítunk. Az igazolatlanul hiányzók és az elégtelent javítók legfeljebb elégséges (2-es) osztályzatot kaphatnak. Azok, akik a pótdemonstráción sem járnak sikerrel, a szorgalmi időszak utolsó hetében egy alkalommal (akár két demonstrációt is) javíthatnak, de legfeljebb elégséges osztályzatra.
A félév végi aláírást csak azok a hallgatók kapják meg, akik mindkét demonstráción legalább elégséges osztályzatot szereztek. A 4,0 vagy magasabb átlageredményt elért hallgatók vizsgakedvezményben részesülnek (lásd következő pont).

Félévi vizsga
A félév végi kollokvium anyaga a tantermi előadásokon, konzultációkon és a gyakorlatokon elhangzó tananyag. A vizsgázó az előre nyilvánosságra hozott tételek közül csoportonként egyet, összesen négyet (3 elméleti + 1 gyakorlati) húz, majd felkészülés után ezeket szóban kifejti.
Azok a hallgatók, akik a félévközi számonkérések során 4,0 átlageredményt értek el, csak a három elméleti tételből felelnek, vagyis nem kell gyakorlati tételt húzniuk. Akik 4,5 átlagot értek el, azoknak nem kell húzniuk a gyakorlati tételekből és az elméleti tételek azon csoportjából (első vagy második), amelyből jeles osztályzatot kaptak a demonstráción. Akik 5,0 átlageredményt értek el, azoknak nem kell húzniuk a gyakorlati tételekből és – választásuk szerint – az első vagy második kérdéscsoportból.
A félévet FM kurzusban ismétlő hallgatóknak nem kell újra demonstrálniuk a félév során, és a vizsgán – korábbi demonstrációiktól függetlenül – négy tételből felelnek. Azonban, ha vizsgakedvezményt akarnak szerezni, részt kell venniük a demonstráción, amelyre – a hirdetmény közzététele után, az abban foglaltaknak megfelelően – a tanulmányi felelősnél kell jelentkezniük.

Javasolt tankönyvek és jegyzetek:
– Biokémia, molekuláris és sejtbiológia (szerk.: Bánhegyi G. és Sipeki Sz.)
– Orvosi Patobiokémia (szerk.: Mandl J., Machovich R.)
– Stryer: Biochemistry
– Harper: Biochemistry
– Lehninger: Biochemistry
– Biokémiai Laboratóriumi Kísérletek (szerk.: Szabados Gy.)

Intézeti tanulmányi felelős: Dr. Müllner Nándor egyetemi docens
II. évfolyam orvosi biokémia oktatási felelős: Dr. Kardon Tamás egyetemi adjunktus

Előadások

Gyakorlatok

Helyszín: EOK (Tűzoltó u. 37-47.) 1. emelet, C fésű

HétDátumGyakorlat / Konzultáció
1.Szept. 11-15.Balesetvédelmi oktatás. Tripszin amidolítikus aktivitásának mérése
2.Szept. 18-22.Enzimológia, leíró biokémia, fontosabb képletek; táplálkozás biokémiája (K)
3.Szept. 25-29.Szukcinát-dehidrogenáz kompetitív gátlása
4.Okt. 2-6.Tejsavas acidózis (K)
5.Okt. 9-13.Mitokondriális oxidáció vizsgálata
6.Okt. 16-20.Demonstráció I.
7.Okt. 24-27.Piruvát-kináz allosztérikus szabályozása
8.Okt. 30 - Nov. 3.Peroxiszóma (K)
9. Nov. 6-10.Lipidemésztés, lipáz aktivitás vizsgálata
10.Nov. 13-17.A koleszterin metabolizmusa (K)
11.Nov. 20-24.Koleszterin- és triglicerid-meghatározás
12.Nov. 27 - Dec. 1Demonstráció II.
13.Dec. 4-8.Tripszin tisztítása affinitáskromatográfiával. Tripszin és kimotripszin szubsztrátspecificitása
14.Dec. 11-15.Alkohol metabolizmusa (K)

Csoportok

CsoportGyakorlatvezetőNapIdőpont
FOK/1CsukaCsütörtök8:00 - 9:30
FOK/2MinhTuCsütörtök8:00 - 9:30
FOK/3VérSzerda10:45 - 12:15
FOK/4CsukaSzerda10:45 - 12:15
FOK/5MinhTuSzerda10:45 - 12:15
FOK/6StillerSzerda10:45 - 12:15

Tételek


I. Bioenergetika és szénhidrát-anyagcsere

  1. Az oxigén redukciója a szervezetben – oxigéntartalmú intermedierek keletkezése, káros hatásaik.
  2. Enzimatikus és nem-enzimatikus antioxidáns védelem.
  3. Kapcsolt reakciók elve és jelentősége, csoportátviteli reakciók, magas csoportátviteli potenciállal rendelkező vegyületek, az ADP/ATP ciklus.
  4. A legfontosabb elektronátvivők és hidrogénátvivők redox ciklusai.
  5. Oxidoredukcióban résztvevő enzimek csoportosítása és jellemzése.
  6. A mitokondriális légzési lánc működése.
  7. Az oxidatív foszforiláció mint kapcsolt reakció (P/O hányados, akceptor kontroll).
  8. A citrátkör lépései és szerepe az energiahasznosításban.
  9. A citrátkör jelentősége az anyagcserében, szabályozása és feltöltése, citrátköri intermedierekből kiinduló reakcióutak.
  10. A piruvát-dehidrogenáz enzimkomplex működése és szabályozása, az oxidatív dekarboxiláció más példái.
  11. A glikolízis lépései és a folyamat sajátosságai vörösvérsejtben.
  12. A glikolízis jelentősége és szabályozása.
  13. Az anaerób és aerób glikolízis energiamérlege, a glikolízis során keletkező redukáló ekvivalensek transzportja a mitokondriumba.
  14. A szénhidrátok emésztése és felszívódása, glukóz-transzporterek.
  15. A fruktóz anyagcseréje.
  16. A galaktóz anyagcseréje.
  17. A glukóz direkt oxidációja, a pentóz-foszfát ciklus.
  18. A glukoneogenezis lépései, valamint helye a szervezetben, illetve a sejtben.
  19. A glikolízis és a glukoneogenezis koordinált szabályozása májsejtekben.
  20. A glikogén szintézise és lebontása.
  21. A glikogén-anyagcsere szabályozása májban és vázizomban.
  22. Szénhidrát-anyagcsere folyamatok a vércukorszint szabályozásában.
  23. A glukóz-6-foszfát és a glukóz-1-foszfát mint elágazási pontok a szénhidrát anyagcserében.
  24. Tejsavas acidózishoz vezető folyamatok.

II. Lipid- és aminosav-anyagcsere

  1. Trigliceridek szerepe, emésztése, felszívódása, az exogén trigliceridek transzportja és sorsa.
  2. A VLDL szerkezete, szintézisének helye, szerepe és sorsa.
  3. Trigliceridek szintézise zsírsavakból, a zsírraktárak mobilizálásának szabályozása adipocitákban.
  4. A telített, páros szénatomszámú zsírsavak lebontása. A mitokondriális és a peroxiszómális β-oxidáció összehasonlítása.
  5. Telítetlen, páratlan szénatomszámú vagy metilált zsírsavak oxidációjának mechanizmusa.
  6. A zsírsavszintézis kiindulási lépései, az acetil-KoA-karboxiláz szabályozása.
  7. A zsírsav-szintáz által katalizált reakciók, 16 szénatomnál hosszabb és a telítetlen zsírsavak képződésének mechanizmusa.
  8. A zsírsavszintézis és zsírsavoxidáció koordinált szabályozása májban. A két folyamat különbségei. NADPH-t szolgáltató reakciók.
  9. Ketontestek szerepe, képződésük és felhasználásuk mechanizmusa.
  10. A koleszterin szerkezete, szerepe, szintézise (szkvalénig).
  11. Az exogén és endogén koleszterin transzportja, felvételének módjai májsejtben és egyéb sejtekben. Az LDL és HDL szintézise és sorsa.
  12. A koleszterin-anyagcsere allosztérikus, kovalens és génexpressziós szintű szabályozása.
  13. Epesavak szerkezete, szerepe, szintézise, enterohepatikus körforgás.
  14. A membrán lipidösszetétele és a membránlipidek szerkezete. Foszfatidsav származékok anyagcseréje.
  15. A transzaminázok és a glutamát-dehidrogenáz működése, a dezaminálás és a transz-dezaminálás fogalma.
  16. Az ammónia transzportja a vérben, a glutamin szerepe, szintézise és lebontása, az alanin szerepe, NH2-donor aminosavak.
  17. Az urea szintézise, az ornitin de novo szintézise, az ornitin ciklus szabályozása.
  18. Glukoplasztikus és ketoplasztikus aminosavak fogalma. Az α-ketoglutaráttá alakuló aminosavak lebontása.
  19. Oxálacetáttá és szukcinil-KoA-vá alakuló aminosavak lebontása
  20. Glikolitikus intermedierek és az aminosav anyagcsere kapcsolatai.
  21. Az aromás oldalláncú aminosavak anyagcseréje.
  22. A táplálkozási szempontból nem esszenciális aminosavak és a kreatin bioszintézise.
  23. Anyagcsere a peroxiszómában.

III. Porfirin- és nukleotid-anyagcsere, biotranszformáció, integráció

  1. A porfirin-váz szerkezete, bioszintézise.
  2. A hem lebontása; epefestékek és származékaik a vérben, vizeletben és székletben.
  3. A puringyűrű atomjainak eredete, az ATP és GTP szintézise IMP-ből, a de novo purinszintézis szabályozása.
  4. A pirimidin-nukleotidok de novo szintézise, a szintézis szabályozása.
  5. A dezoxiribonukleotidok (beleértve a timidilát) metabolizmusa és szintézisük szabályozása.
  6. A purin-nukleotidok lebontása. Mentő reakciók a purin-anyagcserében.
  7. A pirimidin-nukleotidok lebontása. Mentő reakciók a pirimidin-anyagcserében.
  8. Az adenilát-kináz és a purin-nukleotid-ciklus metabolikus jelentősége.
  9. A biotranszformáció szerepe és első fázisának reakciói.
  10. A biotranszformáció második és harmadik fázisa.
  11. Az etanol metabolizmusa.
  12. Az eikozanoidok, illetve a szteroid hormonok szintézisének kiinduló lépései.
  13. A szénhidrát- és a triglicerid-anyagcsere kapcsolatai.
  14. A tetrahidrofolát mint C1-fragmentdonor és -akceptor.
  15. Az „aktivált metilciklus”, az S-adenozil-metionin metildonor funkciója.
  16. Elágazási pontok az intermedier anyagcserében – piruvát.
  17. Elágazási pontok az intermedier anyagcserében – acetil-KoA.
  18. Elágazási pontok az intermedier anyagcserében – oxálacetát.
  19. Az anyagcsere-folyamatok koordinációja rövid- és hosszútávú éhezésben.
  20. Az anyagcsere-folyamatok koordinációja jóllakott állapotban.

IV. Gyakorlat

  1. Szukcinát-dehidrogenáz kompetitív gátlása, a mérés módszere.
  2. A mitokondriális légzés P/O hányadosának meghatározása.
  3. A mitokondriális légzés mérése, az oxidatív foszforiláció gátlószereinek vizsgálata.
  4. L és M típusú piruvát-kináz izoenzimek vizsgálata, a mérés módszere.
  5. Epe hatása a lipáz enzimaktivitására.
  6. Tripszin tisztítása affinitás kromatográfiával. A tripszin és a kimotripszin szubsztrátspecifitásának jellemzése.
  7. Szérum koleszterin- és trigliceridszintek meghatározása. Klinikai vonatkozások.

GyIK

Gyakran Ismételt Kérdések

Kell-e kérvényezni, hogy vizsgakurzusra (CV) vehessem fel a tárgyat?

A CV kurzus felvételét az Intézetben nem kell kérvényezni. Ha nem használta el az összes vizsgalehetőségét egy adott vizsgaidőszakban, akkor a maradék lehetőségekkel élhet a soron következő vizsgaidőszakban. Ehhez csupán regisztrálni kell a Neptunban meghirdetett CV kurzusra, majd pedig várni a vizsgaidőpontok megjelenését, és bejelentkezni a vizsgára. TVSZ 16.§.8.: “A vizsgával záruló kötelező tantárgyat minden félévben meg kell hirdetni – elegendő számú kurzussal – a tantervminta szerinti aktuális félévben, keresztfélévben pedig legalább vizsga lehetőséggel. A keresztfélévben a hallgató annyi alkalommal kísérelheti meg a vizsgát, ahány lehetősége az előző félévből maradt.”

Ha vizsgakurzusra vettem fel a biokémia, molekuláris és sejtbiológia II tárgyat, akkor ezzel azonos félévben megkezdhetem-e a biokémia, molekuláris és sejtbiológia III tárgyat is?

Erre nincs lehetőség. A biokémia, molekuláris és sejtbiológia tantárgy egymást követő három féléves kurzusa teljes mértékben egymásra épülő tananyagot foglal magában, és ennek megfelelően sorban egymás előfeltételeként vannak megjelölve. Csak azok a hallgatók kezdhetik meg a biokémia, molekuláris és sejtbiológia III kurzust, akik a biokémia, molekuláris és sejtbiológia II kurzust már sikeres kollokviummal zárták. A két kurzus párhuzamos végzésére az Orvosi Vegytani Intézet senkinek nem adott és nem ad engedélyt. Aki a biokémia, molekuláris és sejtbiológia II tárgyat a télen induló CV (vizsga) kurzusban végzi, és a kollokviumot a nyári vizsgaidőszakban teszi le, a biokémia, molekuláris és sejtbiológia III tárgyat leghamarabb a következő tanév tavaszi félévében kezdheti el.

Kell-e kérvényezni, hogy felmentett (FM) kurzusra vehessem fel a tárgyat?

Kérvényezni nem kell, ha két éven belül egyszer már teljesítette a félévközi követelményeket. TVSZ 16.§.7.: “Ha egy felvett tantárgy kreditpontját a hallgató nem tudta megszerezni az adott félévben, két későbbi félévben a tantárgyat újra felveheti az előtanulmányi rend, valamint a TVSZ .17.§.16. bekezdésében foglaltak figyelembevételével. Ha a félévközi követelmények megfelelő szintű teljesítését a tantárgy oktatója aláírással igazolta, a hallgatónak csak vizsgáznia kell a következő félévben. A hallgató kérheti az aláírás megszerzésének újbóli lehetőségét.”

Ha FM-kurzuson végzem a tárgyat, kell-e demonstrálnom?

Nem kell. Az FM-kurzus lényege a felmentés a már teljesített kötelezettségek alól. Sem gyakorlatra, sem előadásra nem kell járni, sem demonstrációkon nem kell részt venni. Intézetünk mégis biztosítja a demonstrálás lehetőségét az FM-kurzus hallgatói számára, hogy ez által vizsgakedvezményhez juthassanak. Természetesen az FM-kurzus hallgatója akkor is vizsgázhat, ha az önként megkísérelt demonstráción elégtelen osztályzatot kap.

Ha FM-kurzuson végzem a tárgyat, részt vehetek-e a tanulmányi versenyen?

Igen, ha teljesül a demonstrációk eredményével kapcsolatos feltétel. A biokémia, molekuláris és sejtbiológia III tantárgy tanulmányi versenyén való részvétel feltétele a demonstrációk legalább 3,5-ös átlageredménye. Az FM-kurzus hallgatói is részt vehetnek a tanulmányi versenyen, ha önként megmérették tudásukat a demonstrációkon, és elérték a szükséges átlagot.

Lesz-e tanulmányi verseny a félév végén? Hány félév anyagából? Kik vehetnek részt benne, és milyen jutalom jár a győzteseknek?

A biokémia, molekuláris és sejtbiológia tantárgy tanulmányi versenye a másodév második félévének (biokémia, molekuláris és sejtbiológia III kurzus) szorgalmi időszakának utolsó előtti hetében – később meghirdetett időpontban – kerül megrendezésre. A versenyen mindhárom félév teljes (szigorlati) anyagát kérdezzük. Részt vehetnek azok a hallgatók, akik a félév két demonstrációján legalább 3,5-es átlageredményt értek el, és a hirdetményben megadott határidőig e-mailben regisztrálnak a tanulmányi felelősnél. Mivel a szigorlati jegymegajánlást a VSZ tiltja, az első három helyezett (karonként külön-külön) az oklevél mellett vizsgakedvezményt kap: csak a szigorlati tételsor I. és II. kérdéscsoportjából kell tételt húzniuk (a III., IV. és V. csoportból nem).

Ha nem sikerült a vizsgám, megmarad-e a vizsgakedvezményem?

Igen. A demonstrációkon szerzett vizsgakedvezmény az adott vizsgaidőszak végéig érvényben marad. Sőt akkor is, ha a hallgató a vizsgáit CV kurzusban fejezi be. Ha azonban a tárgyat a hallgató ismételten felveszi (akár FM-kurzusban), a kedvezmények már nem érvényesek, és minden kérdéscsoportból tételt kell húzni.

Ha hiányoztam a gyakorlatról, ezt hogyan kell igazolni, és tudom-e pótolni?

Nem szükséges igazolni, és bizonyos esetekben pótolható. A félév során három hiányzást tudunk elfogadni, amibe beleértendő az is, ha a demonstráción nem jelenik meg a hallgató. Általában nem teszünk különbséget orvosilag igazolt és igazolatlan hiányzás között. A demonstrációról való hiányzás esetén más elbírálás alá esik az, aki orvosi igazolást hoz (ld. a demonstrációkról szóló részt az általános információknál). Egy mulasztott gyakorlatot a tematika állandó változása miatt csak azonos héten lehet pótolni egy másik csoportban. Az adott csoport oktatójától igazolást kell kérni, és azt a saját gyakorlatvezetőnek bemutatni, hogy a hiányzást törölje.

1. demonstráció

  1. Kapcsolt reakciók elve és jelentősége, csoportátviteli reakciók, magas csoportátviteli potenciállal rendelkező vegyületek, az ADP/ATP ciklus.
  2. Oxidoredukcióban résztvevő enzimek csoportosítása és jellemzése.
  3. A mitokondriális légzési lánc működése.
  4. Az oxidatív foszforiláció mint kapcsolt reakció (P/O hányados, akceptor kontroll).
  5. A citrátkör lépései és szerepe az energiahasznosításban.
  6. A citrátkör jelentősége az anyagcserében, szabályozása és feltöltése, citrátköri intermedierekből kiinduló reakcióutak.
  7. A piruvát-dehidrogenáz enzimkomplex működése és szabályozása, az oxidatív dekarboxiláció más példái.
  8. A glikolízis lépései és a folyamat sajátosságai vörösvérsejtben.
  9. A glikolízis jelentősége és szabályozása.
  10. Az anaerób és aerób glikolízis energiamérlege, a glikolízis során keletkező redukáló ekvivalensek transzportja a mitokondriumba.
  11. A szénhidrátok emésztése és felszívódása, glukóz-transzporterek.
  12. A fruktóz anyagcseréje.
  13. A galaktóz anyagcseréje.
  14. A glukóz direkt oxidációja, a pentóz-foszfát ciklus.
  15. A glukoneogenezis lépései, valamint helye a szervezetben, illetve a sejtben.
  16. A glikolízis és a glukoneogenezis koordinált szabályozása májsejtekben.
  17. A glikogén szintézise és lebontása.
  18. A glikogén-anyagcsere szabályozása májban és vázizomban.
  19. Szénhidrát-anyagcsere folyamatok a vércukorszint szabályozásában.
  20. A glukóz-6-foszfát és a glukóz-1-foszfát mint elágazási pontok a szénhidrát anyagcserében.
  21. Tejsavas acidózishoz vezető folyamatok.
  22. Szukcinát-dehidrogenáz kompetitív gátlása, a mérés módszere.
  23. A mitokondriális légzés P/O hányadosának meghatározása.
  24. A mitokondriális légzés mérése, az oxidatív foszforiláció gátlószereinek vizsgálata.

2. demonstráció


Még később.

Pótdemonstrációk


Hol van az még?!

Pótpótdemonstrációk


Erre most még ne is gondoljunk!

Letöltés

Előadásábrák, konzultációs anyagok, gyakorlati jegyzetek és egyéb kiegészítések a tananyaghoz innen tölthetők le.

A letöltésekhez szükséges jelszót minden jogosult személyesen a gyakorlatvezetőjétől tudhatja meg.