Betűméret: A A A

Biokémia, mol. és sejtbiológia II

ÁOK (6 kredit, kollokvium, Dr. Bánhegyi Gábor; AOKOVM291_2M)
FOK (5 kredit, kollokvium, Dr. Csala Miklós; FOKOOVM156_2M)

2016/2017. tanév I. félév

Tanulmányi felelős: Dr. Kardon Tamás

Leírás

A félév elfogadásának feltételei
Mind a gyakorlatok, mind az előadások látogatása kötelező. Azok a hallgatók, akik 3-nál több gyakorlatot – beleértve a gyakorlat időpontjában tartott számonkéréseket – mulasztottak, nem kaphatnak félévi aláírást. A félév elfogadása a félévközi számonkérések eredményétől is függ (lásd következő pont).

Félévközi számonkérés
A félév során két számonkérést (demonstrációt) tartunk, melyek témája az aktuális előadások, gyakorlatok és konzultációk anyaga. Mindkét alkalommal egy-egy tételt kell szóban kifejtenie a hallgatónak, és teljesítményét 1-5 osztályzattal értékeljük. A demonstrációt végző oktató nem lehet a demonstráló hallgató gyakorlatvezetője.
A gyakorlat idején lebonyolított számonkérésekről való hiányzás gyakorlatról való hiányzásnak minősül. A hiányzó vagy elégtelen osztályzatot kapó hallgatók részére a következő héten külön időpontban közös pótlási és javítási lehetőséget biztosítunk. Az igazolatlanul hiányzók és az elégtelent javítók legfeljebb elégséges (2-es) osztályzatot kaphatnak. Azok, akik a pótdemonstráción sem járnak sikerrel, a szorgalmi időszak utolsó hetében egy alkalommal (akár két demonstrációt is) javíthatnak, de legfeljebb elégséges osztályzatra.
A félév végi aláírást csak azok a hallgatók kapják meg, akik mindkét demonstráción legalább elégséges osztályzatot szereztek. A 4,0 vagy magasabb átlageredményt elért hallgatók vizsgakedvezményben részesülnek (lásd következő pont).

Félévi vizsga
A félév végi kollokvium anyaga a tantermi előadásokon, konzultációkon és a gyakorlatokon elhangzó tananyag. A vizsgázó az előre nyilvánosságra hozott tételek közül csoportonként egyet, összesen négyet (3 elméleti + 1 gyakorlati) húz, majd felkészülés után ezeket szóban kifejti.
Azok a hallgatók, akik a félévközi számonkérések során 4,0 átlageredményt értek el, csak a három elméleti tételből felelnek, vagyis nem kell gyakorlati tételt húzniuk. Akik 4,5 átlagot értek el, azoknak nem kell húzniuk a gyakorlati tételekből és az elméleti tételek azon csoportjából (első vagy második), amelyből jeles osztályzatot kaptak a demonstráción. Akik 5,0 átlageredményt értek el, azoknak nem kell húzniuk a gyakorlati tételekből és – választásuk szerint – az első vagy második kérdéscsoportból.
A félévet FM kurzusban ismétlő hallgatóknak nem kell újra demonstrálniuk a félév során, és a vizsgán – korábbi demonstrációiktól függetlenül – négy tételből felelnek. Azonban, ha vizsgakedvezményt akarnak szerezni, részt kell venniük a demonstráción, amelyre – a hirdetmény közzététele után, az abban foglaltaknak megfelelően – a tanulmányi felelősnél kell jelentkezniük.

Javasolt tankönyvek és jegyzetek:
– Biokémia, molekuláris és sejtbiológia (szerk.: Bánhegyi G. és Sipeki Sz.)
– Orvosi Patobiokémia (szerk.: Mandl J., Machovich R.)
– Stryer: Biochemistry
– Harper: Biochemistry
– Lehninger: Biochemistry
– Biokémiai Laboratóriumi Kísérletek (szerk.: Szabados Gy.)

Intézeti tanulmányi felelős: Dr. Müllner Nándor egyetemi docens
II. évfolyam orvosi biokémia oktatási felelős: Dr. Kardon Tamás egyetemi adjunktus

Előadások

Helyszín: EOK (Tűzoltó u. 37-47.) Szent-Györgyi terem

Időtartam: 70 perc (szerdán 8:00-9:10; pénteken 8:00-9:10)

HétDátumElőadás címeElőadó
1.Szept. 05-09.BioenergetikaMandl
Oxigénhomeosztázis, redox reakciók enzimeiMandl
2.Szept. 12-16.Oxidatív foszforilációCsala
GlikolízisCsala
3.Szept. 19-23.Piruvát-dehidrogenázCsala
CitrátkörCsala
4.Szept. 26-30.GlukoneogenezisKardon
Glikolízis-glukoneogenezis szabályozásaKardon
5.Okt. 03-07.Glikogén-anyagcsereKardon
Fruktóz, galaktóz anyagcseréjeKardon
6.Okt. 10-14.Lipidek transzportjaHrabák
Zsírsavak oxidációja,Hrabák
7.Okt. 17-21.Zsírsavak szintézise.Hrabák
KetontestekHrabák
8.Okt. 24-28.Koleszterin-anyagcsereHrabák
Membránlipidek anyagcseréjeHrabák
9.Nov. 02-04.Ornitin ciklusKeszler
Egyes aminosavak anyagcseréje IKeszler
10.Nov. 07-11.Egyes aminosavak anyagcseréje IIKeszler
Egyes aminosavak anyagcseréje IIIKeszler
11.Nov. 14-18.Porfirin-anyagcsereKeszler
Purin-nukleotidok szintéziseKeszler
12.Nov. 21-25.Purin-nukleotidok lebontásaKeszler
Pirimidin-nukleotidok anyagcseréjeKeszler
13.Nov. 28. - Dec. 02.Biotranszformáció IBánhegyi
Biotranszformáció IIBánhegyi
14.Dec. 05-09.Az anyagcsere összefoglalása IMüllner
Az anyagcsere összefoglalása IIMüllner

Gyakorlatok

Helyszín: EOK (Tűzoltó u. 37-47.) 1. emelet, C fésű

HétDátumGyakorlat / Konzultáció
1.Szept. 05-09.Balesetvédelmi oktatás. Tripszin amidolítikus aktivitásának mérése
2.Szept. 12-16.Enzimológia, leíró biokémia, fontosabb képletek; táplálkozás biokémiája (K)
3.Szept. 19-23.Szukcinát-dehidrogenáz kompetitív gátlása
4.Szept. 26-30.Tejsavas acidózis (K)
5.Okt. 03-07.Mitokondriális oxidáció vizsgálata
6.Okt. 10-14.Demonstráció I.
7.Okt. 17-21.Piruvát-kináz allosztérikus szabályozása
8.Okt. 24-28.Peroxiszóma (K)
9.Nov. 02-04.Lipidemésztés, lipáz aktivitás vizsgálata
10.Nov. 07-11.A koleszterin metabolizmusa (K)
11.Nov. 14-18.Koleszterin- és triglicerid-meghatározás
12.Nov. 21-25.Demonstráció II.
13.Nov. 28. - Dec. 02.Tripszin tisztítása affinitáskromatográfiával. Tripszin és kimotripszin szubsztrátspecificitása
14.Dec. 05-09.Alkohol metabolizmusa (K)

Csoportok

CsoportGyakorlatvezetőNapIdőpont
ÁOK A/1StillerHétfő8:00-10:15
ÁOK A/2BőgelHétfő8:00-10:15
ÁOK A/3SőtiHétfő8:00-10:15
ÁOK B/1CsukaHétfő8:00-10:15
ÁOK B/2CsukaKedd13:15-15:30
ÁOK B/3NagyKedd13:15-15:30
ÁOK C/1VérKedd13:15-15:30
ÁOK C/2ZámbóKedd13:15-15:30
ÁOK C/3MinhTuCsütörtök13:30-15:45
ÁOK D/1StillerPéntek11:15-13:30
ÁOK D/2Lizák/ZámbóPéntek11:15-13:30
ÁOK D/3MinhTuPéntek11:15-13:30
FOK/1CsalaCsütörtök8:00-9:30
FOK/2MinhTuCsütörtök8:00-9:30
FOK/3LizákSzerda10:30-12:00
FOK/4ZámbóSzerda10:30-12:00
FOK/5LédecziSzerda10:30-12:00
FOK/6SőtiSzerda10:30-12:00

Tételek


I. Bioenergetika és szénhidrát-anyagcsere

  1. Az oxigén redukciója a szervezetben – oxigéntartalmú intermedierek keletkezése, káros hatásaik.
  2. Enzimatikus és nem-enzimatikus antioxidáns védelem.
  3. Kapcsolt reakciók elve és jelentősége, csoportátviteli reakciók, magas csoportátviteli potenciállal rendelkező vegyületek, az ADP/ATP ciklus.
  4. A legfontosabb elektronátvivők és hidrogénátvivők redox ciklusai.
  5. Oxidoredukcióban résztvevő enzimek csoportosítása és jellemzése.
  6. A mitokondriális légzési lánc működése.
  7. Az oxidatív foszforiláció mint kapcsolt reakció (P/O hányados, akceptor kontroll).
  8. A citrátkör lépései és szerepe az energiahasznosításban.
  9. A citrátkör jelentősége az anyagcserében, szabályozása és feltöltése, citrátköri intermedierekből kiinduló reakcióutak.
  10. A piruvát-dehidrogenáz enzimkomplex működése és szabályozása, az oxidatív dekarboxiláció más példái.
  11. A glikolízis lépései és a folyamat sajátosságai vörösvérsejtben.
  12. A glikolízis jelentősége és szabályozása.
  13. Az anaerób és aerób glikolízis energiamérlege, a glikolízis során keletkező redukáló ekvivalensek transzportja a mitokondriumba.
  14. A szénhidrátok emésztése és felszívódása, glukóz-transzporterek.
  15. A fruktóz anyagcseréje.
  16. A galaktóz anyagcseréje.
  17. A glukóz direkt oxidációja, a pentóz-foszfát ciklus.
  18. A glukoneogenezis lépései, valamint helye a szervezetben, illetve a sejtben.
  19. A glikolízis és a glukoneogenezis koordinált szabályozása májsejtekben.
  20. A glikogén szintézise és lebontása.
  21. A glikogén-anyagcsere szabályozása májban és vázizomban.
  22. Szénhidrát-anyagcsere folyamatok a vércukorszint szabályozásában.
  23. A glukóz-6-foszfát és a glukóz-1-foszfát mint elágazási pontok a szénhidrát anyagcserében.
  24. Tejsavas acidózishoz vezető folyamatok.

II. Lipid- és aminosav-anyagcsere

  1. Trigliceridek szerepe, emésztése, felszívódása, az exogén trigliceridek transzportja és sorsa.
  2. A VLDL szerkezete, szintézisének helye, szerepe és sorsa.
  3. Trigliceridek szintézise zsírsavakból, a zsírraktárak mobilizálásának szabályozása adipocitákban.
  4. A telített, páros szénatomszámú zsírsavak lebontása. A mitokondriális és a peroxiszómális β-oxidáció összehasonlítása.
  5. Telítetlen, páratlan szénatomszámú vagy metilált zsírsavak oxidációjának mechanizmusa.
  6. A zsírsavszintézis kiindulási lépései, az acetil-KoA-karboxiláz szabályozása.
  7. A zsírsav-szintáz által katalizált reakciók, 16 szénatomnál hosszabb és a telítetlen zsírsavak képződésének mechanizmusa.
  8. A zsírsavszintézis és zsírsavoxidáció koordinált szabályozása májban. A két folyamat különbségei. NADPH-t szolgáltató reakciók.
  9. Ketontestek szerepe, képződésük és felhasználásuk mechanizmusa.
  10. A koleszterin szerkezete, szerepe, szintézise (szkvalénig).
  11. Az exogén és endogén koleszterin transzportja, felvételének módjai májsejtben és egyéb sejtekben. Az LDL és HDL szintézise és sorsa.
  12. A koleszterin-anyagcsere allosztérikus, kovalens és génexpressziós szintű szabályozása.
  13. Epesavak szerkezete, szerepe, szintézise, enterohepatikus körforgás.
  14. A membrán lipidösszetétele és a membránlipidek szerkezete. Foszfatidsav származékok anyagcseréje.
  15. A transzaminázok és a glutamát-dehidrogenáz működése, a dezaminálás és a transz-dezaminálás fogalma.
  16. Az ammónia transzportja a vérben, a glutamin szerepe, szintézise és lebontása, az alanin szerepe, NH2-donor aminosavak.
  17. Az urea szintézise, az ornitin de novo szintézise, az ornitin ciklus szabályozása.
  18. Glukoplasztikus és ketoplasztikus aminosavak fogalma. Az α-ketoglutaráttá alakuló aminosavak lebontása.
  19. Oxálacetáttá és szukcinil-KoA-vá alakuló aminosavak lebontása
  20. Glikolitikus intermedierek és az aminosav anyagcsere kapcsolatai.
  21. Az aromás oldalláncú aminosavak anyagcseréje.
  22. A táplálkozási szempontból nem esszenciális aminosavak és a kreatin bioszintézise.
  23. Anyagcsere a peroxiszómában.

III. Porfirin- és nukleotid-anyagcsere, biotranszformáció, integráció

  1. A porfirin-váz szerkezete, bioszintézise.
  2. A hem lebontása; epefestékek és származékaik a vérben, vizeletben és székletben.
  3. A puringyűrű atomjainak eredete, az ATP és GTP szintézise IMP-ből, a de novo purinszintézis szabályozása.
  4. A pirimidin-nukleotidok de novo szintézise, a szintézis szabályozása.
  5. A dezoxiribonukleotidok (beleértve a timidilát) metabolizmusa és szintézisük szabályozása.
  6. A purin-nukleotidok lebontása. Mentő reakciók a purin-anyagcserében.
  7. A pirimidin-nukleotidok lebontása. Mentő reakciók a pirimidin-anyagcserében.
  8. Az adenilát-kináz és a purin-nukleotid-ciklus metabolikus jelentősége.
  9. A biotranszformáció szerepe és első fázisának reakciói.
  10. A biotranszformáció második és harmadik fázisa.
  11. Az etanol metabolizmusa.
  12. Az eikozanoidok, illetve a szteroid hormonok szintézisének kiinduló lépései.
  13. A szénhidrát- és a triglicerid-anyagcsere kapcsolatai.
  14. A tetrahidrofolát mint C1-fragmentdonor és -akceptor.
  15. Az „aktivált metilciklus”, az S-adenozil-metionin metildonor funkciója.
  16. Elágazási pontok az intermedier anyagcserében – piruvát.
  17. Elágazási pontok az intermedier anyagcserében – acetil-KoA.
  18. Elágazási pontok az intermedier anyagcserében – oxálacetát.
  19. Az anyagcsere-folyamatok koordinációja rövid- és hosszútávú éhezésben.
  20. Az anyagcsere-folyamatok koordinációja jóllakott állapotban.

IV. Gyakorlat

  1. Szukcinát-dehidrogenáz kompetitív gátlása, a mérés módszere.
  2. A mitokondriális légzés P/O hányadosának meghatározása.
  3. A mitokondriális légzés mérése, az oxidatív foszforiláció gátlószereinek vizsgálata.
  4. L és M típusú piruvát-kináz izoenzimek vizsgálata, a mérés módszere.
  5. Epe hatása a lipáz enzimaktivitására.
  6. Tripszin tisztítása affinitás kromatográfiával. A tripszin és a kimotripszin szubsztrátspecifitásának jellemzése.
  7. Szérum koleszterin- és trigliceridszintek meghatározása. Klinikai vonatkozások.

GyIK

Gyakran Ismételt Kérdések

Kell-e kérvényezni, hogy vizsgakurzusra (CV) vehessem fel a tárgyat?

A CV kurzus felvételét az Intézetben nem kell kérvényezni. Ha nem használta el az összes vizsgalehetőségét egy adott vizsgaidőszakban, akkor a maradék lehetőségekkel élhet a soron következő vizsgaidőszakban. Ehhez csupán regisztrálni kell a Neptunban meghirdetett CV kurzusra, majd pedig várni a vizsgaidőpontok megjelenését, és bejelentkezni a vizsgára. TVSZ 16.§.8.: “A vizsgával záruló kötelező tantárgyat minden félévben meg kell hirdetni – elegendő számú kurzussal – a tantervminta szerinti aktuális félévben, keresztfélévben pedig legalább vizsga lehetőséggel. A keresztfélévben a hallgató annyi alkalommal kísérelheti meg a vizsgát, ahány lehetősége az előző félévből maradt.”

Ha vizsgakurzusra vettem fel a biokémia, molekuláris és sejtbiológia II tárgyat, akkor ezzel azonos félévben megkezdhetem-e a biokémia, molekuláris és sejtbiológia III tárgyat is?

Erre nincs lehetőség. A biokémia, molekuláris és sejtbiológia tantárgy egymást követő három féléves kurzusa teljes mértékben egymásra épülő tananyagot foglal magában, és ennek megfelelően sorban egymás előfeltételeként vannak megjelölve. Csak azok a hallgatók kezdhetik meg a biokémia, molekuláris és sejtbiológia III kurzust, akik a biokémia, molekuláris és sejtbiológia II kurzust már sikeres kollokviummal zárták. A két kurzus párhuzamos végzésére az Orvosi Vegytani Intézet senkinek nem adott és nem ad engedélyt. Aki a biokémia, molekuláris és sejtbiológia II tárgyat a télen induló CV (vizsga) kurzusban végzi, és a kollokviumot a nyári vizsgaidőszakban teszi le, a biokémia, molekuláris és sejtbiológia III tárgyat leghamarabb a következő tanév tavaszi félévében kezdheti el.

Kell-e kérvényezni, hogy felmentett (FM) kurzusra vehessem fel a tárgyat?

Kérvényezni nem kell, ha két éven belül egyszer már teljesítette a félévközi követelményeket. TVSZ 16.§.7.: “Ha egy felvett tantárgy kreditpontját a hallgató nem tudta megszerezni az adott félévben, két későbbi félévben a tantárgyat újra felveheti az előtanulmányi rend, valamint a TVSZ .17.§.16. bekezdésében foglaltak figyelembevételével. Ha a félévközi követelmények megfelelő szintű teljesítését a tantárgy oktatója aláírással igazolta, a hallgatónak csak vizsgáznia kell a következő félévben. A hallgató kérheti az aláírás megszerzésének újbóli lehetőségét.”

Ha FM-kurzuson végzem a tárgyat, kell-e demonstrálnom?

Nem kell. Az FM-kurzus lényege a felmentés a már teljesített kötelezettségek alól. Sem gyakorlatra, sem előadásra nem kell járni, sem demonstrációkon nem kell részt venni. Intézetünk mégis biztosítja a demonstrálás lehetőségét az FM-kurzus hallgatói számára, hogy ez által vizsgakedvezményhez juthassanak. Természetesen az FM-kurzus hallgatója akkor is vizsgázhat, ha az önként megkísérelt demonstráción elégtelen osztályzatot kap.

Ha FM-kurzuson végzem a tárgyat, részt vehetek-e a tanulmányi versenyen?

Igen, ha teljesül a demonstrációk eredményével kapcsolatos feltétel. A biokémia, molekuláris és sejtbiológia III tantárgy tanulmányi versenyén való részvétel feltétele a demonstrációk legalább 3,5-ös átlageredménye. Az FM-kurzus hallgatói is részt vehetnek a tanulmányi versenyen, ha önként megmérették tudásukat a demonstrációkon, és elérték a szükséges átlagot.

Lesz-e tanulmányi verseny a félév végén? Hány félév anyagából? Kik vehetnek részt benne, és milyen jutalom jár a győzteseknek?

A biokémia, molekuláris és sejtbiológia tantárgy tanulmányi versenye a másodév második félévének (biokémia, molekuláris és sejtbiológia III kurzus) szorgalmi időszakának utolsó előtti hetében – később meghirdetett időpontban – kerül megrendezésre. A versenyen mindhárom félév teljes (szigorlati) anyagát kérdezzük. Részt vehetnek azok a hallgatók, akik a félév két demonstrációján legalább 3,5-es átlageredményt értek el, és a hirdetményben megadott határidőig e-mailben regisztrálnak a tanulmányi felelősnél. Mivel a szigorlati jegymegajánlást a VSZ tiltja, az első három helyezett (karonként külön-külön) az oklevél mellett vizsgakedvezményt kap: csak a szigorlati tételsor I. és II. kérdéscsoportjából kell tételt húzniuk (a III., IV. és V. csoportból nem).

Ha nem sikerült a vizsgám, megmarad-e a vizsgakedvezményem?

Igen. A demonstrációkon szerzett vizsgakedvezmény az adott vizsgaidőszak végéig érvényben marad. Sőt akkor is, ha a hallgató a vizsgáit CV kurzusban fejezi be. Ha azonban a tárgyat a hallgató ismételten felveszi (akár FM-kurzusban), a kedvezmények már nem érvényesek, és minden kérdéscsoportból tételt kell húzni.

Ha hiányoztam a gyakorlatról, ezt hogyan kell igazolni, és tudom-e pótolni?

Nem szükséges igazolni, és bizonyos esetekben pótolható. A félév során három hiányzást tudunk elfogadni, amibe beleértendő az is, ha a demonstráción nem jelenik meg a hallgató. Általában nem teszünk különbséget orvosilag igazolt és igazolatlan hiányzás között. A demonstrációról való hiányzás esetén más elbírálás alá esik az, aki orvosi igazolást hoz (ld. a demonstrációkról szóló részt az általános információknál). Egy mulasztott gyakorlatot a tematika állandó változása miatt csak azonos héten lehet pótolni egy másik csoportban. Az adott csoport oktatójától igazolást kell kérni, és azt a saját gyakorlatvezetőnek bemutatni, hogy a hiányzást törölje.

1. demonstráció

A biokémia, molekuláris és sejtbiológia II kurzus első demonstrációja – az eredeti kiírásnak megfelelően – a 6. oktatási héten (október 10. és 14. között) lesz.

Minden csoport a gyakorlata szokásos időpontjában demonstrál!

Az FM kurzus azon hallgatói, akik szeretnének részt venni a demonstráción, demonstrálási szándékukat és időpont-választásukat – azaz melyik gyakorlat idejében szeretnének demonstrálni – október 6-ig e-mail-ben jelezzék a tanulmányi felelősnek. Jelentkezés hiányában a felmentett hallgatók nem vehetnek részt a demonstráción.

Az 1. demonstráció kérdései

  1. Az oxigén redukciója a szervezetben – oxigéntartalmú intermedierek keletkezése, káros hatásaik.
  2. Enzimatikus és nem-enzimatikus antioxidáns védelem.
  3. Kapcsolt reakciók elve és jelentősége, csoportátviteli reakciók, magas csoportátviteli potenciállal rendelkező vegyületek, az ADP/ATP ciklus.
  4. A legfontosabb elektronátvivők és hidrogénátvivők redox ciklusai.
  5. Oxidoredukcióban résztvevő enzimek csoportosítása és jellemzése.
  6. A mitokondriális légzési lánc működése.
  7. Az oxidatív foszforiláció mint kapcsolt reakció (P/O hányados, akceptor kontroll).
  8. A citrátkör lépései és szerepe az energiahasznosításban.
  9. A citrátkör jelentősége az anyagcserében, szabályozása és feltöltése, citrátköri intermedierekből kiinduló reakcióutak.
  10. A piruvát-dehidrogenáz enzimkomplex működése és szabályozása, az oxidatív dekarboxiláció más példái.
  11. A glikolízis lépései és a folyamat sajátosságai vörösvérsejtben.
  12. A glikolízis jelentősége és szabályozása.
  13. Az anaerób és aerób glikolízis energiamérlege, a glikolízis során keletkező redukáló ekvivalensek transzportja a mitokondriumba.
  14. A szénhidrátok emésztése és felszívódása, glukóz-transzporterek.
  15. A fruktóz anyagcseréje.
  16. A galaktóz anyagcseréje.
  17. A glukóz direkt oxidációja, a pentóz-foszfát ciklus.
  18. A glukoneogenezis lépései, valamint helye a szervezetben, illetve a sejtben.
  19. A glikolízis és a glukoneogenezis koordinált szabályozása májsejtekben.
  20. A glikogén szintézise és lebontása.
  21. A glikogén-anyagcsere szabályozása májban és vázizomban.
  22. Szénhidrát-anyagcsere folyamatok a vércukorszint szabályozásában.
  23. A glukóz-6-foszfát és a glukóz-1-foszfát mint elágazási pontok a szénhidrát anyagcserében.
  24. Tejsavas acidózishoz vezető folyamatok.
  25. Szukcinát-dehidrogenáz kompetitív gátlása, a mérés módszere.
  26. A mitokondriális légzés P/O hányadosának meghatározása.
  27. A mitokondriális légzés mérése, az oxidatív foszforiláció gátlószereinek vizsgálata.

2. demonstráció

A biokémia, molekuláris és sejtbiológia II kurzus második demonstrációja – az eredeti kiírásnak megfelelően – a 12. oktatási héten (november 21 és 25. között) lesz.

Minden csoport a gyakorlata szokásos időpontjában demonstrál!

Az FM kurzus azon hallgatói, akik szeretnének részt venni a demonstráción, demonstrálási szándékukat és időpont-választásukat – azaz melyik gyakorlat idejében szeretnének demonstrálni – november 17-ig e-mail-ben jelezzék a tanulmányi felelősnek. Jelentkezés hiányában a felmentett hallgatók nem vehetnek részt a demonstráción.

A 2. demonstráció kérdései

  1. Trigliceridek szerepe, emésztése, felszívódása, az exogén trigliceridek transzportja és sorsa.
  2. A VLDL szerkezete, szintézisének helye, szerepe és sorsa.
  3. Trigliceridek szintézise zsírsavakból, a zsírraktárak mobilizálásának szabályozása adipocitákban.
  4. A telített, páros szénatomszámú zsírsavak lebontása. A mitokondriális és a peroxiszómális β-oxidáció összehasonlítása.
  5. Telítetlen, páratlan szénatomszámú vagy metilált zsírsavak oxidációjának mechanizmusa.
  6. A zsírsavszintézis kiindulási lépései, az acetil-KoA-karboxiláz szabályozása.
  7. A zsírsav-szintáz által katalizált reakciók, 16 szénatomnál hosszabb és a telítetlen zsírsavak képződésének mechanizmusa.
  8. A zsírsavszintézis és zsírsavoxidáció koordinált szabályozása májban. A két folyamat különbségei. NADPH-t szolgáltató reakciók.
  9. Ketontestek szerepe, képződésük és felhasználásuk mechanizmusa.
  10. A koleszterin szerkezete, szerepe, szintézise (szkvalénig).
  11. Az exogén és endogén koleszterin transzportja, felvételének módjai májsejtben és egyéb sejtekben. Az LDL és HDL szintézise és sorsa.
  12. A koleszterin-anyagcsere allosztérikus, kovalens és génexpressziós szintű szabályozása.
  13. Epesavak szerkezete, szerepe, szintézise, enterohepatikus körforgás.
  14. A membrán lipidösszetétele és a membránlipidek szerkezete. Foszfatidsav származékok anyagcseréje.
  15. A transzaminázok és a glutamát-dehidrogenáz működése, a dezaminálás és a transz-dezaminálás fogalma.
  16. Az ammónia transzportja a vérben, a glutamin szerepe, szintézise és lebontása, az alanin szerepe, NH2-donor aminosavak.
  17. Az urea szintézise, az ornitin de novo szintézise, az ornitin ciklus szabályozása.
  18. Glukoplasztikus és ketoplasztikus aminosavak fogalma. Az α-ketoglutaráttá alakuló aminosavak lebontása.
  19. Oxálacetáttá és szukcinil-KoA-vá alakuló aminosavak lebontása.
  20. Glikolitikus intermedierek és az aminosav anyagcsere kapcsolatai.
  21. Az aromás oldalláncú aminosavak anyagcseréje.
  22. A tetrahidrofolát mint C1-fragmentdonor és -akceptor.
  23. Az „aktivált metilciklus”, az S-adenozil-metionin metildonor funkciója.
  24. A táplálkozási szempontból nem esszenciális aminosavak és a kreatin bioszintézise.
  25. Anyagcsere a peroxiszómában.
  26. L és M típusú piruvát-kináz izoenzimek vizsgálata, a mérés módszere.
  27. Epe hatása a lipáz enzimaktivitására.
  28. Szérum koleszterin- és trigliceridszintek meghatározása.

Pótdemonstrációk

A második demonstráció pótlására és javítására az alábbi időpontokban adunk először lehetőséget.

– November 29., kedd 15:45-18:00 ÁOK A-C csoportok;

– December 2., péntek 13:45-16:00 ÁOK D és FOK csoportok.

Pótpótdemonstrációk

Az első és második demonstráció pótlására és javítására minden csoport hallgatói számára december 9-én, pénteken 13:45-16:00 időpontban adunk utoljára lehetőséget.

Letöltés

Előadásábrák, konzultációs anyagok, gyakorlati jegyzetek és egyéb kiegészítések a tananyaghoz innen tölthetők le.

A letöltésekhez szükséges jelszót minden jogosult személyesen a gyakorlatvezetőjétől tudhatja meg.