Betűméret: A A A

Biokémia, mol. és sejtbiológia I

ÁOK (7 kredit, kollokvium, Dr. Bánhegyi Gábor; AOKOVM291_1M)
FOK (7 kredit, kollokvium, Dr. Csala Miklós; FOKOOVM156_1M)

2016/2017. tanév II. félév

Tanulmányi felelős: Dr. Sipeki Szabolcs

Leírás

A félév tananyaga: leíró biokémia (aminosavak, peptidek, fehérjék, enzimek, szénhidrátok, lipidek, nuleinsavak és alkotórészeik), proteázok, véralvadás, transzporterek, elméleti és alkalmazott molekuláris biológia.

Tankönyvek:
– Bánhegyi G., Sipeki Sz.: Biokémia, molekuláris és sejtbiológia
– Mandl J.: Biokémia
– Keszler G., Mandl J., Mészáros Gy., Solymossy M., Tóth M.: Orvosi Kémia és Biokémia Gyakorlatok
– Hrabák A., Mészáros Gy., Müllner N.: Orvosi Kémia és Biokémia Feladatgyűjtemény

Félévközi számonkérési rendszer: a hallgatók a félév során két alkalommal számolnak be a tananyag folyamatos elsajátításáról.

1. demonstráció
Anyaga: Aminosavak, peptidek, fehérjék, hemo- és mioglobin, enzimológia, szénhidrátok.
Formája: 20 kérdéses teszt + 10 képlet (a hibátlan képlet ér 1 pontot, töredék pont nincs), a gyakorlatvezető felügyeli és javítja.
Értékelés: sikeres a demonstráció 15 pont elérése esetén, ha legalább 4 képlet és 9 teszt-válasz helyes. (pl. 7 képlet + 8 tesztpont vagy 3 képlet + 12 tesztpont sikertelen).

Teszt+képlet pont        Demonstrációs pont
24-30                          5
21-23                          4
18-20                          3
15-17                          2

Javítás: egy alkalommal a gyakorlatvezetőnél; csak akkor, ha nem ért el legalább 2 demonstrációs pontot (de ekkor legfeljebb 2 demonstrációs pontot kaphat). Pótlás: igazolt távollét esetén a gyakorlatvezetőnél.

2. demonstráció
Anyaga: proteázok, véralvadás, transzporterek, molekuláris biológia a transzlációval bezárólag.
Formája: szóbeli beszámoló idegen oktatónál, amely során a hallgató egy (1) tételből felel. A molekuláris biológia magában foglalja a következők ismeretét is, amit a szóbeliztető szintén számon kér: a bázisok, nukleozidok, nukleotidok képletei, az ezekben szereplő kötéstípusok, tautomériájuk, a polinukleotid lánc elsődleges szerkezete és a Watson-Crick bázispárosodás mikéntje.
Értékelés: 0, 2, 3, 4, 5 demonstrációs pont adható.

Javítás: egy alkalommal idegen oktatónál; ha nem ért el legalább 2 demonstrációs pontot (de ekkor legfeljebb 2 demonstrációs pontot kaphat). Pótlás: igazolt távollét esetén.

Következmények
Mind az előadások, mind a gyakorlatok látogatása kötelező. A vizsgára bocsátás feltétele (aláírás megszerzése) legalább 11 gyakorlat és mindkét demonstráció teljesítése legalább 2 pontra.

A kreditpont megszerzéshez szükséges vizsga (kollokvium) szóban történik. A 9-10  demonstrációs pontot gyűjtő hallgatóknak nem kell gyakorlati tételt húzni.

Előadások

Helyszín: EOK (Tűzoltó u. 37-47.) Szent-Györgyi terem

Időtartam: 55/60 perc (hétfőn 13:40-14:35 és szerdán 13:00-14:00)

Ráadás: 4×90 perc, az EOK Békésy teremben, csütörtökön 9:45-11:15

Oktatási
hét
DátumElőadás címeElőadó
1.I. 30. - II. 3.Eukarióta és prokarióta sejt, a genetikai információKeszler
A molekuláris biológia alapfogalmai, nukleinsavak szerkezete és funkcióiKeszler
2.II. 6-10.A kromoszómák és a DNS szerveződése IKeszler
A kromoszómák és a DNS szerveződése IIKeszler
3.II. 13-17.A DNS replikációja, hibajavítása, rekombináció IRónai
A DNS replikációja, hibajavítása, rekombináció IIRónai
4.II. 20-24.Transzkripció ICsala
Transzkripció IICsala
5.II. 27. - III. 3.Transzkripció IIICsala
A génexpresszió szabályozása, magi receptorokSipeki
6.III. 6-10.Transzkripciós faktorok, DNS-kötõ motívumokSipeki
A genetikai kód és a transzlációMészáros T.
7.III. 13-17.Poszttranszlációs fehérjemódosítások, folding, minőségellenõrzésMészáros T.
8.III. 20-24.Proteosztázis, az ubikvitin-proteaszóma rendszer, az autofágia és válfajai IBánhegyi
Proteosztázis, az ubikvitin-proteaszóma rendszer, az autofágia és válfajai IIBánhegyi
9.III. 27-31.Vírusok ICsala
Vírusok IICsala
10.III. 3-7.Gének és a genom evolúciója, epigenetika INemoda
Gének és a genom evolúciója, epigenetika IINemoda
11.IV. 18-21.Molekuláris biológiai technikák IRónai
12.IV. 24-28.Molekuláris biológiai technikák IIRónai
13.V. 2-5.Molekuláris biológiai technikák IIIRónai
14.V. 8-12.Bioinformatika, rendszerbiológia IKapuy
Bioinformatika, rendszerbiológia IICsermely

Ráadás az utolsó négy héten (az EOK Békésy teremben, csütörtökön 9:45-11:15)

Oktatási
hét
DátumElőadás címeElőadó
11.IV. 20.
12.IV. 27.
13.V. 4.
14.V. 11.

Gyakorlatok


Helyszín: EOK (Tűzoltó u. 37-47.) 1. emelet, D fésű
HétDátumGyakorlat / Konzultáció
1.I. 30. - II. 3.Szénhidrátok (K)
2.II. 6-10.Fehérjék I-II
3.II. 13-17.Lipidek (K)
4.II. 20-24.Gélelektroforézis*
5.II. 27. - III. 3.Ureáz enzim vizsgálata*
6.III. 6-10.
(péntek 11.00-13.00 szünet)
1. demonstráció
7.III. 13-17.
(szerda szünet)
Papír- és vékonyréteg-kromatográfia
8.III. 20-24.β-Galaktozidáz
9.III. 27-31.Plazmidemésztés*
10.IV. 3-7.PCR-genotipizálás I*
11.IV. 18-21.
(hétfõ szünet)
PCR-genotipizálás II*
12.IV. 24-28.
(szerda szünet)
Molekuláris biológia, biotechnológia (K)
13.V. 1-5.
(hétfõ szünet)
2. demonstráció
14.V. 8-12.Oszlopkromatográfia

*csoportokként más-más sorrendben, lásd részletes program

Csoportok


CsoportGyakorlatvezetőNapIdőpont
FOK 1Mészáros T. / KállaiKedd8:00-10:30
FOK 2TányaKedd8:00-10:30
FOK 3StroeKedd8:00-10:30
FOK 4KuruczKedd8:00-10:30
FOK 5KövecsesKedd8:00-10:30
FOK 6HrabákKedd14:15-16:45

Tételek

I. Aminosavak, fehérjék, enzimek

  1. Az aminosavak. Szerkezetük, nevezéktan (rövidítés, egybetűs elnevezés), osztályozás, kiralitás. Az aminosavak sav-bázis jellege, titrálási görbék, a pK és izoelektromos pont.
  2. A peptidkötés szerkezete és tulajdonságai. A fehérjék elsődleges, másodlagos (alfa-hélix és a béta-redős lemez stb.), harmadlagos és negyedleges szerkezete. A domének fogalma példákkal (pl. a DNS-kötést biztosító domének).
  3. A fehérjék szerkezetét összetartó erők. Az aminosav-oldalláncok szerepe a fehérjeszerkezet felépítésében. A fehérjék denaturációja. A natív fehérjeszerkezet kialakulásának lépései és az ebben segédkező fehérjék és enzimek.
  4. Az enzimek osztályozása. Az enzimek katalitikus funkciója, a katalízisben szerepet játszó tényezők (sav-bázis és kovalens katalízis, entrópia effektus), a tranzíciós állapot fogalma. Az izoenzimek.
  5. A Michaelis-Menten modell. Összefüggés az enzimreakció sebessége és a szubsztrát-koncentráció között. A Michaelis-konstans (KM) és a VMax fogalma, meghatározása. Az enzimaktivitás egységei.
  6. A reverzibilis enzimgátlások (kompetitív, nonkompetitív, unkompetitív) mechanizmusai és kinetikai jellemzésük.
  7. Az allosztérikus szabályozás elve. Az allosztérikus gátlás és az allosztérikus aktiválás formái. (K és V típusú enzimek, homotróp – heterotróp hatás, feedback gátlás.)
  8. Az enzimaktivitás szabályozása kovalens módosítással: foszforiláció és defoszforiláció segítségével, valamint limitált proteolízissel. Az irreverzibilis enzimgátlások.
  9. A szerin-proteázok működési mechanizmusa, gátlásuk, szubsztrátspecifitásuk.
  10. A metallo-, a savanyú- és a cisztein-proteázok jellemzői.
  11. A mioglobin és a hemoglobin szerkezete, oxigénkötése és annak szabályozása. A 2,3-biszfoszfoglicerát szerepe. A Bohr-effektus. Hemoglobinopathiák. A hem szerkezete.
  12. A membrántranszport folyamatok általános jellemzői, transzporterek felosztása. Példák passzív transzportra. Csatornák típusai és jellemzésük.
  13. Elsődleges és másodlagos aktív transzport. A sejt kalcium homeosztázisát befolyásoló transzporterek.
  14. Az érfal sérülésétől a trombinaktiválásig vezető utak, azokban résztvevő mechanizmusok.
  15. Az aktív trombin szerepe a hemosztázisban. Pozitív és negatív visszacsatolások.
  16. A K-vitamin-függő alvadási fehérjék, a K-vitamin ciklus.
  17. A fibrinolízis aktivációs és gátló mechanizmusai.

II. Szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak

  1. A monoszaharidok csoportosítása, szerkezete. Enantioméria, diasztereomeria, epimeria, anoméria. Mutarotáció. Gyűrűs formák kialakulása és nevezéktana. A monoszaharidok reakciói (oxidáció, redukció, a glikozidos és az alkoholos HO-csoport jellemző reakciói).
  2. A diszaharidok osztályozása, kémiai tulajdonságaik. Fontosabb diszaharidok.
  3. A poliszaharidok sajátosságai. Biológiailag fontos homopoliszaharidok (homoglikánok). Biológiailag jelentős heteropoliszaharidok (heteroglikánok). A glikoproteinek és a proteoglikánok szerkezete és jelentősége.
  4. A lipidek. Definíció és osztályozás. Természetes zsírsavak és származékaik, fizikai és kémiai tulajdonságaik, osztályozásuk. Esszenciális zsírsavak. A trigliceridek szerkezete, fizikai állapota, biológiai szerepe.
  5. Az amfipatikus lipidek szerkezete és tulajdonságai. A foszfatidsav, a glicerofoszfatidok és a plazmánsav származékok. A glicerin szénatomjainak sztereospecifikus számozása.
  6. A szfingolipidek: a szfingomielin, a szfingoglikolipidek szerkezete, tulajdonságai.
  7. A koleszterin szerkezete és tulajdonságai. A kolesztán váz. A lipidek szerepe a biológiai membránok felépítésében.
  8. A szteroid hormonok és a D3 vitamin. A pregnán váz és az ösztrán váz. Glukokortikoidok, mineralokortikoidok, hím és női nemi hormonok, kolekalciferol és kalcitriol szerkezete és biológiai jelentősége.
  9. A purin bázisok, a nukleozidok és a nukleotidok kémiai szerkezete, elnevezése. Fontosabb nukleotidok, ciklikus nukleotidok, fontosabb purin-származékok.
  10. A pirimidin bázisok, a nukleozidok és a nukleotidok kémiai szerkezete, elnevezése. Tautomér formák, fontosabb nukleotidok, fontosabb pirimidin származékok.
  11. A polinukleotid lánc kialakulása, polaritása, a DNS és az RNS primer szerkezete.
  12. A DNS kettős hélix, az A, a B, és a Z DNS kialakulásának kémiai háttere.

III. Molekuláris biológia

  1. A DNS replikáció elve, a replikációs villa, a vezérlánc és a késlekedő lánc szintézise. A prokarióta DNS-polimerázok és DNS-ligáz működése.
  2. A prokariótákban folyó DNS replikáció iniciációja és az ebben résztvevő fehérjék.
  3. A DNS szupertekercs. A topoizomerázok és szerepük a prokariota DNS replikációban. A plazmidok.
  4. Az eukarióta DNS szerkezete, replikációjának sajátosságai. Az eukarióta DNS-polimerázok és DNS-ligáz. A telomeráz enzim szerepe és működése. Az emberi DNS.
  5. A legfontosabb DNS-károsodások. A dezamináció javításának mechanizmusa.
  6. A timindimerek kialakulása és javítása. A mismatch repair.
  7. A pontmutációk. A spontán pontmutációk kialakulása. A polimorfizmusok.
  8. Az E. coli RNS-polimeráz szerkezete és működése. A transzkripció iniciációja és terminációja prokarióta sejtekben, a prokarióta transzkripciós egység.
  9. Az RNS típusai. Az rRNS és a tRNS szintézise.
  10. A transzkripció szabályozása prokariótákban. Erős és gyenge promóterek, konstitutív gének, operon fogalma, pozitív-negatív szabályozás.
  11. Az eukarióta gének szerkezete, a transzkripció iniciációja és terminációja eukarióta sejtekben.
  12. Az eukarióta gének transzkripciójának szabályozása (a hisztonok és a DNS kovalens módosításának jelentősége).
  13. Az eukarióta mRNS érése.
  14. A miRNS szerepe a génexpresszió szabályozásában. Az eukarióta géneszpresszió transzkripciót követő lépéseinek szabályozása.
  15. A bakteriofágok replikációjának lítikus és lizogén útja (a fág represszor).
  16. Az állati vírusok csoportosítása replikációs mechanizmusuk szerint. Az onkogén DNS vírusok replikációja. A retrovírusok replikációja.
  17. A genetikai kód. A tRNS szerepe, szerkezete, az aminoacil tRNS szintetázok, a kodon-antikodon kapcsolat.
  18. A prokarióta és az eukarióta riboszómák szerkezete, a riboszóma ciklus, a tRNS kötődése a riboszómákhoz a transzláció során.
  19. A transzláció iniciációs szakasza prokariótákban és eukariótákban. A transzláció szabályozása eukariótákban, az eIF2 faktor foszforilációjának szerepe.
  20. A transzláció elongációs szakasza prokariótákban és eukariótákban, terminálás. A fehérjeszintézis gátlószerei.
  21. A fehérjék poszt-transzlációs módosításai.
  22. Intracelluláris proteolízis, ubikvitináció, proteaszóma.
  23. A polimeráz láncreakció (PCR) lényege és néhány felhasználási területe. A real-time PCR elve és gyakorlati alkalmazásai.
  24. A rekombináns DNS fogalma. A DNS-klónozás lépései. Génkönyvtár és cDNS-könyvtár előállítása, összehasonlítása. Az expressziós vektor fogalma.
  25. A polimorfizmusok és a mutációk kimutatási módszerei, ennek orvosi jelentősége.

IV. Gyakorlati kérdések

  1. A fehérjék reverzibilis és irreverzibilis kicsapása, ennek elvi alapjai.
  2. A fehérjék színreakciói a bennük található aminosavaknak köszönhetően (xantoprotein-, Millon-, Adamkiewicz-reakció).
  3. A peptid-kötés kimutatása, a fehérjék mennyiségi meghatározása: a Biuret reakció. Az SH-csoportok mérése Ellmann szerint.
  4. Fehérjék elválasztása kis molekulatömegű anyagoktól, molekula-szűrés elve.
  5. A papír- és vékonyréteg-kromatográfia elve, aminosavak elválasztása.
  6. A fehérjék SDS-poliakrilamid gél-elektroforézise, szérum fehérjék elválasztása.
  7. A Western blot módszer, a fehérjék specifikus kimutatása.
  8. Az aminosavak elektrometriás titrálása.
  9. Az ureáz enzim KM és VMax értékének meghatározása.
  10. Az ureáz enzim kompetitiv és nem-kompetitiv gátlása.
  11. A b-galaktozidáz indukciója E. coliban.
  12. DNS emésztése restrikciós endonukleázokkal, a DNS gél-elektroforézise.

Képletek

Fehérjékbe beépülő 20 aminosav, glutation,
glukóz, fruktóz, galaktóz, ribóz, dezoxiribóz, mannóz, eritróz, xilulóz, ribulóz,
glukonsav, glukuronsav, szorbit, glukózamin,
szaharóz, laktóz, maltóz, cellobióz,
keményítő szerkezete, glikogén szerkezete,
glicerin, glicerinaldehid, 2,3 biszfoszfoglicerinsav, dihidroxiaceton,
sztearinsav, palmitinsav, olajsav, palmitolajsav,
trigliceridek szerkezete, linolsav, linolénsav, arahidonsav,
foszfatidsav, fosztadilkolin, foszfatidiletanolamin,
foszfatidilinozitol, foszfatidilszerin,
szfingozin, ceramid, szfingomielin, cerebrozid,
koleszterin, kortizol, aldoszteron, ösztradiol, tesztoszteron, progeszteron, D3-vitamin
adenin, guanin, hipoxantin, xantin, húgysav,
timin, uracil, citozin,
ribo- és dezoxirobonuleozidok, nukleotidok (pl. adenozin, AMP, ADP, ATP, dATP)
A gyakorlatokon előforduló fontosabb szerves képletek:
urea, guanidin, biuret, 2-merkaptoetanol

Ismerni kell a fenti vegyületekben előforduló kötéstípusokat is!

GyIK

Gyakran Ismételt Kérdések

Kell-e kérvényezni, hogy vizsgakurzusra (CV) vehessem fel a tárgyat?

A CV kurzus felvételét az Intézetben nem kell kérvényezni. Ha nem használta el az összes vizsgalehetőségét egy adott vizsgaidőszakban, akkor a maradék lehetőségekkel élhet a soron következő vizsgaidőszakban. Ehhez csupán regisztrálni kell a Neptunban meghirdetett CV kurzusra, majd pedig várni a vizsgaidőpontok megjelenését, és bejelentkezni a vizsgára. TVSZ 16.§.8.: “A vizsgával záruló kötelező tantárgyat minden félévben meg kell hirdetni – elegendő számú kurzussal – a tantervminta szerinti aktuális félévben, keresztfélévben pedig legalább vizsga lehetőséggel. A keresztfélévben a hallgató annyi alkalommal kísérelheti meg a vizsgát, ahány lehetősége az előző félévből maradt.”

Ha vizsgakurzusra vettem fel a biokémia, molekuláris és sejtbiológia II tárgyat, akkor ezzel azonos félévben megkezdhetem-e a biokémia, molekuláris és sejtbiológia III tárgyat is?

Erre nincs lehetőség. A biokémia, molekuláris és sejtbiológia tantárgy egymást követő három féléves kurzusa teljes mértékben egymásra épülő tananyagot foglal magában, és ennek megfelelően sorban egymás előfeltételeként vannak megjelölve. Csak azok a hallgatók kezdhetik meg a biokémia, molekuláris és sejtbiológia III kurzust, akik a biokémia, molekuláris és sejtbiológia II kurzust már sikeres kollokviummal zárták. A két kurzus párhuzamos végzésére az Orvosi Vegytani Intézet senkinek nem adott és nem ad engedélyt. Aki a biokémia, molekuláris és sejtbiológia II tárgyat a télen induló CV (vizsga) kurzusban végzi, és a kollokviumot a nyári vizsgaidőszakban teszi le, a biokémia, molekuláris és sejtbiológia III tárgyat leghamarabb a következő tanév tavaszi félévében kezdheti el.

Kell-e kérvényezni, hogy felmentett (FM) kurzusra vehessem fel a tárgyat?

Kérvényezni nem kell, ha két éven belül egyszer már teljesítette a félévközi követelményeket. TVSZ 16.§.7.: “Ha egy felvett tantárgy kreditpontját a hallgató nem tudta megszerezni az adott félévben, két későbbi félévben a tantárgyat újra felveheti az előtanulmányi rend, valamint a TVSZ .17.§.16. bekezdésében foglaltak figyelembevételével. Ha a félévközi követelmények megfelelő szintű teljesítését a tantárgy oktatója aláírással igazolta, a hallgatónak csak vizsgáznia kell a következő félévben. A hallgató kérheti az aláírás megszerzésének újbóli lehetőségét.”

Ha FM-kurzuson végzem a tárgyat, kell-e demonstrálnom?

Nem kell. Az FM-kurzus lényege a felmentés a már teljesített kötelezettségek alól. Sem gyakorlatra, sem előadásra nem kell járni, sem demonstrációkon nem kell részt venni. Intézetünk mégis biztosítja a demonstrálás lehetőségét az FM-kurzus hallgatói számára, hogy ez által vizsgakedvezményhez juthassanak. Természetesen az FM-kurzus hallgatója akkor is vizsgázhat, ha az önként megkísérelt demonstráción elégtelen osztályzatot kap.

Ha FM-kurzuson végzem a tárgyat, részt vehetek-e a tanulmányi versenyen?

Igen, ha teljesül a demonstrációk eredményével kapcsolatos feltétel. A biokémia, molekuláris és sejtbiológia III tantárgy tanulmányi versenyén való részvétel feltétele a demonstrációk legalább 3,5-ös átlageredménye. Az FM-kurzus hallgatói is részt vehetnek a tanulmányi versenyen, ha önként megmérették tudásukat a demonstrációkon, és elérték a szükséges átlagot.

Lesz-e tanulmányi verseny a félév végén? Hány félév anyagából? Kik vehetnek részt benne, és milyen jutalom jár a győzteseknek?

A biokémia, molekuláris és sejtbiológia tantárgy tanulmányi versenye a másodév második félévének (biokémia, molekuláris és sejtbiológia III kurzus) szorgalmi időszakának utolsó előtti hetében – később meghirdetett időpontban – kerül megrendezésre. A versenyen mindhárom félév teljes (szigorlati) anyagát kérdezzük. Részt vehetnek azok a hallgatók, akik a félév két demonstrációján legalább 3,5-es átlageredményt értek el, és a hirdetményben megadott határidőig e-mailben regisztrálnak a tanulmányi felelősnél. Mivel a szigorlati jegymegajánlást a VSZ tiltja, az első három helyezett (karonként külön-külön) az oklevél mellett vizsgakedvezményt kap: csak a szigorlati tételsor I. és II. kérdéscsoportjából kell tételt húzniuk (a III., IV. és V. csoportból nem).

Ha nem sikerült a vizsgám, megmarad-e a vizsgakedvezményem?

Igen. A demonstrációkon szerzett vizsgakedvezmény az adott vizsgaidőszak végéig érvényben marad. Sőt akkor is, ha a hallgató a vizsgáit CV kurzusban fejezi be. Ha azonban a tárgyat a hallgató ismételten felveszi (akár FM-kurzusban), a kedvezmények már nem érvényesek, és minden kérdéscsoportból tételt kell húzni.

Ha hiányoztam a gyakorlatról, ezt hogyan kell igazolni, és tudom-e pótolni?

Nem szükséges igazolni, és bizonyos esetekben pótolható. A félév során három hiányzást tudunk elfogadni, amibe beleértendő az is, ha a demonstráción nem jelenik meg a hallgató. Általában nem teszünk különbséget orvosilag igazolt és igazolatlan hiányzás között. A demonstrációról való hiányzás esetén más elbírálás alá esik az, aki orvosi igazolást hoz (ld. a demonstrációkról szóló részt az általános információknál). Egy mulasztott gyakorlatot a tematika állandó változása miatt csak azonos héten lehet pótolni egy másik csoportban. Az adott csoport oktatójától igazolást kell kérni, és azt a saját gyakorlatvezetőnek bemutatni, hogy a hiányzást törölje.

A szóbeli demonstráció tételei

Biokémia, molekuláris és sejtbiológia I.
2014/2015-ös tanév ÁOK és FOK I. évfolyam 2. félév

  1. A szerin-proteázok működési mechanizmusa, gátlásuk, szubsztrátspecifitásuk.
  2. A metallo-, a savanyú- és a cisztein-proteázok jellemzői.
  3. A membrántranszport folyamatok általános jellemzői, transzporterek felosztása. Példák passzív transzportra. Csatornák típusai és jellemzésük.
  4. Elsődleges és másodlagos aktív transzport. A sejt kalcium homeosztázisát befolyásoló transzporterek.
  5. Az érfal sérülésétől a trombinaktiválásig vezető utak, azokban résztvevő mechanizmusok.
  6. Az aktív trombin szerepe a hemosztázisban. Pozitív és negatív visszacsatolások.
  7. A K-vitamin-függő alvadási fehérjék, a K-vitamin ciklus.
  8. A fibrinolízis aktivációs és gátló mechanizmusai.
  9. A DNS replikáció elve, a replikációs villa, a vezérlánc és a késlekedő lánc szintézise. A prokarióta DNS-polimerázok és DNS-ligáz működése.
  10. A prokariótákban folyó DNS replikáció iniciációja és az ebben résztvevő fehérjék. A DNS szupertekercs. A topoizomerázok és szerepük a prokarióta DNS replikációban. A plazmidok.
  11. Az eukarióta DNS szerkezete, replikációjának sajátosságai. Az eukarióta DNS-polimerázok és DNS-ligáz. A telomeráz enzim szerepe és működése. Az emberi DNS.
  12. A legfontosabb DNS károsodások. A dezamináció javításának mechanizmusa. A timin dimerek kialakulása és javítása. A mismatch repair.
  13. A pontmutációk. A spontán pontmutációk kialakulása. A polimorfizmusok.
  14. Az E. coli RNS-polimeráz szerkezete és működése. A transzkripció iniciációja és terminációja prokarióta sejtekben, a prokarióta transzkripciós egység.
  15. Az RNS típusai. Az rRNS és a tRNS szintézise.
  16. A transzkripció szabályozása prokariótákban. Erős és gyenge promóterek, konstitutív gének, operon fogalma, pozitív-negatív szabályozás.
  17. Az eukarióta gének szerkezete, a transzkripció iniciációja és terminációja eukarióta sejtekben.
  18. Az eukarióta gének transzkripciójának szabályozása (a hisztonok és a DNS kovalens módosításának jelentősége).
  19. Az eukarióta mRNS érése.
  20. A miRNS szerepe a génexpresszió szabályozásában. Az eukarióta géneszpresszió transzkripciót követő lépéseinek szabályozása.
  21. A genetikai kód. A tRNS szerepe, szerkezete, az aminoacil tRNS szintetázok, a kodon-antikodon kapcsolat.
  22. A prokarióta és az eukarióta riboszómák szerkezete, a riboszóma ciklus, a tRNS kötődése a riboszómákhoz a transzláció során.
  23. A transzláció iniciációs szakasza prokariótákban és eukariótákban. A transzláció szabályozása eukariótákban, az eIF2 faktor foszforilációjának szerepe.
  24. A transzláció elongációs szakasza prokariótákban és eukariótákban, terminálás. A fehérjeszintézis gátlószerei.

Letöltés

Előadásábrák, konzultációs anyagok, gyakorlati jegyzetek és egyéb kiegészítések a tananyaghoz innen tölthetők le.  

A letöltésekhez szükséges jelszót minden jogosult személyesen a gyakorlatvezetőjétől tudhatja meg.