Betűméret: A A A

Az Intézetben készült értekezések

Az intézet tudományos teljesítményét jellemzik az intézetben készült értekezések. Az elmúlt ötven évben a tudományos minősítési rendszer többször változott. Ez a rész a nagydoktori (tudományok doktora, MTA doktora), PhD, kandidátusi és egyetemi doktori értekezéseket tartalmazza megírásuk/megvédésük (azonos évben történt védések esetén az ABC) sorrendjében.

MTA doktori

  1. Dr. Dénes Géza (1969) Aminosavak bioszintézisének szabályozása mikroorganizmusokban
  2. Dr. Csányi Vilmos (1970) A penicillináz molekuláris biológiája
  3. Dr. Teplán István (1978) Új szintézis módszerek kidolgozása radioaktívan jelzett aminosavak és polipeptidek előállítására, valamint alkalmazásuk a biológiai kutatás különböző területein
  4. Dr. Faragó Anna (1979) A cAMP hatásmechanizmusának kulcsenzime a cAMP-dependens proteinkináz
  5. Dr. Staub Mária (1982) Nukleinsav szintézis a humán tonzilla limfocitákban
  6. Dr. Tóth Miklós (1985) Anabolikus szteroidok hatásmechanizmusa
  7. Dr. Nagy Zsolt (1988) Leukociták, baktériumok és emlőssejtek kölcsönhatása adhézió, stimulálhatóság toxicitás, kemotaxis
  8. Dr. Bánfalvi Gáspár (1989) A szakaszos DNS szintézis általános mechanizmusa
  9. Dr. Mandl József (1991) A biotranszformáció szabályozása májban
  10. Dr. Csermely Péter (1994) Jelátviteli folyamatok a sejtmagban
  11. Dr. Kéri György (1994) Új gonadotropin releasing hormon analógok előállítása, karakterizálása és szaporodásbiológiai alkalmazása
  12. Dr. Bánhegyi Gábor (1998) A glukuronidáció szabályozásáról
  13. Dr. Buday László (1998) Protein tirozin-kinázokkal működő jelátvivő pályák
  14. Dr. Idei Miklós (1999) Kapilláris zóna elektroforézis és micelláris elektrokinetikai eljárások alkalmazása a biopolimerek vizsgálatában
  15. Dr. Sasvári Mária (2005) Mutációk és polimorfizmusok vizsgálati módszerei és orvosi vonatkozásaik
  16. Dr. Sőti Csaba (2014) Stressz-reszponzív adaptációs mechanizmusok működése és kölcsönhatásai
  17. Dr. Csala Miklós (2016) A 2-es típusú cukorbetegség és az endoplazmás retikulum

Ph.D.

  1. Dr. Braun László (1997) A glutation homeosztázis és az aszkorbinsav anyagcsere kapcsolata
  2. Dr. Csala Miklós (1998) Extrahepatikus tényezők hatása a máj glukuronidációjára
  3. Dr. Rusvai Erzsébet (1999) Vesekérgi gyűjtőcsatorna 11béta-dehidrogenáz izoenzimjének jellemzése
  4. Dr. Puskás Ferenc (1999) Endoplazmatikus retikulum enzimek orientációjának és a hozzájuk kapcsolódó transzportfolyamatoknak vizsgálata patkány májban
  5. Wunderlich Lívius (1999) Az Nck kapcsoló fehérje szerepe protein tirozin kinázokkal működő jelpályákban
  6. Szőke Melinda (2000) DNS polimorfizmus és pontmutációk vizsgálata polimeráz láncreakcióval: a PCR termékek azonosítása hagyományos és ultravékony gél elektroforézissel
  7. Dr. Schnaider Tamás (2000) A 90 kDa- molekulatömegű dajkafehérjék funkcióinak biokémiai alapjai
  8. Dr. Sipeki Szabolcs (2001) Sejtszóródásban szerepet játszó jelátviteli utak vizsgálata
  9. Csapó Zsolt (2001) A dezoxicitidin kináz aktiválódása limfocitákban
  10. Dr. Rónai Zsolt (2002) A D4-es dopamin receptor genetikai polimorfizmusainak vizsgálata
  11. Steták Attila (2002) A TT-232 antitumor szomatosztatin-analóg hatásmechanizmusának vizsgálata
  12. Dr. Barta Csaba (2002) Egyes monogénes öröklődésű betegségek molekuláris genetikai diagnózisa
  13. dr. Sőti Csaba (2002) A Hsp90 nukleotidkötésének vizsgálata
  14. dr. Kardon Tamás (2002) A bilirubin UDP-glukuronoziltranszferáz szabályozása patológiás állapotokban
  15. Győrffy Erika (2002) Makromolekuláris gyógyszerhordozó, konjugátumai és multidrog rezisztencia ellenes peptidek vizsgálata nagy hatékonyságú elválasztástechnikai módszerekkel
  16. Szarka András (2003) Antioxidánsok szerepe a fehérje diszulfid kötések kialakulásában
  17. Dr. Nemoda Zsófia (2003) A szerotonin transzporter és a D-4-es dopamin receptor polimorfizmusainak vizsgálata és pszichológiai asszociációi
  18. Dr. Tamás Péter (2003) Vav2 fehérje szabályozásának vizsgálata az epidermális növekedési faktor jelpályájában
  19. Nardai Gábor (2003) Diabéteszes redox változások hatása a stresszfehérjékre
  20. Amere Subbarao Sreedhar (2004) A Hsp90-gátlószerek hatása a sejt redox állapotára és a sejtvázra
  21. Valent Sándor (2004) A tetrahidrobiopterin szerepe a humán placenta NO-szintázának szabályozásában és kémiai stabilizálása aszkorbáttal
  22. Gujdár Annamária (2005) A sejtszóródásban résztvevő jelátviteli utak vizsgálata: a protein kináz C szerepe
  23. Keszler Gergely (2005) A dezoxicitidin-kináz aktiválódásának lehetséges szerepe a DNS-hibajavítás és az apoptózis folyamatában
  24. Papp Eszter (2006) Az endoplazmás retikulum redox állapotának változásai és ezek funkcionális következményei stressz folyamán
  25. Kukor Zoltán (2006) A humán tripszinogén jellemzése és mutációinak szerepe a krónikus herediter pancreatitis pathogenezisében
  26. Varsányi Marianne (2006) A FAD transzportjának szerepe az oxidatív fehérje foldingban patkány máj mikroszómákban
  27. Illés András (2006) A cortactin fehérje vizsgálata különböző jelpályákban
  28. Erős Dániel (2006) Kináz gátló molekulák szerkezet – hatás/tulajdonság összefüggéseinek vizsgálata számított és mért paraméterek alapján, és alkalmazásuk a gyógyszertervezésben és a gyógyszerfejlesztésben
  29. Székelyhidi Zsolt (2006) Kináz gátló hatású pirazol- és tiofénszármazékok tervezése és előállítása
  30. Margittai Éva (2007) Endoplazmás retikulum stressz skorbutban
  31. Kereszturi Éva (2007) A dopamin D4-es receptor gén promoter régiójának funkcionális vizsgálata
  32. Czegle Ibolya (2007) Az endoplazmás retikulum redox rendszerei és a metabolikus szindróma
  33. Lizák Beáta (2008) A transzlokon szerepe kismolekulák transzportjában az endoplazmás retikulumban
  34. Nagy Gábor (2008) Az acetaminofen-indukálta redox stressz az endoplazmás retikulumban
  35. Rosta Klára (2009) A Na+/K+-ATPáz szerepe a diabetes mellitus patomechanizmusában
  36. Balázs Annamária (2009) A Caskin1 állványfehérje vizsgálata
  37. Dobos Zsófia (2010) Nagyfelbontású elválasztástechnikai módszerek kifejlesztése és alkalmazása biológiailag aktív és gyógyszer-jelölt molekulák analízisében
  38. Huszár Mónika (2011) Az opitmális lipo- és foszfolipofilitási tartomány meghatározása különböző potenciális antitumor és NOX inhibitor sajátsággal bíró molekulacsalád esetén
  39. Magyar Éva Judit (2011) Teaflavanolok hatása az endoplazmás retikulum fehérjeérési és minőségellenőrzési folyamataira
  40. Balogh Zsófia (2012) Növényi vírus detektálása aptamerek alkalmazásával
  41. Mehmet Alper Arslan (2012) Construction and characterization of inert misfolded protein models in transformed mammalian cells
  42. Konta Laura (2013) Fehérjeklikoziláció az endoplazmás retikulumban mint lehetséges daganatellenes támadáspont
  43. Bőgel Gábor (2013) A Tks4 állványfehérje szerepe az EGF jelpályában
  44. Abdul Rahman Omar (2013) A depresszió és a diabétesz mellitusz molekuláris vonatkozásai
  45. Papp Diána (2013) Az SKN-1/NRF2 antioxidáns transzkripciós faktor szerepének vizsgálata az immunválaszban
  46. Literáti-Nagy Zsuzsanna (2014) Az új cukorbetegség ellenes gyógyszerjelölt BGP-15 hatása második generációs antipszichotikumok metabolikus mellékhatásaira
  47. Kovács-Nagy Réka (2014) Gén kópiaszám és mikroRNS kötőhely polimorfizmusok vizsgálata
  48. Türei Dénes (2014) Komplex jelátviteli és szabályozási hálózatok összeállítása és vizsgálata
  49. Nguyen Minh Tu (2014) A Hsp 90és az adipogenezis kapcsolatának vizsgálata
  50. Szelényi Péter (2015) A prereceptoriális kortizoltermelést befolyásoló tényezők
  51. Révész Katalin (2015) Glukuronidtranszport az endoplazmás retikulumban
  52. Vereczkei Andrea (2015) Heroinfüggőség és metadon terápia: a dopaminerg polimorfizmusok lehetséges szerepe Fibroblaszt modell alkalmazása a metabolikus stressz-kezelés expressziós hatásainak vizsgálatára
  53. Szalay Kristóf Zsolt (2015) Biológiai hálózatok dinamikájának vizsgálata
  54. Nagy Szilvia Krisztina (2015) Az AtMPK9 mitogén-aktivált protein kináz szabályozása autofoszforilációval
  55. Pesti Szabolcs (2015) Állványfehérjék szerepe a tirozin kinázokkal működő jelpályákban

Kandidátusi

  1. Dr. Guba Ferenc (1954) Az izom elektronmikroszkópos vizsgálata
  2. Dr. Bíró Endre (1955) Az izomfehérjék biokémiája a mechanikai kapcsolat szempontjából
  3. Dr. Kramer Miklós (1956) Adatok a fehérjék bioszintézisének kérdéséhez. A penicillináz indukált képződésének folyamata B. cereus nyugvósejtjeiben
  4. Dr. Fazekas Sándor (1959) Ép és regeneráló májszövet néhány dehidrogenáz aktivitása és ezek napszakos ingadozása
  5. Dr. Zabos Péter (1960) Adatok a streptomicin hatásmódjához
  6. Dr. Dénes Géza (1961) Az enzimszintézis szabályozásának vizsgálata. A béta-galaktozidáz szintézis és a laktóz anyagcsere regulációja Escherichia coli-ban
  7. Dr. Mányai Sándor (1961) Adenozintrifoszfát és glicerinsav-2,3 difoszfát kölcsönhatása a magvatlan vörösvértestekben
  8. Dr. Székely Mária (1961) A struktúra szerepe az anyagcsere folyamatok koordinációjában
  9. Dr. Gárdos György (1962) Az emberi vér anyagcseréjének és egyenlőtlen ioneloszlásának kapcsolata
  10. Dr. Csányi Vilmos (1964) A B. cereus induktív penicillin szintézisének szabályozása
  11. Dr. Venetianer Pál (1964) A diszulfid hidak kialakulása a fehérjékben. A redukált ribonukleáz enzimatikus reaktiválása
  12. Dr. Csuzi Sándor (1966) A Bacillus cereus 569 litikus enzim
  13. Dr. Faragó Anna (1969) Az arginin bioszintézis alloszterikus enzime Chlamydomonas reinhardti-ban
  14. Dr. Staub Mária (1969) A fenilalanin bioszintézis első alloszterikus enzime E. coli-ban
  15. Dr. T. Szabó Mária (1970) A sertés pankreász amiláz heterogenitása és kötődése mikroszómákhoz
  16. Dr. Tóth Miklós (1971) Tesztoszteron hatása a fehérjeszintézisre a patkány vesicula seminalisban
  17. Dr. Gaál Ödön (1972) A patkánymáj riboszómák szerkezetének vizsgálata
  18. Dr. Machovich Raymund (1972) Biokémiai mechanizmusok szerepe acut pancreatitisben
  19. Dr. Vincze István (1972) A Chlamydomonas reinhardti homoszerin-dehidrogenáza
  20. Dr. Mészáros Károly (1977) Az aminoglikogén transzláció gátló hatása galaktózaminhepatitiszben
  21. Dr. Veres Judith (1978) Humán szérumfehérjék (populációs analízis)
  22. Dr. Phan Le Hang (1979) Kismolekulájú cAMP-kötő fehérje izolálása humán tonzilla limfocitákból
  23. Dr. Bánfalvi Gáspár (1980) Bacillus cereus-ból izolált ATP-dependens DNáz elkülönítése ATPázra és DNázra
  24. Dr. Takáts Attila (1980) A cAMP függő protein kináz a szemlecse epitél sejtjeiben és magvatlan rostjaiban
  25. Dr. Kéri György (1981) Az adrenokortikotróp hormon hatása izolált, illetve tenyésztett mellékvesekéreg sejtekre
  26. Dr. Nagy Lajos (1981) Biológiailag aktív anyagok az asztma bronchiale patogenezisében
  27. Dr. Szamel Márta (1981) Plazmamembrán változások szerepe a limfocita stimuláció korai szakaszában
  28. Dr. Mandl József (1982) Izolált májsejtek össz-fehérje szintézise és gátlása májkárosító szerek hatására
  29. Dr. Puskás Mária (1982) A humán tonzilla szerepe a baktériumok elleni védekezésben lizozim és immunglobulin szintézis
  30. Dr. Hrabák András (1983) Sejtek közötti kölcsönhatásokban részt vevő limfocita membrán fehérjék izolálása és biokémiai jellemzése
  31. Dr. Sasvári-Székely Mária (1983) Humán tonzilla limfociták stimulált állapota és nyugvó fázisba való átmenete in vitro rendszerben
  32. Dr. Zakár Tamás (1983) Szexuálszteroidok hatásmechanizmusa és bioszintézisének szabályozása újabb kísérleti modellekben
  33. Dr. Nikolics Károly (1984) A hipofizis specifikus gonadrotropin-releasing hormon receptorainak fotoaffinitás jelzése
  34. Dr. Romhányi Tibor (1984) A hiszton kináz II. néven ismert proteinkináz intrinsic szubsztrát-specifitása
  35. Dr. Varga Vince (1984) A gamma-glutamil transzpeptidáz lokalizációja és a glutaminsav analóg cisztein szulfinsav lehetséges szerepe a központi idegrendszerben
  36. Dr. Varró Andrea (1984) Az agy kolecisztokinin készletének jellemzése biokémiai módszerekkel patkányban
  37. Dr. Nguyen Nghiem Luat (1987) Az emetin hatása az egér-timusz makromolekularis folyamatára
  38. Dr. Vér Ágota (1987) Aktív Ca2+-transzport rendszerek jellemzése és lehetséges szabályozása patkány miometriumban, változások terhesség folyamán
  39. Dr. Csermely Péter (1988) Kölcsönhatások a T limfociták jelátviteli rendszerei között: a cink ionok szerepe
  40. Dr. Csuka Ildikó (1988) Makrofág eredetű peptid és az emetin hatása a limfocitákra
  41. Dr. Horváth Károly (1988) A gliadin hatásainak vizsgálata in vivo és in vitro körülmények között
  42. Dr. Kerényi Zsuzsa (1988) A 2,3-difoszfoglicerát és a szöveti oxigénellátás vizsgálata cukorbetegekben és cukorbeteg terhesekben
  43. Dr. Mészáros György (1989) A proteinkináz A és a proteinkináz C szubcelluláris megoszlása és működésük néhány sajátossága
  44. Dr. Müllner Nándor (1989) Detergens szolubilizált szarkoplazmatikus retikulum Ca2+-ATPáz stabilizálása és három dimenziós kristályosítása
  45. Dr. Bánhegyi Gábor (1990) A biotranszformáció és a szénhidrát-anyagcsere szabályozásának kapcsolatai a májban. A kofaktor ellátás és a cAMP szerepe
  46. Dr. Buday László (1990) A protein kináz C izoenzimei különböző szövetekben
  47. Dr. Idei Miklós (1990) A biodetektor alkalmazása kromatográfiás eljárásokban
  48. Dr. Solymossy Magda (1990) Leukociták válaszreakciói néhány bakteriális és emlős eredetű oldható anyagokra
  49. Dr. Turi Ágnes (1990) A Ca2+ szerepe a miometriális Na+/K+-ATPáz aktivitásának szabályozásában
  50. Dr. Kalapos Miklós Péter (1991) A metilglioxál-anyagcsere vizsgálata egérmájban
  51. Dr. Asbóth Gergely (1994) Eikozanoidok szerepe a méh működésében

Egyetemi doktori

  1. Seprődi János (ELTE 1974, PhD 1996) Az alfa melanotropin és analógjainak szintézise és szerkezet-hatás vizsgálata
  2. Nikolics Károly (ELTE 1975) Új módszerek kidolgozása biológiailag aktív peptidek izotópos jelzésére
  3. Solymossy Magda (SOTE 1975) Fehérjék és szénhidrátok vizsgálata a szemlencsében
  4. Érchegyi Judit (ELTE 1976, PhD 1997) Modellpeptidek szintézise és alkalmazásuk protein-nukleinsav kölcsönhatások analízisében
  5. Hrabák András (ELTE 1976) Vizsgálatok humán limfocita membránokon
  6. Kéri György (ELTE 1976) Vazopresszin származékok szintézise és rádioaktív jelzése
  7. Sasvári-Székely Mária (ELTE 1976) Uridin transzport és RNS szintézis humán limfocitákban
  8. Csuka Ildikó (SOTE 1977) Az ibolyántúli sugárzás hatása a T és B limfocita populációkra
  9. Mező Imre (ELTE 1978, PhD 1998) Triciummal jelzett peptidhormonok szintézise
  10. Turi Ágnes (ELTE 1979) A Na+ és K+ transzportban részt vevő ATP-ázok vizsgálata különbözű fajok miometriumának mikroszóma, illetve plazmamembrán frakcióiban
  11. Mészáros György (ELTE 1980) A cAMP-dependens proteinkináz eloszlásának és reakciómechanizmusának vizsgálata
  12. Török Katalin (ELTE 1980) Az agyszövetből izolálható, néhány erősen savas jellegű ninhidrin pozitív vegyület izolálása és azonosítása biokémiai hatásaik elemzése
  13. Horváth Anikó (ELTE 1981, PhD 1997) Új természetes vegyület a gamma-L-glutamiltaurin és néhány származékának szintézise
  14. Csermely Péter (ELTE 1983) Gamma-glutamil transzpeptidáz beépítése liposzómába, a keletkezett modellrendszer alkalmazásai
  15. Szőke Balázs (ELTE 1983) A gonadotropin-releasing hormon in vitro lebomlásának vizsgálata
  16. Müllner Nándor (ELTE 1984) Néhány antiaritmikus szer hatása a szívizom kationtranszport folyamataira
  17. Soóki-Tóth Ágnes (BME 1984) Poli(ADP-ribozil)áció és a DNS szintézis összefüggésének vizsgálata
  18. Tenke Éva (ELTE 1988) Az ATP-dependens DN-áz struktur-génjeinek analízise
  19. Kalapos Miklós Péter (BME 1990) Kísérlet a hallgatói aktivitás fokozására az orvosi kémia oktatásában
  20. Vadász Zsolt (ELTE 1990, PhD 1997) Új szomatosztatin és orsóhal GnRH-analóg tervezése és szintézise
  21. Balogh Ágnes (ELTE 1992, PhD1997) Sejtosztódást szabályozó jelátviteli mechanizmusok vizsgálata vastagbél eredetű karcinóma sejtvonalakon
  22. Vántus Tibor (ELTE 1994, PhD 1996) A TT2-32 jelű szomatosztatin szerkezeti analóg jelátviteli mechanizmusa és hatása a sejtproliferációra