Betűméret: A A A

TDK

Semmelweis Egyetem – Tudományos Diákkör

A Műtéttani Intézet szeretettel vár mindenkit, aki a megadott TDK témáink közül érdeklődik a sebészet iránt. Témáink között megtalálhatók klinikai jellegű munkák, melyek külső munkatársaink témavezetésével, különböző kórházakban, klinikai körülmények között valósulnak meg és experimentálisak, melyek az intézet közvetlen munkatársainak tudományos-kísérleti munkáiba történő bekapcsolódást jelentik.

A TDT döntése alapján, a 2019/2020-as tanévtől kezdve a Tudományos Diákkörhöz (TDK) való csatlakozás szabályai megváltoztak. A TDK regisztráció menete:

  1. A hallgató jelentkezik az érdeklődési körének megfelelő kutatóhely TDK felelősénél, aki lejelenti a TDK iroda felé, mint az adott intézet TDK hallgatóját. Egyeztet a témavezetővel.
  2. A hallgató felveszi a TDK tantárgyat a Neptun rendszerben.
  3. Amennyiben a hallgató külső intézményben végzi kutatásait, köteles a TDT felé befogadó nyilatkozatot leadni, amelyet a témavezető is aláírt. A befogadó nyilatkozatot minden félévben meg kell újítani! A befogadó nyilatkozat formanyomtatványa innen letölthető. (LINK)
  4. TDk Konferencián való részvételhez legalább 2 félév aktív TDK hallgatói státusz szükséges.

Jelentkezés a Műtéttani Intézethez:

TDK koordinátor: Dr. Juhos Krisztina egyetemi tanársegéd

  • Elérhetőség: NET XI. emelet 1120 szoba,
  • Telefon: 06-1-459-1500/56364
  • E-mail: mutettan@gmail.com

 

  1. Jelentkezéskor kérjük megadni a hallgató nevét, évfolyamát, a választott témát és témavezetőjét.
  2. Kérjük, regisztrálja magát a Neptunban.
  3. Félévente beszámol előző féléves munkájáról és a következő félévi terveiről.
  4. 2 félév után munkáját bemutatja a februári TDK Konferencián.
  5. Aki nem tartja a kapcsolatot a témavezetőjével, az intézeti TDK felelőssel és nem tart félévente egy rövid beszámolót a végzett munkáról, annak a hallgatónak a féléve nem kerül aláírásra.

Feltételek:

  • legalább 4 eredményesen lezárt félév
  • előzetes konzultáció a TDK vezetőjével
  • 3,5 feletti tanulmányi átlag
  • angol és/vagy német nyelvtudás
  • vállalja, hogy nem csak TDK hallgatója, hanem demonstrátora is lesz az Intézetnek

Hasznos tudnivalók a tudományos publikálásokhoz (LINK)

TDK témák

 

A klór-dioxid alkalmazása napjainkban és további felhasználási lehetőségei a medicinában és azon kívül (irodalomkutatás)

(Témavezető: Dr. Juhos Krisztina)

A klór-dioxid az iparban igen széles körűen használt fertőtlenítőszer, azonban a medicinában szinte kizárólag csak a fogászatban használják. Milyen felhasználási területei lehetnek még a klór-dioxidnak napjainkban és a jövőben?

Állatkísérletek a „sötét” középkorban (irodalomkutatás)

(Témavezető: Dr. Szabó Györgyi)

A kutatásunk célja, hogy kiderítsük, abban az időszakban, amikor az emberélet sem volt elég drága, hogyan bántak a „tudományos” megfigyelések, vizsgálatok során az állatokkal, milyen „kutatási” célokat szolgált az állatok felhasználása. Az etikai értékelésen túl, az adott korban élt közemberek, tudósok, filozófusok állatok létezéséhez, felhasználásához kapcsolódó véleményét is kutatjuk.

Állatkísérletek a XI-XX. században (irodalomkutatás)

(Témavezető: Dr. Szabó Györgyi)

A XIX-XX. század a nagy változások, technikai és morális fejlődés időszaka. Az vizsgáljuk, hogy hogyan változik az állatkísérletek megítélése, milyen tudományos és technikai háttér kerül ebben az időszakban az állatkísérletek mögé.

Az állatkísérletek etikai megítélésének változásai a történelem során (irodalomkutatás)

(Témavezető: Dr. Szabó Györgyi)

Hogyan változott az állatok „joga”, az állatkísérletek etikai háttere az ókortól napjainkig? A közvélemény megváltozásán túl a tudományos állatfelhasználások, az állatokkal való bánásmód törvényi szabályozásának útját is nyomon követjük.

Sebellátás az emberiség történelmében (irodalomkutatás)

(Témavezető: Dr. Szabó Györgyi)

Hogyan változott a történelem során a sebek ellátása? Milyen elvek vezérelték az orvosokat a sebek gyógyításában az ókortól napjainkig? Melyek az adott kor leggyakrabban alkalmazott sebellátási módjai és miért? Kiknek a nevéhez fűződik a sebellátás fejlődése?

Sebellátás a természeti népeknél (irodalomkutatás)

(Témavezető: Dr. Szabó Györgyi)

A legújabb kor természeti népei hogyan látják el a sebeket? Vajon a modern orvoslás hat-e az „ősi, bevált” módszerekre? Melyek azok a népcsoportok, melyek csak az ősöktől örökölt gyógymódjaikat alkalmazzák és csak a természet kínálta lehetőségeket használják ki?

A sebészi bemosakodás Semmelweistől napjainkig.

(Témavezető: Dr. Ferencz Andrea )

A sebészi bemosakodás, mint aszeptikus tevékenység fontos mérföldkő volt az operatív szakmák fejlődésében, a műtéti paletta kiteljesedésében és a betegek mortalitásának radikális csökkentésében. Orvostörténeti jelentőségének történetét, főbb állomásait kívánjuk az irodalmi adatok tükrében bemutatni Semmelweistől napjainkig.

A sebészi vérzéscsillapítás mérföldkövei.

(Témavezető: Dr. Ferencz Andrea )

A sebészet fejlődésében az intra- és posztoperatív mortalitási ráta javulásához a vérzéscsillapítás módszereinek és technikájának fejlődése is hozzájárult. Szerepet játszottak ebben a háborús sebek és ellátásukkor szerzett tapasztalatok, az egyre bonyolultabb műtéti beavatkozások iránti igény, a műszaki- és biológiai társtárstudományok (biológia, biokémia, stb) fejlődése is. Sebészeti szempontkól kívánjuk vizsgálni a mai vérzéscsillapítási módszerek evolúcióját.

Theatrum anatomicum-tól az operating theatre-ig. A műtők fejlődése.

(Témavezető: Dr. Ferencz Andrea )

A műtők kezdetben az anatómiai amfiteátrumokban kaptak helyet, felépítésük és felszereltségük közös volt. A téma fejlődésük közös pontjainak, szétválásuk okainak és folyamatának kutatását jelenti.

3D technika lehetőségei a sebészeti oktatásban. 

(Témavezető: Prof. Dr. Wéber György)

Beültetett idegentestek hatása az adhézióképződésre.

(Témavezető: Szabó Györgyi)

A sérvháló fejlesztéssel foglalkozó munkacsoporthoz csatlakozó témában a különböző fizikai és kémiai tulajdonságú nanohálók  adhézió képződésre gyakorolt hatását vizsgáljuk. Szövettani mintavételt követően a sejtes és molekuláris események nyomon követésére is lehetőség nyílik.

Térhálós szerkezetű, polimer alapú scaffoldon sejtaggregátum létrehozás – experimentális. (Témavezető: Fehér Daniella)

 

A Semmelweis Egyetem Nanokémiai Kutatócsoportjával közösen az általuk fejlesztett monolit tömbfázisú és szálas poli(vinil)alkohol(PVA) és poli(aszparaginsav)sav (PASP) alapú biokompatibilis és biodegradábilis polimerek vizsgálata a biomedicinális felhasználás céljából in vivo és in vitro körülmények között.

 „Serious game” fejlesztés lehetőségei a laparoszkópia oktatásában .

(Témavezető: Dr. Juhos Krisztina)

 

A projekt fő célkitűzése egy „serious game” típusú alkalmazás és hozzá kapcsolódó segédanyag megtervezése, kifejlesztése, illetve validálása annak érdekében, hogy orvostanhallgatóknak és rezidens sebészeknek egy innovatív info- kommunikációs technológia alapú (ICT) megközelítést biztosítson a minimálisan invazív sebészet (MIS) területén az alapvetően kulcsfontosságú pszichomotoros készségek elsajátításában. „Lifelong Learning Programme of the European Commission” támogatásával ( e-Learning serious game for surgical skills training: Kheiron Training System) – http://www.kts-project.eu/index.php/hu

 

Modern, nagyenergiájú, sebészeti vágó- és szövetegyesítő eszközök fizikai, biológiai és élettani összehasonlító vizsgálata. 

(Témavezető: Dr. Pap-Szekeres József)

A modern elektrotermikus (Electrothermal Bipolar Vessel Sealing, EBVS) sebészeti eszközöket az 1990-es évek végén kezdték rutinszerűen alkalmazni mind hagyományos, mind pedig minimálisan invazív sebészeti műtétek során. Az eszközök használatával, az elmúlt két évtizedben, teljesen átalakult a hagyományos sebészeti műtéti technika, miközben az egyre nagyobb számban megjelenő eszközökről igen kevés összehasonlító vizsgálati eredmény áll a klinikum rendelkezésére.Kísérleteinkben minden, Magyarországon engedélyeztetett és rutinszerűen használt EBVS eszközt vizsgálunk egységesen, standard körülmények között történő használat során mért fizikai, biológiai és élettani paraméterek szerint. Kutatásunkban ezt követően ugyanazon eszközök vizsgálati eredményeit hasonlítjuk össze eltérő klinikai körülmények között:

  • hagyományos- és minimálisan invazív műtétek során,
  • eltérő szerveken
  • eltérő szöveteken végzett műtétek során.

A hazai laparoszkópia története.

(Témavezető: Prof. Dr. Sándor József)

Hazánkban több mint harminc éves múltra tekint vissza a laparoszkópos beavatkozás bevezetésének története. Az eddigi fejlődés állomásait, magyarországi megvalósítás sebész úttörőit bemutató téma

A modern sebészet fejlődésének technikai háttere.

(Témavezető: Prof. Dr. Sándor József)

A minimál invazív sebészet új fejezetet jelent ebben a tudományágban. A rohamos fejlődés indokolttá teszi több orvos szakma, így a kardiológiai, a sebészeti, a nőgyógyászati és az urológiai minimál invazív beavatkozások történetének és a technikai lehetőségek fejlesztésének a kutatását.

A hasűri adhéziók kialakulásának pre- és postoperatív megelőzése állatkísérleti modellen. 

(Témavezető: Dr. Szabó Györgyi és Dr. Gamal Eldin Mohamed)

A munkacsoport által korábban kidolgozott adhéziós modellen (idegen anyag beültetése nélkül, vérzés, szöveti sérülés és deszikkáció alkalmazásával) különböző időperiódusokban vizsgáljuk néhány ismert adhézió képződést gátló anyag hatását. A kísérleteket hím patkányokon tervezzük.

Adhéziót generáló tényezők vizsgálata, szövettani és molekuláris értékelés.

(Témavezető: Dr. Szabó Györgyi és Dr. Gamal Eldin Mohamed)

Patkány modellen vizsgáljuk azokat a tényezőket, amelyek leginkább befolyásolják, elősegítik a hasüregi adhézió képződést. A műtétet követő rövid, illetve hosszabb posztoperatív időszak vérvételeit követően, az állatokból nyert szövettani mintákból metszetek készülnek, melyeken a sejtes események, illetve immunhisztokémiai vizsgálatokkal egyes adhézió képződésben fontos szerepet játszó molekulák kimutatása a cél.

Kis-csontok egyesítésének jelentősége – klinikai.

(Témavezető: Dr. Szokoly Miklós)

A Műszaki Egyetem kísérletes laboratóriumban teszteljük a különböző osteosynthesisek szakítópróbáját Prof. dr. Kiss Rita vezetésével.

A  vérzéscsillapítás prehospitalis és hospitalis lehetőségei – klinikai.

(Témavezető: Dr. Szokoly Miklós)

Jelentősége nem csak a laikus sebellátásban és vérzéscsillapításban, hanem a mindennapi orvosi tevékenységben kiemelkedő. A Baleseti Központba szállított betegek többsége sokszor súlyosan kivérzett, sokkos állapotban kerül ellátásra a nem megfelelő vérzéscsillapítás miatt. Ezt a területet szeretném feltárni, részben statisztikailag, részben a mindennapi lehetőségek ismeretében.

Légútbiztosítás az oxyológiai és a klinikai gyakorlatban – klinikai.

(Témavezető: Dr. Szokoly Miklós)

Statisztikai feldolgozást jelentene a kórházba érkező mentők esetlapjainak feldolgozásával és a sokktalanítóban ellátott betegadatok áttekintésével. Irodalmi feldolgozást kérnék a helyszíni intubációk veszélyeiről, szakszerűségéről, a helyszíni conicotómiákról.

Vénabiztosítások lehetőségei a klinikai gyakorlatban, szövődmények – klinikai.

(Témavezető: Dr. Szokoly Miklós)

Irodalmi áttekintést kérek a jelenleg használatos infúziós készülékekről. Milyen esetekben, milyen infúziókat adjunk, ismertesse a vénabiztosítás lehetőségeit, beleértve a perifériás nagyvénás, intraossealis megoldásokat és azok szövődményeit.

Légembolia, zsírembolia – klinikai.

(Témavezető: Dr. Szokoly Miklós)

Milyen megoldásokat ismer a világirodalomban a TDK hallgató. Kísérleti lehetőséget biztosítanánk a légembólia megoldására akut esetek kapcsán. A világirodalmi adatok szerint kb. 60 ml levegő bejutása a keringésbe okoz halálos szövődményt, eddig nem próbálták meg ennek akut elhárítását, elképzelhető, hogy a nagyvénába vezetett nagy kaliberű kanüllel a jobb kamrából vissza lehet szívni a levegőt. A zsírembólia patomechanizmusát irodalmi kutatásokkal és kísérlettel (iv. csontvelő) lehetne kutatni.

A PIM sejtek (pulmonaris intravascularis makrofágok) szöveti izolációja és elsődleges in vitro jellemzése a CARPA reakcióban játszott szerepük tisztázása céljából. (Témavezető: Dr. Csukás Domokos)

A PIM sejtek (pulmonaris intravascularis makrofágok) előfordulásának vizsgálata különböző modellállatokban és szövettani jellemzésük a CARPA reakcióban játszott szerepük alapján.

(Témavezető: Dr. Csukás Domokos)

A PIM sejtek (pulmonaris intravascularis makrofágok) reakciókészségének  in vitro vizsgálata a CARPA reakcióban játszott szerepük tükrében. 

(Témavezető: Dr. Csukás Domokos)

Laparoszkópos epehólyageltávolítás műtéti folyamatának rögzítése és elemzése (Témavezető: Dr. Nagy Dénes Ákos, Óbudai Egyetem, BARK Robotközpont)

 

A Laparoszkópos epehólyageltávolítás az egyik legnagyobb esetszámban végrehajtott műtéti beavatkozás. Bár a műtéti folyamat alapvető lépései jól dokumentáltak az irodalomban, a műtétek pontos végrehajtásáról viszonylag kevés információ áll rendelkezésre. A kutatás célja több beavatkozás nagy pontosságú rögzítése standard ontológiák segítségével.

Műtéti folyamatmodellek alkalmazása az oktatásban

(Témavezető: Dr. Nagy Dénes Ákos, Óbudai Egyetem, BARK Robotközpont)

 

A sebészeti oktatás (az eszközhasználat elsajátítását követően) nagyrészt műtéti megfigyelésből és asszisztencióból áll. Ez a megközelítés lehetőséget ad a műtétek közeli megfigyelésére azonban limitált az intézetben végrehajtott műtéttípusokra. A kutatás célja annak a vizsgálata, hogy korábban felvett és nagy részletességgel elemzett műtétek hogyan csatolhatóak vissza a sebészeti oktatásba.

Sebészeti manipulációk vizsgálata ontológiák segítségével

(Témavezető: Dr. Nagy Dénes Ákos, Óbudai Egyetem, BARK Robotközpont)

 

Egy beavatkozás kockázata nagyban függ az érintett anatómiai struktúráktól, és az alkalmazott műtéti eszközöktől. Míg zsírszövetben egy tompa tággyal viszonylag nehéz lényeges kárt okozni, addig a központi idegrendszerben egy szikét mozgatni lényegesen nagyobb kockázatot jelent. A kutatás során keressük a szövet-eszköz kölcsönhatások olyan absztract felírását ami lehetőséget ad a fenti kockázatok becslésére.

FLS mozgásminták rögzítése és elemzése da Vinci sebészrobottal (Témavezető: Dr. Nagy Dénes Ákos, Óbudai Egyetem, BARK Robotközpont)

 

A sebészeti képességek objektív felmérése komoly kihívást jelent még manapság is. Az egyszerűbb, ámde széles körben elterjedt FLS gyakorlatsorok lehetőséget adnak az egyéni képességek nemzetközi eredményekhez való hasonlítására. A TDK munka célja kifejezetten a robotos gyakorlatok (R-FLS) alapos vizsgálata, elemzése, adatsorok gyűjtése saját fantomokon.

A sebészet pontos definíciója (Témavezető: Dr. Haidegger Tamás, Óbudai Egyetem, BARK Robotközpont)

 

A WHO-tól a szakmai szervezeteken át az orvostechnikai szabványokig más más módon definiálják a sebészeti beavatkozások körét. A TDK munka célja, hogy összegyűjtse, osztályozza ezeket a definíciókat, és bizonyos határterületi beavatkozások hovatartozását eldöntse.