Betűméret: A A A

TDK

Az intézetünkben szeretettel várunk mindenkit, aki a megadott TDK témáink közül érdeklődik a sebészet iránt. Témáink között megtalálhatók klinikai jellegű munkák, melyek külső munkatársaink témavezetésével, különböző kórházakban, klinikai körülmények között valósulnak meg és experimentálisak, melyek az intézet közvetlen munkatársainak tudományos-kísérleti munkáiba történő bekapcsolódást jelentik.
A TDK munkára jelentkezéskor kérjük vegyék figyelembe az intézetünk elvárásait.
1. Bárki, aki TDK-ra jelentkezik, akár az intézet közvetlen munkatársainál, akár külsős munkatársaknál, köteles az intézeti TDK felelősnek jelezni a TDK munkához csatlakozás szándékát. Ezt megtehetik személyesen vagy a gyorgyisami@yahoo.com e-mail címen. Jelentkezéskor kérjük megadni a hallgató nevét, évfolyamát, a választott témát és témavezetőjét.
2. A Neptunba kérjük, hogy regisztráljanak a TDK1 vagy TDK2 munkára.
3. Kötelező félévente részt venni egy félév eleji megbeszélésen, ahol mindenki bemutatkozik, elmondja az adott féléves célkitűzését.
4. Az őszi szemeszter végén, a vizsgaidőszakot megelőzően TDK beszámolót tartunk, ahol mindenki bemutatja a félévben végzett munkáját, melyen a részvétel szintén kötelező.
5. A tavaszi szemeszterbe elvárjuk a TDK Konferencián szereplést, melynek feltétele a legalább két féléve végzett TDK munka. Aki csak az őszi szemeszterben csatlakozott munkánkhoz, azoknak a hallgatóknak a tavaszi félév végén szintén egy rövid beszámolót kell készíteniük.
6. A teljes féléves munka és a félév végi rövid előadás vagy TDK Konferencián szereplés a feltétele a félév aláírásának.
Aki nem tartja a kapcsolatot a témavezetőjével, az intézeti TDK felelőssel és nem tart félévente egy rövid beszámolót a végzett munkáról, annak a hallgatónak a féléve nem kerül aláírásra.
Részletesebb leírás, illetve az előadások elkészítéséhez segítség a TDK Stratégia címszó alatt olvasható.

Vezető: Szabó Györgyi egyetemi adjunktus
Elérhetőség: NET XI. emelet 1107 szoba, Telefon: 06-1-459-1500; Mellék: 56576

Jelentkezési feltételek:
– legalább 5 eredményesen lezárt félév
– előzetes konzultáció a TDK vezetőjével
– a Sebészeti Műtéttan tárgy teljesítése jeles (5) vagy jó (4) eredménnyel
– 3,5 feletti tanulmányi átlag
– angol és/vagy német nyelvtudás

TDK stratégia és Hasznos tudnivalók a tudományos publikálásokhoz

Letölthető jelentkezési lap

TDK témák

A klór-dioxid alkalmazása napjainkban és további felhasználási lehetőségei a medicinában és azon kívül (irodalomkutatás)

(Témavezető: Dr. Juhos Krisztina)

A klór-dioxid az iparban igen széles körűen használt fertőtlenítőszer, azonban a medicinában szinte kizárólag csak a fogászatban használják. Milyen felhasználási területei lehetnek még a klór-dioxidnak napjainkban és a jövőben?

A klór-dioxid sebkezelésben betöltött szerepének vizsgálata

(Témavezető: Dr. Juhos Krisztina)

A klór-dioxid, antiszeptikus tulajdonsága révén, alkalmas lehet sebfertőzések kezelésére. Célunk, a klór-dioxid felhasználásának vizsgálata és validálása a meticillin rezisztens Staphylococcus aureus által fertőzött sebek kezelésében.

A klór-dioxid urotheliumra kifejtett hatásának- illetve chronicus cystitisben való felhasználhatóságának vizsgálata

(Témavezető: Dr. Juhos Krisztina)

Napjainkban a chronicus cystitiseket antibiotikummal kezeljük, amely jelentősen hozzájárul az antibiotikum rezisztencia növekedéséhez. Kísérletünk célja, a klór-dioxid, mint antiszeptikus szer, felhasználhatóságának és alkalmazhatóságának vizsgálata patkányban indukált cystitis modellen, ezzel is hozzájárulva az antibiotikum rezisztencia csökkentéséhez.

Állatkísérletek a „sötét” középkorban (irodalomkutatás)

(Témavezető: Dr. Szabó Györgyi)

A kutatásunk célja, hogy kiderítsük, abban az időszakban, amikor az emberélet sem volt elég drága, hogyan bántak a „tudományos” megfigyelések, vizsgálatok során az állatokkal, milyen „kutatási” célokat szolgált az állatok felhasználása. Az etikai értékelésen túl, az adott korban élt közemberek, tudósok, filozófusok állatok létezéséhez, felhasználásához kapcsolódó véleményét is kutatjuk.

Állatkísérletek a XI-XX. században (irodalomkutatás)

(Témavezető: Dr. Szabó Györgyi)

A XIX-XX. század a nagy változások, technikai és morális fejlődés időszaka. Az vizsgáljuk, hogy hogyan változik az állatkísérletek megítélése, milyen tudományos és technikai háttér kerül ebben az időszakban az állatkísérletek mögé.

Az állatkísérletek etikai megítélésének változásai a történelem során (irodalomkutatás)

(Témavezető: Dr. Szabó Györgyi)

Hogyan változott az állatok „joga”, az állatkísérletek etikai háttere az ókortól napjainkig? A közvélemény megváltozásán túl a tudományos állatfelhasználások, az állatokkal való bánásmód törvényi szabályozásának útját is nyomon követjük.

Sebellátás az emberiség történelmében (irodalomkutatás)

(Témavezető: Dr. Szabó Györgyi)

Hogyan változott a történelem során a sebek ellátása? Milyen elvek vezérelték az orvosokat a sebek gyógyításában az ókortól napjainkig? Melyek az adott kor leggyakrabban alkalmazott sebellátási módjai és miért? Kiknek a nevéhez fűződik a sebellátás fejlődése?

Sebellátás a természeti népeknél (irodalomkutatás)

(Témavezető: Dr. Szabó Györgyi)

A legújabb kor természeti népei hogyan látják el a sebeket? Vajon a modern orvoslás hat-e az „ősi, bevált” módszerekre? Melyek azok a népcsoportok, melyek csak az ősöktől örökölt gyógymódjaikat alkalmazzák és csak a természet kínálta lehetőségeket használják ki?

A sebészi bemosakodás Semmelweistől napjainkig.

(Témavezető: Dr. Ferencz Andrea )

A sebészi bemosakodás, mint aszeptikus tevékenység fontos mérföldkő volt az operatív szakmák fejlődésében, a műtéti paletta kiteljesedésében és a betegek mortalitásának radikális csökkentésében. Orvostörténeti jelentőségének történetét, főbb állomásait kívánjuk az irodalmi adatok tükrében bemutatni Semmelweistől napjainkig.

A sebészi vérzéscsillapítás mérföldkövei.

(Témavezető: Dr. Ferencz Andrea )

A sebészet fejlődésében az intra- és posztoperatív mortalitási ráta javulásához a vérzéscsillapítás módszereinek és technikájának fejlődése is hozzájárult. Szerepet játszottak ebben a háborús sebek és ellátásukkor szerzett tapasztalatok, az egyre bonyolultabb műtéti beavatkozások iránti igény, a műszaki- és biológiai társtárstudományok (biológia, biokémia, stb) fejlődése is. Sebészeti szempontkól kívánjuk vizsgálni a mai vérzéscsillapítási módszerek evolúcióját.

Theatrum anatomicum-tól az operating theatre-ig. A műtők fejlődése.

(Témavezető: Dr. Ferencz Andrea )

A műtők kezdetben az anatómiai amfiteátrumokban kaptak helyet, felépítésük és felszereltségük közös volt. A téma fejlődésük közös pontjainak, szétválásuk okainak és folyamatának kutatását jelenti.

Mit, mivel varrtak régen és mivel varjuk ma? A sebészi varróanyagok.

(Témavezető: Dr. Ferencz Andrea )

A sebvarrás fejlődéstörténetét vizsgáljuk az ókortól napjainkig, áttekintve az aszeptikus éra előtti fonalakat, a catgut diadalútját és bukását, a vegyipar fejlődésével megjelenő szintetikus fonalak fejlődéstörténetét a ma használható varróanyagokig.

A beültethető szív-elektroterápiás eszközök hazai implantációs technikájának fejlődése a kezdetektől napjainkig

(Témavezető: Prof. Dr. Wéber György)

A beültethető szív-elektroterápiás eszközök (CIED, cardiac implantable electronic device) csoportja, mely tartalmazza a beültethető pacemakert (PM), a szív-reszinkronizációs terápiát (CRT, cardiac resynchronisation therapy) és a beültethető kardioverter-defibrillátort (ICD, implantable cardioverter-defibrillator), a bradycardia (PM), a szívelégtelenség (CRT) és a hirtelen szívhalál (ICD) terápiájának sikeres eszközei.
Az első CIED (pacemaker) 1958-as beültetése óta az eszközök hatalmas fejlődésen mentek keresztül, a készülékek funkciói mellett a beültetési technika is sokat fejlődött, mellyel többek között lehetőség nyílt az invazív kardiológia megszületésére, mikor szív- vagy mellkassebész helyett kardiológus végzi a beültetést.
Kutatásunk célja a CIED-implantáció változásának vizsgálata az 1962-es magyarországi első implantációtól kezdve napjainkig.

Hasfali sérvek laparoszkópos kezelése. 

(Témavezető: Prof. Dr. Wéber György)

A hasfali sérvek rekonstrukciójának laparoszkópos módszere 1992-óta ismert. Azóta megjelent nagyszámú közlemény hangsúlyozza a technika egyértelmű előnyeit: a nagy hasi metszés hiánya, szükségtelen a külső drainage, szeroma és sebfertőzés előfordulása alacsony. További előny a hasfal stabilitásának megtartása, valamint a posztoperatív fájdalom és kórházi kezelés időtartamának csökkenése. A technika komoly hátránya, hogy az intraabdominális alkalmazás miatt különleges hálóra van szükség, melynek speciális felszíne megakadályozza a belek kitapadását és a következményes fistulaképződést. Sajnos ezek a hálók meglehetősen költségesek, s ez korlátozza a laparoszkópos technika széleskörű elterjedését.

TAPP és TEP összehasonlító vizsgálata lágyéksérvek laparoszkópos kezelésében. 

(Témavezető: Prof. Dr. Wéber György)

Laparoszkópos műtétnél a lágyékcsatorna hátsó falának hasüreg felől, azaz hátulról történő megerősítését végezzük, a transperitonealis (TAPP) illetve preperitonealis (TEP) feltárás az 1990-es évek elejétől használatos. A TAPP illetve TEP feltárás eredményeit összehasonlító metaanalízisek szerint a TAPP-ot gyakrabban kíséri port-site sérv, illetve zsigeri sérülés, ugyanakkor a TEP-nél gyakoribb a konverzió. A választ saját anyagunk elemzésével kívánjuk megadni.

Nanotechnológiai módszerekkel előállított felszívódó háló biológiai viselkedésének vizsgálata. 

(Témavezető: Prof. Dr. Wéber György)

Kutatásainkban egy újabb alternatívát kínáló, nanotechnológiai módszerekkel előállított, a kialakuló hegszövetnek tartósan vázat biztosító és aztán, teljes mértékben felszívódó háló kifejlesztését tervezzük. A felszívódó háló legnagyobb előnye, hogy nem marad idegen anyag a szervezetben, annak összes ismert jótékony hatásával. További előnye, hogy felhasznált, csekély költségű nanotechnológiai módszerek, nagyságrendekkel olcsóbb háló előállítását teszik lehetővé.

Beültetett idegentestek hatása az adhézióképződésre.

(Témavezető: Szabó Györgyi)

A sérvháló fejlesztéssel foglalkozó munkacsoporthoz csatlakozó témában a különböző fizikai és kémiai tulajdonságú nanohálók  adhézió képződésre gyakorolt hatását vizsgáljuk. Szövettani mintavételt követően a sejtes és molekuláris események nyomon követésére is lehetőség nyílik.

Térhálós szerkezetű, polimer alapú scaffoldon sejtaggregátum létrehozás – experimentális.

(Témavezető: Fehér Daniella)

A Semmelweis Egyetem Nanokémiai Kutatócsoportjával közösen az általuk fejlesztett monolit tömbfázisú és szálas poli(vinil)alkohol(PVA) és poli(aszparaginsav)sav (PASP) alapú biokompatibilis és biodegradábilis polimerek vizsgálata a biomedicinális felhasználás céljából in vivo és in vitro körülmények között.

Sebészi bemosakodás minőségének objektív vizsgálata.

(Témavezető:Lehotsky Ákos)

A nosocomiális fertőzések megelőzése, a kórházi fertőzések számának csökkentése a mai egészségügy egyik legnehezebb feladata. A nem megfelelő kézhigiénés gyakorlatot világszerte az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések vezető okaként tartják számon. A kézfertőtlenítés, mint a kórokozók és fertőzések megelőzésének módszere, Semmelweis munkásságának következtében a XIX. század óta ismert, mégsem sikerült az egészségügyi dolgozók kézhigiénés compliance-ját,(együttműködési hajlandóságát) 40-60% fölé emelni. A TDK célja a orvostanhallgatók kézhigiénés ismeretének felmérése, a gyakorlati oktatás során elsajátított higiénés kézfertőtlenítés technikájának ellenőrzése számítógépes módszerrel.

„Serious game” fejlesztés lehetőségei a laparoszkópia oktatásában .

(Témavezető: Prof. Dr. Wéber György)

A projekt fő célkitűzése egy „serious game” típusú alkalmazás és hozzá kapcsolódó segédanyag megtervezése, kifejlesztése, illetve validálása annak érdekében, hogy orvostanhallgatóknak és rezidens sebészeknek egy innovatív info- kommunikációs technológia alapú (ICT) megközelítést biztosítson a minimálisan invazív sebészet (MIS) területén az alapvetően kulcsfontosságú pszichomotoros készségek elsajátításában. „Lifelong Learning Programme of the European Commission” támogatásával ( e-Learning serious game for surgical skills training: Kheiron Training System) – http://www.kts-project.eu/index.php/hu

Modern, nagyenergiájú, sebészeti vágó- és szövetegyesítő eszközök fizikai, biológiai és élettani összehasonlító vizsgálata. 

(Témavezető: Dr. Pap-Szekeres József)

A modern elektrotermikus (Electrothermal Bipolar Vessel Sealing, EBVS) sebészeti eszközöket az 1990-es évek végén kezdték rutinszerűen alkalmazni mind hagyományos, mind pedig minimálisan invazív sebészeti műtétek során. Az eszközök használatával, az elmúlt két évtizedben, teljesen átalakult a hagyományos sebészeti műtéti technika, miközben az egyre nagyobb számban megjelenő eszközökről igen kevés összehasonlító vizsgálati eredmény áll a klinikum rendelkezésére.Kísérleteinkben minden, Magyarországon engedélyeztetett és rutinszerűen használt EBVS eszközt vizsgálunk egységesen, standard körülmények között történő használat során mért fizikai, biológiai és élettani paraméterek szerint. Kutatásunkban ezt követően ugyanazon eszközök vizsgálati eredményeit hasonlítjuk össze eltérő klinikai körülmények között:

●       hagyományos- és minimálisan invazív műtétek során,

●       eltérő szerveken

●       eltérő szöveteken végzett műtétek során.

A hazai laparoszkópia története.

(Témavezető: Prof. Dr. Sándor József)

Hazánkban több mint harminc éves múltra tekint vissza a laparoszkópos beavatkozás bevezetésének története. Az eddigi fejlődés állomásait, magyarországi megvalósítás sebész úttörőit bemutató téma

A modern sebészet fejlődésének technikai háttere.

(Témavezető: Prof. Dr. Sándor József)

A minimál invazív sebészet új fejezetet jelent ebben a tudományágban. A rohamos fejlődés indokolttá teszi több orvos szakma, így a kardiológiai, a sebészeti, a nőgyógyászati és az urológiai minimál invazív beavatkozások történetének és a technikai lehetőségek fejlesztésének a kutatását.

A hasűri adhéziók kialakulásának pre- és postoperatív megelőzése állatkísérleti modellen. 

(Témavezető: Dr. Szabó Györgyi és Dr. Gamal Eldin Mohamed)

A munkacsoport által korábban kidolgozott adhéziós modellen (idegen anyag beültetése nélkül, vérzés, szöveti sérülés és deszikkáció alkalmazásával) különböző időperiódusokban vizsgáljuk néhány ismert adhézió képződést gátló anyag hatását. A kísérleteket hím patkányokon tervezzük.

Adhéziót generáló tényezők vizsgálata, szövettani és molekuláris értékelés.

(Témavezető: Dr. Szabó Györgyi és Dr. Gamal Eldin Mohamed)

Patkány modellen vizsgáljuk azokat a tényezőket, amelyek leginkább befolyásolják, elősegítik a hasüregi adhézió képződést. A műtétet követő rövid, illetve hosszabb posztoperatív időszak vérvételeit követően, az állatokból nyert szövettani mintákból metszetek készülnek, melyeken a sejtes események, illetve immunhisztokémiai vizsgálatokkal egyes adhézió képződésben fontos szerepet játszó molekulák kimutatása a cél.

Videolaparoscopos subcutaneoscopia: Új lehetőség a rectus diastasis, hasfali sérvek kezelésére és a subcután laesiók diagnosztizálására – klinikai és kísérleti modellen.

(Témavezető: Dr. Gamal Eldin Mohamed és Szabó Györgyi)

A videolaparoscopos technika egyik előnye, hogy kis metszések segítségével lehetségessé vált az üreges terekben beavatkozásokat végezni. A bőr alatt elhelyezkedő elváltozások eltávolítására, rekonstruálására még nem dolgoztak ki megfelelő, behatolási technikai megoldásokat, melyek minimál invazív jellegűek. Hogyan lehet azt a problémát az ún. subcutaneoscopiával megoldani?

Multimoduláris fájdalomcsillapítás vizsgálata (pre-emptiv analgézia, lokális infiltráció) klinikai modellen – klinikai.

(Témavezető: Dr. Gamal Eldin Mohamed)

A műtét utáni fájdalomcsillapítás egyik legfontosabb tényező, mely befolyásolhatja az egynapos sebészeti beavatkozások után a beteg hazabocsátását. Hogyan tudjuk megtervezni és alkalmazni a multimoduláris fájdalomcsillapítási technikákat? Hogyan tudjuk mérni hatékonyságukat?

Kis-csontok egyesítésének jelentősége – klinikai.

(Témavezető: Dr. Szokoly Miklós)

A Műszaki Egyetem kísérletes laboratóriumban teszteljük a különböző osteosynthesisek szakítópróbáját Prof. dr. Kiss Rita vezetésével.

A  vérzéscsillapítás prehospitalis és hospitalis lehetőségei – klinikai.

(Témavezető: Dr. Szokoly Miklós)

Jelentősége nem csak a laikus sebellátásban és vérzéscsillapításban, hanem a mindennapi orvosi tevékenységben kiemelkedő. A Baleseti Központba szállított betegek többsége sokszor súlyosan kivérzett, sokkos állapotban kerül ellátásra a nem megfelelő vérzéscsillapítás miatt. Ezt a területet szeretném feltárni, részben statisztikailag, részben a mindennapi lehetőségek ismeretében.

Légútbiztosítás az oxyológiai és a klinikai gyakorlatban – klinikai.

(Témavezető: Dr. Szokoly Miklós)

Statisztikai feldolgozást jelentene a kórházba érkező mentők esetlapjainak feldolgozásával és a sokktalanítóban ellátott betegadatok áttekintésével. Irodalmi feldolgozást kérnék a helyszíni intubációk veszélyeiről, szakszerűségéről, a helyszíni conicotómiákról.

Vénabiztosítások lehetőségei a klinikai gyakorlatban, szövődmények – klinikai.

(Témavezető: Dr. Szokoly Miklós)

Irodalmi áttekintést kérek a jelenleg használatos infúziós készülékekről. Milyen esetekben, milyen infúziókat adjunk, ismertesse a vénabiztosítás lehetőségeit, beleértve a perifériás nagyvénás, intraossealis megoldásokat és azok szövődményeit.

Légembolia, zsírembolia – klinikai.

(Témavezető: Dr. Szokoly Miklós)

Milyen megoldásokat ismer a világirodalomban a TDK hallgató. Kísérleti lehetőséget biztosítanánk a légembólia megoldására akut esetek kapcsán. A világirodalmi adatok szerint kb. 60 ml levegő bejutása a keringésbe okoz halálos szövődményt, eddig nem próbálták meg ennek akut elhárítását, elképzelhető, hogy a nagyvénába vezetett nagy kaliberű kanüllel a jobb kamrából vissza lehet szívni a levegőt. A zsírembólia patomechanizmusát irodalmi kutatásokkal és kísérlettel (iv. csontvelő) lehetne kutatni.

A sebméret csökkentésének határai szürkehályog műtéteknél– klinikai.

(Témavezető: Dr. Gombos Katalin)

Újabb módszerekkel a szürke hályog már igen kis seben keresztül eltávolítható. A műlencsék beültetése is egyre kisebb sebet igényel. Mik a jelenlegi határai a sebméret csökkentésének? Mi a fejlődés várható iránya?

Szürke hályog műtétek során használt pozitív szuggesztív kommunikáció módszerei, előnyei.

(Témavezető: Dr. Gombos Katalin, Dr Jakubovitsa Edit)

A helyi érzéstelenítésben végzett műtéteknél a beteg együttműködése nélkülözhetetlen. Különösen igaz ez a felszíni érzéstelenítésben végzett szürkehályog műtétre. Milyen módszerrel lehet ezt az együttműködést elérni? Hogyan lehet a beteg számára a műtét megélését negatív szorongás  helyett pozitív élménnyé változtatni és ezzel együtt a műtéti eredményt is javítani? A téma  célja  a már  kidolgozott pozitív verbális kommunikáción alapuló séma vizsgálata, elemzése, fejlesztése.

Új műtéti és technikai lehetőségek a térd arthroscopiában – klinikai.

(Témavezető: Dr. Knoll Zsolt)

Thoracostomia a prehospitalis ellátásban

(Témavezető: Dr. Hetzman T. László)

A prehospitális környeetben alkalmazott szimpla thoracostomia módszerének statisztikai és utánkövetéses vizsgálata. Az indikaciók, eredményesség, korai és késői szövődmények áttekintése lélegeztetett mellkas sérülteknél és traumás keringésleállások esetén végzett beavatkozások után. A módszer összehasonlítása egyéb mellkasi nyomáscsökkentő beavatkozásokkal.

Photobiomodulatio (Low Level Laser Therapy) új lehetőségei

(Témavezető: Dr. Kovács Katalin)

A közel négy évtizedes laser-történelemben magyar honfitársaink is fontos szerepet játszottak. A “lágylézer feltalálója”, Dr Mester Endre orvos 1966 ban, az Orvosi hetilapban publikálta, a világon előszőr eredményeit, miszerint az alacsony teljesítményt kibocsájtó laser biostimulációt fejt ki, serkentve az azokban lezajló biokémiai folyamatokat. Mester Endre dr számos a laserfényhez kötődő, serkentő hatást írt le. Sejtszaporodás és sejtregeneráció serkentése: a károsodott sejtanyagcsere helyreáll, miközben az egészséges funkciót nem befolyásolja. Új erek képződése. Immunrendszer serkentése. Gyulladáscsökkentő hatása, felgyorsul a regeneráció, a gyulladás körülhatárolódik, a fájdalom-, a duzzanat csökken, a károsodott funkció gyorsan javul. Sebgyógyulás gyorsul. Izomfeszülés csökken. Meggyorsult szőrnövekedés. Fájdalomcsillapító hatás. A dolgazat témája, hogy új lehetőségeket találjon Low Level Laser Therapia felhasználásában a gyakorló orvosok számára.

A PIM sejtek (pulmonaris intravascularis makrofágok) szöveti izolációja és elsődleges in vitro jellemzése a CARPA reakcióban játszott szerepük tisztázása céljából.

(Témavezető: Dr. Csukás Domokos)

A PIM sejtek (pulmonaris intravascularis makrofágok) előfordulásának vizsgálata különböző modellállatokban és szövettani jellemzésük a CARPA reakcióban játszott szerepük alapján.

(Témavezető: Dr. Csukás Domokos)

A PIM sejtek (pulmonaris intravascularis makrofágok) reakciókészségének  in vitro vizsgálata a CARPA reakcióban játszott szerepük tükrében. 

(Témavezető: Dr. Csukás Domokos)

Laparoszkópos epehólyageltávolítás műtéti folyamatának rögzítése és elemzése

A Laparoszkópos epehólyageltávolítás az egyik legnagyobb esetszámban végrehajtott műtéti beavatkozás. Bár a műtéti folyamat alapvető lépései jól dokumentáltak az irodalomban, a műtétek pontos végrehajtásáról viszonylag kevés információ áll rendelkezésre. A kutatás célja több beavatkozás nagy pontosságú rögzítése standard ontológiák segítségével.

(Témavezető: Dr. Nagy Dénes Ákos, Óbudai Egyetem, BARK Robotközpont)

Műtéti folyamatmodellek alkalmazása az oktatásban

A sebészeti oktatás (az eszközhasználat elsajátítását követően) nagyrészt műtéti megfigyelésből és asszisztencióból áll. Ez a megközelítés lehetőséget ad a műtétek közeli megfigyelésére azonban limitált az intézetben végrehajtott műtéttípusokra. A kutatás célja annak a vizsgálata, hogy korábban felvett és nagy részletességgel elemzett műtétek hogyan csatolhatóak vissza a sebészeti oktatásba.

(Témavezető: Dr. Nagy Dénes Ákos, Óbudai Egyetem, BARK Robotközpont)

Sebészeti manipulációk vizsgálata ontológiák segítségével

Egy beavatkozás kockázata nagyban függ az érintett anatómiai struktúráktól, és az alkalmazott műtéti eszközöktől. Míg zsírszövetben egy tompa tággyal viszonylag nehéz lényeges kárt okozni, addig a központi idegrendszerben egy szikét mozgatni lényegesen nagyobb kockázatot jelent. A kutatás során keressük a szövet-eszköz kölcsönhatások olyan absztract felírását ami lehetőséget ad a fenti kockázatok becslésére.

(Témavezető: Dr. Nagy Dénes Ákos, Óbudai Egyetem, BARK Robotközpont)

FLS mozgásminták rögzítése és elemzése da Vinci sebészrobottal

A sebészeti képességek objektív felmérése komoly kihívást jelent még manapság is. Az egyszerűbb, ámde széles körben elterjedt FLS gyakorlatsorok lehetőséget adnak az egyéni képességek nemzetközi eredményekhez való hasonlítására. A TDK munka célja kifejezetten a robotos gyakorlatok (R-FLS) alapos vizsgálata, elemzése, adatsorok gyűjtése saját fantomokon.

(Témavezető: Dr. Haidegger Tamás, Óbudai Egyetem, BARK Robotközpont)

A sebészet pontos definíciója

A WHO-tól a szakmai szervezeteken át az orvostechnikai szabványokig más más módon definiálják a sebészeti beavatkozások körét. A TDK munka célja, hogy összegyűjtse, osztályozza ezeket a definíciókat, és bizonyos határterületi beavatkozások hovatartozását eldöntse.

(Témavezető: Dr. Haidegger Tamás, Óbudai Egyetem, BARK Robotközpont)