Betűméret: A A A

Kutatási témák

Hasfali sérvek laparoszkópos kezelése. 

(Témavezető: Prof. Dr. Wéber György)

A hasfali sérvek rekonstrukciójának laparoszkópos módszere 1992-óta ismert. Azóta megjelent nagyszámú közlemény hangsúlyozza a technika egyértelmű előnyeit: a nagy hasi metszés hiánya, szükségtelen a külső drainage, szeroma és sebfertőzés előfordulása alacsony. További előny a hasfal stabilitásának megtartása, valamint a posztoperatív fájdalom és kórházi kezelés időtartamának csökkenése. A technika komoly hátránya, hogy az intraabdominális alkalmazás miatt különleges hálóra van szükség, melynek speciális felszíne megakadályozza a belek kitapadását és a következményes fistulaképződést. Sajnos ezek a hálók meglehetősen költségesek, s ez korlátozza a laparoszkópos technika széleskörű elterjedését.

TAPP és TEP összehasonlító vizsgálata lágyéksérvek laparoszkópos kezelésében. 

(Témavezető: Prof. Dr. Wéber György)

Laparoszkópos műtétnél a lágyékcsatorna hátsó falának hasüreg felől, azaz hátulról történő megerősítését végezzük, a transperitonealis (TAPP) illetve preperitonealis (TEP) feltárás az 1990-es évek elejétől használatos. A TAPP illetve TEP feltárás eredményeit összehasonlító metaanalízisek szerint a TAPP-ot gyakrabban kíséri port-site sérv, illetve zsigeri sérülés, ugyanakkor a TEP-nél gyakoribb a konverzió. A választ saját anyagunk elemzésével kívánjuk megadni.

Nanotechnológiai módszerekkel előállított felszívódó háló biológiai viselkedésének vizsgálata. 

(Témavezető: Prof. Dr. Wéber György)

Kutatásainkban egy újabb alternatívát kínáló, nanotechnológiai módszerekkel előállított, a kialakuló hegszövetnek tartósan vázat biztosító és aztán, teljes mértékben felszívódó háló kifejlesztését tervezzük. A felszívódó háló legnagyobb előnye, hogy nem marad idegen anyag a szervezetben, annak összes ismert jótékony hatásával. További előnye, hogy felhasznált, csekély költségű nanotechnológiai módszerek, nagyságrendekkel olcsóbb háló előállítását teszik lehetővé.

Beültetett idegentestek hatása az adhézióképződésre.

(Témavezető: Szabó Györgyi)

A sérvháló fejlesztéssel foglalkozó munkacsoporthoz csatlakozó témában a különböző fizikai és kémiai tulajdonságú nanohálók  adhézió képződésre gyakorolt hatását vizsgáljuk. Szövettani mintavételt követően a sejtes és molekuláris események nyomon követésére is lehetőség nyílik.

Térhálós szerkezetű, polimer alapú scaffoldon sejtaggregátum létrehozás – experimentális.

(Témavezető: Fehér Daniella)

A Semmelweis Egyetem Nanokémiai Kutatócsoportjával közösen az általuk fejlesztett monolit tömbfázisú és szálas poli(vinil)alkohol(PVA) és poli(aszparaginsav)sav (PASP) alapú biokompatibilis és biodegradábilis polimerek vizsgálata a biomedicinális felhasználás céljából in vivo és in vitro körülmények között.

Sebészi bemosakodás minőségének objektív vizsgálata.

(Témavezető:Lehotsky Ákos)

A nosocomiális fertőzések megelőzése, a kórházi fertőzések számának csökkentése a mai egészségügy egyik legnehezebb feladata. A nem megfelelő kézhigiénés gyakorlatot világszerte az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések vezető okaként tartják számon. A kézfertőtlenítés, mint a kórokozók és fertőzések megelőzésének módszere, Semmelweis munkásságának következtében a XIX. század óta ismert, mégsem sikerült az egészségügyi dolgozók kézhigiénés compliance-ját,(együttműködési hajlandóságát) 40-60% fölé emelni. A TDK célja a orvostanhallgatók kézhigiénés ismeretének felmérése, a gyakorlati oktatás során elsajátított higiénés kézfertőtlenítés technikájának ellenőrzése számítógépes módszerrel.

„Serious game” fejlesztés lehetőségei a laparoszkópia oktatásában .

(Témavezető: Prof. Dr. Wéber György)

A projekt fő célkitűzése egy „serious game” típusú alkalmazás és hozzá kapcsolódó segédanyag megtervezése, kifejlesztése, illetve validálása annak érdekében, hogy orvostanhallgatóknak és rezidens sebészeknek egy innovatív info- kommunikációs technológia alapú (ICT) megközelítést biztosítson a minimálisan invazív sebészet (MIS) területén az alapvetően kulcsfontosságú pszichomotoros készségek elsajátításában. „Lifelong Learning Programme of the European Commission” támogatásával ( e-Learning serious game for surgical skills training: Kheiron Training System) – http://www.kts-project.eu/index.php/hu

Modern, nagyenergiájú, sebészeti vágó- és szövetegyesítő eszközök fizikai, biológiai és élettani összehasonlító vizsgálata. 

(Témavezető: Dr. Pap-Szekeres József)

A modern elektrotermikus (Electrothermal Bipolar Vessel Sealing, EBVS) sebészeti eszközöket az 1990-es évek végén kezdték rutinszerűen alkalmazni mind hagyományos, mind pedig minimálisan invazív sebészeti műtétek során. Az eszközök használatával, az elmúlt két évtizedben, teljesen átalakult a hagyományos sebészeti műtéti technika, miközben az egyre nagyobb számban megjelenő eszközökről igen kevés összehasonlító vizsgálati eredmény áll a klinikum rendelkezésére.Kísérleteinkben minden, Magyarországon engedélyeztetett és rutinszerűen használt EBVS eszközt vizsgálunk egységesen, standard körülmények között történő használat során mért fizikai, biológiai és élettani paraméterek szerint. Kutatásunkban ezt követően ugyanazon eszközök vizsgálati eredményeit hasonlítjuk össze eltérő klinikai körülmények között:

●       hagyományos- és minimálisan invazív műtétek során,

●       eltérő szerveken

●       eltérő szöveteken végzett műtétek során.

A hazai laparoszkópia története.

(Témavezető: Prof. Dr. Sándor József)

Hazánkban több mint harminc éves múltra tekint vissza a laparoszkópos beavatkozás bevezetésének története. Az eddigi fejlődés állomásait, magyarországi megvalósítás sebész úttörőit bemutató téma

A modern sebészet fejlődésének technikai háttere.

(Témavezető: Prof. Dr. Sándor József)

A minimál invazív sebészet új fejezetet jelent ebben a tudományágban. A rohamos fejlődés indokolttá teszi több orvos szakma, így a kardiológiai, a sebészeti, a nőgyógyászati és az urológiai minimál invazív beavatkozások történetének és a technikai lehetőségek fejlesztésének a kutatását.

A hasűri adhéziók kialakulásának pre- és postoperatív megelőzése állatkísérleti modellen. 

(Témavezető: Szabó Györgyi és Dr. Gamal Eldin Mohamed)

A munkacsoport által korábban kidolgozott adhéziós modellen (idegen anyag beültetése nélkül, vérzés, szöveti sérülés és deszikkáció alkalmazásával) különböző időperiódusokban vizsgáljuk néhány ismert adhézió képződést gátló anyag hatását. A kísérleteket hím patkányokon tervezzük.

Adhéziót generáló tényezők vizsgálata, szövettani és molekuláris értékelés.

(Témavezető: Szabó Györgyi és Dr. Gamal Eldin Mohamed)

Patkány modellen vizsgáljuk azokat a tényezőket, amelyek leginkább befolyásolják, elősegítik a hasüregi adhézió képződést. A műtétet követő rövid, illetve hosszabb posztoperatív időszak vérvételeit követően, az állatokból nyert szövettani mintákból metszetek készülnek, melyeken a sejtes események, illetve immunhisztokémiai vizsgálatokkal egyes adhézió képződésben fontos szerepet játszó molekulák kimutatása a cél.

Videolaparoscopos subcutaneoscopia: Új lehetőség a rectus diastasis, hasfali sérvek kezelésére és a subcután laesiók diagnosztizálására – klinikai és kísérleti modellen.

(Témavezető: Dr. Gamal Eldin Mohamed és Szabó Györgyi)

A videolaparoscopos technika egyik előnye, hogy kis metszések segítségével lehetségessé vált az üreges terekben beavatkozásokat végezni. A bőr alatt elhelyezkedő elváltozások eltávolítására, rekonstruálására még nem dolgoztak ki megfelelő, behatolási technikai megoldásokat, melyek minimál invazív jellegűek. Hogyan lehet azt a problémát az ún. subcutaneoscopiával megoldani?

Multimoduláris fájdalomcsillapítás vizsgálata (pre-emptiv analgézia, lokális infiltráció) klinikai modellen – klinikai.

(Témavezető: Dr. Gamal Eldin Mohamed)

A műtét utáni fájdalomcsillapítás egyik legfontosabb tényező, mely befolyásolhatja az egynapos sebészeti beavatkozások után a beteg hazabocsátását. Hogyan tudjuk megtervezni és alkalmazni a multimoduláris fájdalomcsillapítási technikákat? Hogyan tudjuk mérni hatékonyságukat?

Kis-csontok egyesítésének jelentősége – klinikai.

(Témavezető: Dr. Szokoly Miklós)

A Műszaki Egyetem kísérletes laboratóriumban teszteljük a különböző osteosynthesisek szakítópróbáját Prof. dr. Kiss Rita Ph. D., egy.doc.vezetővel.

A  vérzéscsillapítás prehospitalis és hospitalis lehetőségei – klinikai.

(Témavezető: Dr. Szokoly Miklós)

Jelentősége nem csak a laikus sebellátásban és vérzéscsillapításban, hanem a mindennapi orvosi tevékenységben kiemelkedő. A Baleseti Központba szállított betegek többsége sokszor súlyosan kivérzett, sokkos állapotban kerül ellátásra a nem megfelelő vérzéscsillapítás miatt. Ezt a területet szeretném feltárni, részben statisztikailag, részben a mindennapi lehetőségek ismeretében.

Légútbiztosítás az oxyológiai és a klinikai gyakorlatban – klinikai.

(Témavezető: Dr. Szokoly Miklós)

Statisztikai feldolgozást jelentene a kórházba érkező mentők esetlapjainak feldolgozásával és a sokktalanítóban ellátott betegadatok áttekintésével. Irodalmi feldolgozást kérnék a helyszíni intubációk veszélyeiről, szakszerűségéről, a helyszíni conicotómiákról.

Vénabiztosítások lehetőségei a klinikai gyakorlatban, szövődmények – klinikai.

(Témavezető: Dr. Szokoly Miklós)

Irodalmi áttekintést kérek a jelenleg használatos infúziós készülékekről. Milyen esetekben, milyen infúziókat adjunk, ismertesse a vénabiztosítás lehetőségeit, beleértve a perifériás nagyvénás, intraossealis megoldásokat és azok szövődményeit.

Légembolia, zsírembolia – klinikai.

(Témavezető: Dr. Szokoly Miklós)

Milyen megoldásokat ismer a világirodalomban a TDK hallgató. Kísérleti lehetőséget biztosítanánk a légembólia megoldására akut esetek kapcsán. A világirodalmi adatok szerint kb. 60 ml levegő bejutása a keringésbe okoz halálos szövődményt, eddig nem próbálták meg ennek akut elhárítását, elképzelhető, hogy a nagyvénába vezetett nagy kaliberű kanüllel a jobb kamrából vissza lehet szívni a levegőt. A zsírembólia patomechanizmusát irodalmi kutatásokkal és kísérlettel (iv. csontvelő) lehetne kutatni.

Zsírátültetés szerepe a plasztikai sebészetben -klinikai és experimentalis.

(Témavezető: Dr.Révész Zsolt)

A zsírátültetés a testszobrászat új távlatait nyitja az esztétikai és a rekonstruktív plasztikai sebészetben. A meglévő műtéti tehnikákat remekül kiegészíti, és sokszor magasabb szintre emelve helyettesíti a zsírátültetés. A regeneratív szerepe számos új lehetőséget ad számunkra a gyakorlatban és a kutatásban egyaránt.

Emlőhelyreállító plasztikai sebészet – klinikai.

(Témavezető: Dr.Révész Zsolt)

Az emlőhelyreállítás teljes palettáját végezzük osztályunkon. Összehasonlítva a módszereket, minden páciensünk számára egyénre szabott megoldást tudunk felajánlani. A legújabb eljárásokkal folyamatosan kiegészítjük a műtéti skálát. Sokat változott az emlőhelyreállítás megítélése az utóbbi években.

Hegek helyreállítása, kezelése – klinikai és experimentális.

(Témavezető: Dr.Révész Zsolt)

A hegek megítélése, vizsgálata fontos területe a plasztikai sebészetnek. A végső cél a hegmentes műtéti tevékenység. Ez ma még lehetetlen, de a zsírszövet össejttartalma óriási regenerációs potenciált jelent.

Modern módszerek alkalmazása a helyreállító sebészetben – klinikai.

(Témavezető: Dr. Tamás Róbert)

A tudomány fejlődésével a plasztikai sebészetben is számos modern módszer jelent meg. A műtéti technika és az orvosi műszerek fejlődésével új lehetőségek nyíltak a bőr- és szövetpótlás terén. A testazonos anyagok átültetése mellett számos új, korszerű bőr- és szövetpótló anyag vált elérhetővé. A folyamatos kutatásoknak köszönhetően ezen anyagok köre folyamatosan bővül.

A bőrtágítók (skin expanders) alkalmazása műtéti előkészítéseknél.

(Témavezető: Dr. Tamás Róbert)

A bőrtágítók alkalmazása már néhány évtizede ismert a helyreállító plasztikai sebészetben. Számos, hagyományosnak minősülő felhasználási terület mellett új alkalmazási lehetőség adódik a helyreállító plasztikai sebészetben. Az új alkalmazási területeken nyert tapasztalatok mindenképpen vizsgálatra érdemesek.

A keloid korrekciójának lehetőségei.

(Témavezető: Dr. Tamás Róbert)

A bőrfelszínen keletkező heg minden baleset és műtét külső megmaradó jele. A kóros hegképződés biztos korrekciós módszere még ma sem ismert.  Ez teszi szükségessé a folyamatos kutatást a hegesedés területén.

Lebenyek kollaterális keringésének jelentősége a helyreállító sebészetben.

(Témavezető: Dr. Tamás Róbert)

A helyreállító plasztikai sebészetben sok esetben a hiányok pótlására nagykiterjedésű, több komponensű lebeny alkalmazása szükséges. Az egymás mellett elhelyezkedő anatómiai struktúrák kollaterális keringésének feltérképezésével biztonsággal lehet óriási anyaghiányokat is pótolni.

A vérzéscsillapítási lehetőségek összehasonlítása –Zsírszövet-átültetés – klinikai.

(Témavezető: Dr. Tamás Róbert)

A zsírszövet szabad átültetése a modern technika segítségével új utat nyitott mind a helyreállító, mind az esztétikai plasztikai sebészet terén. A helyreállító sebészetben leggyakrabban volumenpótlásra, kontúrhiányok helyreállítására alkalmazható. A környező szövetekre gyakorolt regeneratív hatása is kiemelkedően fontos.

A sebméret csökkentésének határai szürkehályog műtéteknél– klinikai.

(Témavezető: Dr. Gombos Katalin)

Újabb módszerekkel a szürke hályog már igen kis seben keresztül eltávolítható. A műlencsék beültetése is egyre kisebb sebet igényel. Mik a jelenlegi határai a sebméret csökkentésének? Mi a fejlődés várható iránya?

Szürke hályog műtétek során használt pozitív szuggesztív kommunikáció módszerei, előnyei.

(Témavezető: Dr. Gombos Katalin, Dr Jakubovitsa Edit)

A helyi érzéstelenítésben végzett műtéteknél a beteg együttműködése nélkülözhetetlen. Különösen igaz ez a felszíni érzéstelenítésben végzett szürkehályog műtétre. Milyen módszerrel lehet ezt az együttműködést elérni? Hogyan lehet a beteg számára a műtét megélését negatív szorongás  helyett pozitív élménnyé változtatni és ezzel együtt a műtéti eredményt is javítani? A téma  célja  a már  kidolgozott pozitív verbális kommunikáción alapuló séma vizsgálata, elemzése, fejlesztése.

Új műtéti és technikai lehetőségek a térd arthroscopiában – klinikai.

(Témavezető: Dr. Knoll Zsolt)