Betűméret: A A A

A tüdőtranszplantációról közérthetően

Számos tüdőbetegség előrehaladott vagy végstádiumában a legkorszerűbb gyógyszeres és sebészi kezelés ellenére olyan légzési elégtelenség alakulhat ki, ahol válogatott esetekben, arra alkalmas betegeknél utolsó terápiás lehetőségként a szervátültetés (transzplantáció) válhat szükségessé.  A tüdőtranszplantációs műtét során a súlyosan beteg tüdőt új, egészséges donor tüdőre cserélik. A donor tüdőt egy olyan – szakértői bizottság által – agyhalottnak nyilvánított egyénből veszik ki, akit előzetesen donációra alkalmasnak ítéltek. A tüdőtranszplantáció célja, hogy műtét után a betegnek jobb életminőséget és életkilátást biztosítson.

A tüdőbetegség gyors romlása mellett az oxigénfüggőség, a fokozódó ágyhoz-kötöttség, a mind gyakoribb és hosszabb időt igénylő kórházi kezelések, a fokozódó szociális elszigetelődés, az életminőség gyors és erős romlása, valamint a várható élettartam rövidülése tehetik indokolttá a tüdőátültetést.

Tüdőtranszplantációhoz vezető leggyakoribb kórokok felnőttek esetében

COPD/emfizéma (33%)

az alsó légutak tartós beszűkülésével, tüdőszövet- károsodással  járó betegség, szoros összefüggést mutat a dohányzással

Pulmonális fibrózis (29%)

a tüdőszövet léghólyagocskáit érintő ismeretlen eredetű krónikus gyulladás, mely a kötőszövet felszaporodásához vezet, ezzel csökkentve a légzőfelületet és a tüdő tágulási képességét

Cisztás fibrózis (16%)

a külső elválasztású mirigyek kóros váladéktermelésével járó, örökletes betegség, mely az érintett szervek (tüdő, orr- és melléküregei, hasnyálmirigy, máj, emésztőrendszer, izzadságmirigyek és nemi szervek) jellegzetes másodlagos károsodásához vezet

Alfa-1 antitripszinhiány (6%)

az alfa1-antitripszin örökletes hiánya miatt kialakuló, leggyakrabban tüdő- és májelégtelenséggel járó betegség

Idiopáthiás pulmonális artériás hipertónia (3%)

a tüdő artériás rendszerében kialakult ismeretlen eredetű nyomásemelkedés

Bronchiektázia/hörgőtágulat (3%)

egyes hörgőszakaszok visszafordíthatatlan kiszélesedése, mely a hörgőfal károsodása következtében alakul ki

Szarkoidózis (2%)

a test különböző szerveiben kórosan felszaporodott gyulladásos sejttömeg (granulóma) képződésével járó megbetegedés

 

Sajnos nem minden légzési elégtelen betegnél választható ez a kezelés. Egy hosszú, alapos kivizsgálás során olyan más szervi és/vagy pszichés problémákra derülhet fény, amelyek nagyon kockázatossá tennék az adott beteg számára ezt a beavatkozást.

A kivizsgálást követően a végső döntést a Tüdő Transzplantációs Bizottság javaslata alapján a műtétet végző transzplantációs központ hozza meg.

A TÜDŐTRANSZPLANTÁCIÓ 3 ALAPIGAZSÁGA

  1. A tüdőtranszplantáció nem „csak egy operáció”, amely után minden megy a régi kerékvágásban. A műtétet megelőzően és utána kezelések és vizsgálatok sorát jelenti, egyfajta új életmódot.
  2. Nagyon sok múlik a tüdőátültetett személyen és családján. Szoros együttműködésre van szükség a beteg részéről az orvosi teammel és a kezelőszemélyzettel, hogy az új tüdőt egészségben megőrizze! Az, hogy mennyi ideig működik a beültetett tüdő, sok mindentől függ – néhány tényezőre van ráhatásunk, néhányra nincs, viszont a felesleges kockázatvállalást a minimálisra kell csökkenteni, s ezt a szabályok betartásával lehet megvalósítani.
  3. A tüdőtranszplantáció egy partneri kapcsolat a transzplantált és a gondozó centrum között, annak érdekében, hogy az új tüdővel élő személy egészségét hosszú távon megőrizzék.

KIK PROFITÁLHATNAK LEGTÖBBET A TÜDŐTRANSZPLANTÁCIÓBÓL?

  • Azok a betegek, akik egyéb (pl. gyógyszeres) kezeléstől lényeges javulást nem várhatnak.
  • Azok, akik összességében elég élettani és mentális tartalékkal rendelkeznek az igen megterhelő műtéthez, a műtét utáni korai időszakhoz, valamint az új életmóddal járó változtatásokhoz.
  • Azok a személyek, akik nem dohányoznak legalább egy éve, és nem fogyasztanak alkoholt vagy drogokat.
  • Azok, akik képesek együttműködni a transzplantációs team tagjaival és betartják a terápiás és életmódbeli előírásokat.
  • Akik képesek érzelmileg jól kezelni a donortüdőre való várakozást.
  • Akik támogató családi és baráti hálóval rendelkeznek, mert ők segítenek túljutni ezen a sokszor stresszel teli időszakon.

A TÜDŐTRANSZPLANTÁCIÓ TÖRTÉNETE

Emberen először James Hardy végzett tüdőátültetést 1963-ban, betege néhány napot élt csak. A 60-as és 70-es évek alatt számos próbálkozás történt, de tartós siker nélkül. Az áttörést a ciklosporin (immunszuppressziós gyógyszer) bevezetése hozta meg. 1981-ben a Stanford egyetemen Bruce Reitz végezte az első tartósan sikeres kombinált szív-tüdőátültetést, majd 1985-ben Torontóban Joel Cooper az első tartósan sikeres izolált tüdőtranszplantációt.

Azóta világszerte elfogadott és hatásos kezelési eljárássá vált, melyet a 90-es évek eleje óta rutinszerűen végeznek a mellkasi transzplantációs központok.

Az első rászoruló magyar beteg tüdőtranszplantációját a Bécsi Orvostudományi Egyetem Sebészeti Klinika Mellkassebészeti Részlegén végezték 1996-ban és a magyar program indulásáig további 180 magyar beteg tüdőátültetését is.

A solid szerv transzplantációs programok közül a tüdőtranszplantációs program indult el a világon és Magyarországon is utolsóként. A transzplantációs folyamat egyes elemei fokozatosan kerültek bevezetésre. A 2000-es évek elejétől már itthon végeztük a betegek műtét előtti kivizsgálását, felkészítését és a műtét utáni gondozásukat, maga a műtét azonban Bécsben történt. 2015 decemberében hosszas tervezést és felkészülést követően hazánkban is megtörtént az első tüdőtranszplantáció. Jelenleg évente 20-30 tüdőátültetést végzünk.

HASZNOS LINKEK