Betűméret: A A A

Prevenció a Kutatók éjszakáján 2018-ban

MTA Élettudomány-történeti Munkabizottság Ifjúsági tagozat, a Magyar Természettudományi Társulat Tudománytörténeti Szakosztály, Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Népegészségtani Intézet, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Társadalomtudományi Tanszék, Semmelweis Emlékbizottsága, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola közös rendezésében

Szeretettel invitáljuk a Kutatók éjszakája – az MTA ÉTT Ifjúsági tagozat nyitó rendezvényére

TUDOMÁNYTÖRTÉNETI MOZAIKOK SEMMELWEIS KORÁBÓL

Interaktív időutazás diákoknak és tanáraiknak

időpont: 2018. szeptember 28-a (péntek) 14-18,30 között
helyszín: SE ETK 1088 Budapest Vas utca 17.

TUDOMÁNYTÖRTÉNETI MOZAIKOK SEMMELWEIS KORÁBÓL

Interaktív időutazás diákoknak és tanáraiknak…
– a program áttekintő összefoglalója – 

2018-ban szeptember 28-án a Kutatók Éjszakáján (SE ETK 1088 Budapest Vas utca 17.) tartandó rendezvény elsősorban közép-, és felsőfokú intézményben tanulóknak, pedagógusoknak és a tudománytörténet iránt érdeklődőknek szól. Az egész délutánt (14-18,30 óra) kitöltő interaktív program sorozat előadásokat, forráselemzéseket, szimulációs gyakorlatot és múzeum pedagógia foglalkozásokat kínál. Semmelweis Ignác (1818-1865) születésének 200. évfordulója alkalmat ad arra, hogy bemutassuk a magyar orvos egyedülálló kutató, felfedező és gyógyító tevékenységét.  Az előadások témájának középpontjában Semmelweis Ignác úttörő tevékenysége, a 19. századi orvoslás és a gyógyítás higiénés viszonyai állnak, továbbá az a közgondolkodás mely akadályozta abban, hogy felismerései, módszerei széles körben elterjedjenek és megvédjék a szülő anyák életét. Napjaink orvostudománya új eszközökkel és módszerekkel kutatja az egészség-betegség, a genetikai hajlam és epigenetikai (környezeti) faktorok együttes hatását, azt az anyai hatást, mely a magzati élet során, a táplálkozás, a mozgás, a fertőzések révén összetett módon határozzák meg egész életünket. Egyre több figyelem irányul az epigenetikai jelentőségükben egyenrangú mentális, pszichikai, szociológiai és esztétikai hatásokra is, ami a biológiai, szociológiai és pszichológiai megközelítések közös figyelembe vételét jelenti a gyógyító munkában.

A programban során forráselemzés alá vonjuk az egykori Szent Rókus Kórház 1830-40-es évekből származó házirendjét, és Semmelweis naplójának egyes részleteit. Ebből megismerhetik Semmelweis kutatási módszerét, a statisztikai adatok összevetését, a bizonyítékokon alapuló orvostudomány történeti kibontakozásának egyik fontos állomását. Számítógépes szimulációs programmal végig kísérhető lesz a 19. század nagy fertőző betegségei közül a londoni kolerajárvány terjedése. Fény derül az egyéni orvosi, kutatói életút, és az egészség-betegség viszonyának közösségi szintű természettudományos és szociológiai kapcsolatára. A program tartalmaz egy izgalmas, nyomozós játékot is, melynek során a program résztvevői betekintést nyerhetnek Semmelweis korának higiénés viszonyaiba, orvosi eszközeibe, és a korszak tudományos ismereteinek egy szeletét is megismerik.

A számos tudományterületet összekapcsoló előadások, interaktív gyakorlatok a résztvevőktől aktív együttműködést, problémamegoldó kritikai gondolkodást igényelnek és a kutatói felfedezés, felismerés élményét ígérik. 

A PROGRAM ELŐADÁSAI, INTERAKTÍV FOGLALKOZÁSAI

Plenáris
előadások 1.

Forrai Judit
egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar

Semmelweis és korának tudományos gondolkodása

Semmelweis Ignác születésének 200. évfordulója kapcsán szeretnénk a kutatók éjszakáján bemutatni a 19. századi orvostudomány történetének egy fontos fejezetét, valamint az általános higiénés állapot helyzetét, az abból fakadó következményeket, azt a tudományos és társadalmi gondolkodást, amely gátja és akadálya volt a gyors fejlődésnek. Ugyanakkor rávilágítunk egy zseniális és tehetséges, ám magányos kutató hősies életpályájára, aki minden sikertelensége ellenére tudta és hitte vizsgálatainak igazát és eredményét akkor is, amikor a kollégái, felettesei többnyire nem hittek a kutatási eredményeiben, nem támogatták, sőt ellenezték és megkérdőjelezték hosszú és önmagát nem kímélő munkáját, kutatását. A kutatói magatartás és elkötelezettség, kitartás csodás példája lehet a jövő kutatóinak is Semmelweis példája, aki tehetségével, logikus gondolkodásával megoldotta a gyermekágyi láz megelőzését úgy, hogy hiányoztak azok a nagy felfedezések (baktériumok ismerete és hatásos ellenszerük, gyógyszerük), amelyet majd csak halála után 20-30-50 évvel később fedeznek fel. Ezeket a hiányzó mozaikokat logikus kutatói következtetésekkel kigondolta és így is mindezek ellenére megtalálta az egyetlen megoldást, a szülés és orvosi vizsgálatok steril körülményeinek szükségességére. Ma már ezek evidenciák, maguktól értetődő tények és mégis a mai ismeretek ellenére a kórházi fertőzések száma egyre csak nő és több ezer emberéletet követel a higiénés szabályok be nem tartása. Semmelweis példaképe a gondolkodó, tudós, elkötelezett orvosnak, aki életét és tudományát az emberek, családok, s főleg a nők életének megmentésére tette fel.

Plenáris
előadások 2.

Falus András
professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar

Genetika és genomika – a rész és az egész tudománya; kihívások a 21. században

A modern biológia egyik alapvető jellegzetessége a komplexitás, az életfolyamatok komponenseinek hálózatosan rendezett és szabályozott rendszere.  Az utóbbi évtized technológiai fejlődése, a nagy „áteresztő képességű” módszerek, a szabadon hozzáférhető adatbázisok elképesztő mennyiségű információt zúdítanak a szakemberekre és a társadalom egészére.

A genetikai hajlam és epigenetikai (környezeti) faktorok együtt, összetett módon határozzák meg a biológiai működést egészségben és betegségben egyaránt.

A környezeti (epigenetikai) tényezők közé tartoznak az anyai hatás a magzati élet során, táplálkozás, mozgás, fertőzések, mérgek és hőmérsékleti hatások.  Ezek a stimulusok „szoftverként” működtetik, az örökölt „hardvert”, a szüleinktől örökölt genetikai adottságok együttesét. Egyre több figyelem irányul az előbbiekre epigenetikai jelentőségükben egyenrangú mentális, pszichikai, szociológiai és esztétikai hatásokra is. Ez a különleges fejlemény ma érdemben közelebb hozta a biológiai, szociológiai és pszichológiai megközelítéseket egymáshoz.

Ma már az ún. „posztgenomikus” korban élünk, a lexikális megismerésen túl a működés, szabályozás, és a gének funkcióinak feltárása, az „annotáció” zajlik. A teljes rendszer áttekintését célzó megközelítésre szolgál a rendszerbiológia (systems biology) elnevezés, amely egy teljesen új „csapat-függő“ világot nyitott meg a kutatók, orvosok, biotechnológusok, matematikusok számára.  A genetikai/genomikai adatok nagyon érzékeny jogi, személyiségi, etikai kérdéseket is érintenek, ezért a genetika/genomika tudományai egyre több társadalomtudomány érdeklődését is felkeltik.

A genetikai-epigenetikai  tudásunk és a gyakorlati hasznosíthatóság jelen fázisa kezdetinek tekinthető A genetika/genomika  értelmezése eltávolodik a „sors” fogalmától, ma már e tudományok legfontosabb szavainak egyike a hajlam, amiben a valószínűség fogalmát kell értenünk.  A hálózati gondolkodás mellett a külső és belső környezet által létrejövő, reverzibilis epigenetikai hatások figyelembe vételével sokkal jobban helyére kerülnek a genetika és a genomika tudományának óriási és egyben valós eredményei és társadalmi hasznossága.

Interaktív
foglalkozások 1.

Csima Zoltán
tanársegéd, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Epidemiológiai Tanszék

MINDEN EGY KÚTTAL KEZDŐDÖTT – EGY XIX. SZÁZADI JÁRVÁNY KIVIZSGÁLÁSA

Idő: 1854.
Helyszín: London, a mai Soho negyed területén.
Probléma: cholerás megbetegedések és halálesetek halmozódása
Megoldás: még nem létezik.
Főszerepben: dr. John Snow, orvos.
Happy end: a járvány megállítható, a járványkivizsgálás tudományos alapokra kerül.

Látogassunk el az 1854-es történelmi London Broad Street-i világába. Sűrűn lakott környék, magánlakások, lakóotthonok, munkásszállások világa. Az élet a klasszikus 19. századi munkásnegyedeknek megfelelően, ritmusosan és hangosan zajlik. Valami azonban megakasztja a történetet. Valami láthatatlan, valami megfoghatatlan, valami veszélyes: a cholera. Egyre gyorsabban szedi áldozatait. Félelem és rettegés uralja a környéket, hiszen még csak azt tudjuk, hogy mindez Isten büntetése.

Semmelweis kortársa dr. John Snow, azonban sejt valamit. Sejti, hogy nem Isten büntetésével állnak szemben. Ez valami más, valami „mégis” kézzel fogható, valami, ami megállítható. Legyünk Snow szárnysegédei! Próbáljuk meg az 1854-es londoni cholera-járványt Snow módszerével megállítani! Próbáljuk megtalálni a forrását! Tegyük le a modern járványügy első alapköveit!

Interaktív
foglalkozások 2.

Both Mária Gabriella
főiskolai tanár, Apor Vilmos Főiskola

Feith Helga Judit
tanszékvezető főiskolai tanár, Semmelweis Egészségtudományi Kar

XIX. SZÁZADI TÖRTÉNETI FORRÁSOK ELEMZÉSE

Az interaktív foglalkozás célja, hogy a programon résztvevő középiskolás diákok betekintést nyerhessenek történeti források elemző munkájába, képesek legyenek egy meghatározott szempontrendszer szerint ezeket elemezni és tudományos relevanciával bíró következtetéseket levonni.  Az elemzés céljául szolgáló történeti források Semmelweis Ignác évszázadából származnak, és ezek segítségével a diákok bepillanthatnak egy korabeli kórház működésébe és „kulisszatitkaiba”. Forráselemzés alá vonjuk (1) a Pesti Polgári köz Ispotály (mai nevén Szent Rókus Kórház) 1830-40-es évekből származó házirendjét, valamint (2) Semmelweis naplójának egyes részleteit.   A diákok megismerhetik Semmelweis kutatási módszerét, a statisztikai adatok összevetését, úttörő eljárását, a bizonyítékokon alapuló orvostudomány történeti kibontakozásának egyik fontos állomását.

Interaktív
foglalkozások 3.

Győry Hedvig
múzeumpedagógus, Szépművészeti Múzeum

NYOMOZÓS JÁTÉK

Időutazásra hívjuk a résztvevőket, akik egy képzeletbeli 19. századi orvos professzorral ismerkednek meg: éppen most tért haza körutazásáról Oblivius professzor. Nevéhez híven minden elképzelhető dolgot elfelejtett ezalatt, anatómiai ismeretei, a betegségek, kezelések, de még az orvosi eszközök nevei is kiestek a memóriájából. Pedig nagy feladatok várják, már holnap. Amnéziája feloldásához segítségre van szüksége. Kérjük a részvevők hozzájárulását, hogy mindezt fel tudja idézni. Ha ugyanis a tablókon látható képek és írások segítségével válaszolnak a professzor kérdéseire, kinyomozhatják annak a kulcsfontosságú műszernek a nevét, amitől a professzor emlékei visszatérnek. Közben betekintést nyernek Semmelweis korának higiénés viszonyaiba, orvosi eszközeibe, és a korszak tudományos ismereteinek egy szeletét is megismerik.

Induljon hát a mentőexpedíció!


Résztvevők

A program résztvevői:

  • 20 fő regisztrálhat a Kutatók Éjszakája honlapon keresztül (középiskolás diák és tanár)
  • 6 középiskola (iskolánként 10 fő 11-12. osztályos középiskolás diák és 1 biológia szakos és 1 történelem szakos tanár), vagyis 60 középiskolás diák és 12 középiskolai tanár
    • Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium, Érd 
    • Gödöllői Református Líceum, Gödöllő 
    • Lovassy László Gimnázium, Veszprém 
    • Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium, Budapest 
    • Váci Piarista Gimnázium és Kollégium, Vác 
    • Zrínyi Miklós Gimnázium, Budapest 
  • Apor Vilmos Főiskola  és ELTE TÓK 15-15 leendő pedagógus szakos hallgatója, vagyis 30 tanárjelölt hallgató
Kategória: Hírek | A közvetlen link.