Magyarországon 250-300 frissen diagnosztizált gyermeket érint évente az 1-es típusú diabétesz, ami háromszoros gyakoriságnövekedést jelent az elmúlt 30 évben. Különösen nyugtalanító jelenség, hogy a betegség előfordulása a hat év alatti korosztályban még az idősebb gyerekekkel összehasonlítva is aránytalan mértékben nő. Az autoimmun betegség kialakulásának oka egyelőre ismeretlen, azonban megfelelő terápiával teljes életet élhetnek az érintett gyermekek. A korai diagnózist elősegítő lakossági edukációt a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika az ország legrégebbi és legnagyobb ellátóhelyeként civilekkel összefogva évek óta végzi.

Az 1-es típusú diabétesszel kapcsolatban az első és legfontosabb tisztázandó félreértés, hogy szemben a rossz táplálkozási szokások miatt jelentkező 2-es típusú cukorbetegséggel, nem civilizációs betegség, kialakulásában életmódbeli tényezők nem játszanak szerepet – hangsúlyozta dr. Tóth-Heyn Péter.

Az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese elmondta, az 1-es típusú diabétesz autoimmun betegség, melyet az immunrendszer működésének zavara idéz elő. A szervezet, miután védekező rendszere egy hiba folytán elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, az egyre fogyó mennyiségű inzulin hiányában nem tudja hasznosítani a számára létfontosságú, energiát adó szőlőcukrot, ezért sejtjei éheznek, anyagcseréje felborul, a vércukorszint vészesen megemelkedik, ketontestek és cukor jelenik meg a vizeletben, és a vér vegyhatása savas irányba tolódik el, mely folyamat életveszélyes is lehet.

A kórkép gyermekkorban alakul ki, a betegek száma pedig az elmúlt harminc évben megháromszorozódott. Jelenleg a világon a 15 év alatti, 1-es típusú diabéteszben szenvedő gyermekek becsült száma közel 500 000, és évente kb. 80 000 új esetet regisztrálnak. Magyarországon minden hatszázadik 15 évnél fiatalabb gyermek érintett, és különösen nyugtalanító jelenség, hogy a betegség előfordulása a legfiatalabb (6 év alatti) korosztályban még az idősebb gyerekekkel összehasonlítva is aránytalan mértékben nő – ismertette az egyetemi docens, hozzátéve, hogy az 1-es típusú diabétesz napjaikban az egyik leggyakoribb krónikus gyermekbetegséggé vált.

Dr. Tóth-Heyn Péter a legszembetűnőbb tünetek között említette a túlzott folyadékfogyasztást (akár napi 4-6 liter), a gyakori vizelést, a már szobatiszta gyermek ismételt ágybavizelését, melyekhez fáradtság és jó étvágy melletti fogyás is társul. Csecsemők esetén árulkodó jel a gyakoribb pelenkacsere és szoptatás iránti igény, vagy a korábbinál jóval több cumisüvegnyi folyadék fogyása – tette hozzá.

Az 1-es típusú diabétesz okát az orvostudomány az elmúlt évtizedekben sem tudta feltárni, csupán hajlamosító tényezők ismertek, úgy mint a családi halmozódás, az egy éves kor alatti tehéntejfogyasztás, valamint egyes vírusfertőzések. A betegséget általában néhány hete vagy hónapja fennálló tünetek alapján azonosítják, a diagnózist pedig akkor lehet minden kétséget kizáróan felállítani, ha az orvos laborvizsgálattal, vénás vérből 11,1 mmol/l fölötti vércukorszintet mér. A minél korábbi fázisában történő diagnosztizálás rendkívül fontos lenne, az első, jól érzékelhető tünetek megjelenése és a súlyos, életveszélyes anyagcsere kisiklás kialakulása közötti időszak ugyanis nagyon rövid, kisgyermekek esetén ez akár egy hét alatt is bekövetkezhet.

Az érintett gyermekeket Magyarországon a 28 diabétesz centrum valamelyikében látják el, ahol szakemberek segítségével kialakítják számukra a legoptimálisabb kezelési módot, melynek alapköve az élethosszig tartó inzulinpótlás. A klinika igazgatóhelyettese felhívta a figyelmet, hogy a terápiás lehetőségek óriási tempóban fejlődtek az elmúlt 30 évben, ez idő alatt az orvostudomány az állati eredetű inzulintól eljutott a bőrbe ültethető inzulinpumpáig és szenzorig, melyeknek köszönhetően nem csupán a betegek életminősége javult jelentősen, de hatásukra a szövődmények kockázata minimalizálódott, az érintettek életkilátásai évtizedekkel meghosszabbodtak. Dr. Tóth-Heyn Péter hozzátette, hogy a modern eszközök ellenére az 1-es típusú diabétesz esetén a gyerekek életét egy rendkívül szigorú napirendbe kell szervezni. Speciális diéta nincs, az ajánlások az egészséges táplálkozási elvekkel egyeznek meg, tiltólistán csak bizonyos gyorsan felszívódó szénhidrátok szerepelnek, az étkezések ideje, száma és mennyisége ugyanakkor előre meghatározott.

Az egyetemi docens kiemelte, a diabétesz kezelése igazi teammunka, az edukátor nővér, a dietetikus, a gyermekdiabetológus és a pszichológus együttműködésében képzelhető el, de kiemelkedő szerepe van a civil közösségeknek is. A szakorvos csupán háromhavonta fél órára találkozik a beteg gyermekkel, a vércukorszint alakulását viszont főként azok a hatások befolyásolják, amik őt a köztes időszakban érik, épp ezért nagy szükség van a környezet támogatására és felkészítésére. A klinika szorosan együttműködik néhány szakmailag megbízható egyesülettel és alapítvánnyal, rendszeresen szerveznek oktatást pedagógusoknak, szülőknek, és folyamatosan edukálják a lakosságot. Január 12-én szombaton a Szurikáta Alapítvánnyal közösen Budapesten szervezik meg a XIV. Gyermekdiabétesz Napot a Semmelweis Egyetem Tűzoltó utcai Elméleti Oktatási Központjában. A rendezvényre több száz gyermeket és családjukat várják.

Mi az a gyermekdiabétesz nap?
Az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek és családjaik évente egyszer országos találkozót tartanak. Az országos gyermekdiabétesz nap magyar találmány. Dr. Szabó László szombathelyi gyermekdiabetológus főorvos javaslatára 2006 óta rendezik meg minden évben az első inzulininjekció beadásának napjához (1922. 01. 11.) legközelebb eső szombaton. Az Országos Gyermekdiabétesz Nap célja, hogy lehetőséget teremtsen az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek, családjaik és a gondozó központok számára egy, a rendelői légkörnél kötetlenebb nap eltöltésére. A szórakoztató programok mellett kerekasztal-beszélgetést is szerveznek, ahol a szakma képviselői (orvosok, edukátorok) a civil szervezetekkel együtt beszélnek az 1-es típusú diabéteszes beteget érintő aktuális kérdésekről, válaszolnak a szülők kérdéseire és igyekeznek együtt megoldást találni a problémákra.

Haszon-Nagy Zsófia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.