Egyetemünkön is elérhető az Anti-Müllerian Hormon (AMH) és az inhibin-B vizsgálat. A Semmelweis Egészségügyi Kft. közreműködésével egyelőre költségtérítéses módon határozható meg a petefészek fennmaradó kapacitása.
Az AMH mennyisége az életkor előrehaladtával, a petesejtek érése során folyamatosan csökken, aktuális szintjéből éppen ezért meg lehet állapítani a petefészek fennmaradó kapacitását, azaz azt, hogy körülbelül mikor „fogynak el” az érett petesejtek.
Amennyiben például az AMH értéke alacsony, nincs esélye az in vitro fertilizációs központokban alkalmazott stimulációs módszer, azaz egy bizonyos mesterséges megtermékenyítési eljárás sikerének.
Az AMH segítségével fiatal korban is meg lehet becsülni az esetleges korai menoapuza bekövetkeztének valószínűségét. A hölgyek mintegy 10 százaléka válik az átlagosnál jóval korábban, akár már a huszas éveik végére terméktelenné, és mivel egyre többen vállalnak gyermeket későbbi életkorban, lényegessé válhat a klimax várható időpontjának megismerése.
Háttérinformációk:
A petefészek kapacitás, ami az éretlen petesejtek számával és minőségével jellemezhető, folyamatosan csökken az életkor előrehaladtával, csökkentve a nők teherbeesési képességét. Az érésre kész petesejtek mennyisége már az élet nagyon korai szakaszában eldől, melyből pubertás korra 3-500.000 korai fejlődési stádiumban levő előalak marad, és amely nagyrésze a feljődése során elvész, kivéve abban az esetben ha FSH (Follikulus Stimuláló Hormon) stimulus éri. A túlélő petesejtek közül általában mindössze egy válik dominánssá, ami az LH (Luteinizáló Hormon) hatására megérik (ovuláció). Ez a ciklikus folyamat egészen addig zajlik, amíg a petefészek ki nem merül, tehát a menopauza (klimax) eléréséig. A menopauza előtt a megtermékenyítési képesség jelentősen csökken és a menstruációs ciklus általában rendszertelenné válik. Számos olyan kórképet ismerünk, amely nagyban befolyásolhatja a petefészek működését, például a korai menopauza vagy a policisztás ovárium szindróma (PCOS).
Az egyéni petefészek kapacitás (stimulálható petesejt tartalék) meghatározásra általában a ciklus korai szakaszában mért szérum FSH és ösztradiol mérést alkalmazták. Napjainkban ez kiegészült néhány helyen már az inhibin-B szint meghatározással is. Mivel mind az inhibin-B, mind az ösztrogén szintézise az FSH szabályzása alatt áll és ezek egy közös visszacsatolási (feed-back) rendszer részét is képezik, ezen három hormon meghatározása közel sem tekinthető függetlennek egymástól. Ezért vált a klinikusok számára nagyon hasznossá egy nemrégiben igazolt olyan szérum marker, amely szintjét nem a gonadotropinok szabályozzák és pontosan jelzi a petefészek fennmaradó kapacitását. Ez az új hormon az AMH, amelyről nemrégiben olvasni lehetett e lapokon is. Az AMH mennyisége csökken a petesejtek érése során. Ez a specifikus tulajdonsága teszi alkalmassá az AMH-t, hogy az éretlen petesejtek számáról pontos képet alkossunk. Amennyiben a mért szérum AMH értéke alacsony, akkor a petefészek rezervoár kimerült és ekkor a jelenleg ismert, az in-vitro fertilizációs (IVF) centrumokban is alkalmazott stimulációs módszerekkel sem lehet sikert elérni. Ezért egy IVF kezelés előtt mindenképpen érdemes AMH szintet is mérni, hiszen így az ab-ovo sikertelenségre ítélt megtermékenyítési procedurákat el sem kell kezdeni, megkímélve a betegeket. Az AMH arra is használható, hogy fiatal korban megbecsüljük az esetleges korai menopauza bekövetkeztének valószínűségét egyes nőkben.
Összefoglalva, a stimulálható petefészek kapacitás megítélésére a következő két új hormon vizsgálatát ajánlják a nemzetközi szervezetek (természetesen a szokásos nőgyógyászati hormonszintek mérés mellett):
ANTI-MÜLLERIAN HORMON
Az AMH fontos szerepet játszik az embrió nemi differenciálódásában. Nőkben a hormonszint jól jelzi a petefészek működését, információt ad a petefészek tartalékjairól és stimulálhatóságáról. Férfiakban a hormonszint a spermatogenezist jellemzi és előrejelzi az IVF-ben alkalmazott meddőségi eljárás eredményességét.
INHIBIN-B
Az inhibinek elsődleges szerepe, hogy negatív visszacsatolás útján szelektíven gátolja az FSH termelődését, illetve parakrin hatásuk van a gonádokban is.
AMH vizsgálat végzésének indikációi:
női infertilitás
petefészek működésének megítélése
polycystás ovárium szindróma (PCOS)
petefészek stimulálhatósága
petefészek hyperstimulálás (OHSS)
IVF előtt
menopausa
petefészek tumor
pubertás precox
pubertás tarda
férfi infertilitás
spermatogenezis megítélése
ICSI előtt
cryptorchidismus
anorchidismus
újszülöttekben bizonytalan nemi jelleg esetén
intersex betegségek differenciáldiagnosztikája
here tumor
Emelkedett AMH szint előfordulása:
PCOS
petefészek granulosa sejtes tumor
heretumor (Leydig sejtes)
Csökkent AMH szint előfordulása:
korai menopauza, menopauza
petefészek elégtelenség
csökkent spermatogenezis