Betűméret: A A A

175 év az egészségügy szolgálatában

175 év az egészségügy szolgálatában, Sajtóközlemény

Semmelweis Egyetem, Rektori Sajtótájékoztató, 2003. november 20.

Sajtó háttéranyag

– 175 éves a Semmelweis Egyetem Központi Könyvtára –

A sajtótájékoztató résztvevői:

Prof. Dr. Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora
Dr. Vasas Lívia, a Semmelweis Egyetem Központi Könyvtárának Főigazgatója

 

A Semmelweis Egyetem stratégiai célja: piacvezető tudásközpont

A Semmelweis Egyetem, 2003 őszén 235. akadémiai évét kezdte meg. A nagyhírű egyetem, amely az elmúlt évek integrációs tevékenységének eredményeképpen szakegyetemmé alakult a térség egyik legrégebbi, több száz éves hagyományokkal rendelkező intézménye, mely Nyugat Európában és az Egyesült Államokban is jelentős ismertséggel és pozitív imázzsal rendelkezik. Sajátos módon ez a világszerte kialakult elfogadottság és értékelés a hazai közvéleményben nem tükröződik. A Semmelweis Egyetem fontosnak tartja, hogy a magyar közvélemény is megismerje és megfelelően értékelje azt az egyetemet, amely a magyar értelmiségi lét egyik fontos színtere, az értelmiségivé válás egyik fontos iskolája. Az Európai Unióban jól megfigyelhető az egyetemek köré szerveződő értelmiségi környezetek társadalmi, politikai, és gazdasági életben játszott szerepének jelentős fölértékelődése. Magyarország számára is kézzelfogható előnyökkel járhat a Semmelweis Egyetem társadalom és gazdaság formáló erejének megfelelő felhasználása az Európai Uniós csatlakozásunk idején.

A Semmelweis Egyetem stratégiai célja, hogy a 21. század elején, mindhárom legfontosabb funkcióját, az oktatási tevékenységet, kutatást, és betegellátást tekintve is a térség piacvezető tudásközpontjává váljon.
Intézményfejlesztési tervek. Az új Oktatási Központ
A költséghatékony gazdálkodás szempontjából kiemelkedő jelentőségű, a Semmelweis Egyetem jelenleg területileg szétszórtan elhelyezkedő egységeiben folyó oktatói, kutatási és gyógyító tevékenységek ésszerű centralizációja. Az intézményfejlesztés egyik fontos célja az ingatlan portfolió megfelelő menedzselése, melynek során ingatlanok szabadulhatnak fel és az értékesítések során befolyó pénzek intézményi fejlesztésre és rekonstrukcióra használhatóak. Az intézményfejlesztési tervek között szerepel egy új Oktatási Központ felépítése is, melyben modern könyvtári funkciók is helyet kapnak majd.
A leendő Oktatás Központ, a IX. kerülettel történt megállapodás eredményeképpen az Anatómiai Intézetek tőszomszédságában, a Tűzoltó utcában, azon a mintegy 8000 négyzetméteres területen épül majd fel, melyet eredetileg a Corvin Egyetemnek szántak. Az építési területet a jelenleg az egyetem kezelésében lévő Markusovszky térért kapja a SE cserébe. A tervek szerint az Oktatási Központban a kis és nagy oktató termek és oktatólaborok mellett helyet kapnak a Puskin utcai tömb intézetei és a Kísérleti Kutató és Humánélettani Intézet, a Nyelvi Lektorátus és az Informatikai Központ valamint egy korszerű, elsősorban elektronikus könyvtár és itt nyerne elhelyezést a Gyógyszerésztudományi Kar is.
Az anyagi forrásokat tekintve az egyetem fő támogatója az oktatási tárca, az egyetem ugyanakkor számít az egészségügyi tárca segítségére is, mivel az Oktatási Központban számos olyan aktivitás kap helyet, amely a szakképzést és továbbképzést segíti. A másik forrást az egyetem -elsősorban az ingatlan eladásból származó- saját bevételeijelentik. Harmadikként komoly lehetőség a magántőke bevonása, amely az új egyetemi kollégiumok megvalósításában is komoly szerepet játszhat. A Semmelweis Egyetem mintegy 10.000 fős dolgozói és 8.900 fős hallgatói létszámával jelentős gazdasági tényezőt jelenthet a környező kerületek és az egész főváros számára. A több fázisú tervezési szakaszt követően, optimális esetben 2005-ben indulhat meg a tényleges építkezés. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően az új Oktatási Központ felépítése és működtetése a Semmelweis Egyetem versenyképességének elengedhetetlen feltétele lesz.

A Könyvtár története:

A Semmelweis Egyetem Központi Könyvtára az ország legnagyobb és legrégibb alapítású orvosi könyvtára.Jogelődjét 1828-ban alapította Schordann Zsigmond, aki saját könyvtárát nyitotta meg tanártársai számára. Az első katalógus még Schordann lakásán készült, mert ide, az akkori Fel-Duna sor 5. szám alá érkeztek az értékes adományok. A könyvtárat az orvoskar tanárai vezették, majd Semmelweis Ignác hozatta a könyvanyagot az orvoskar épületébe, a Hatvani és Újvilág utca sarkára. Ezek után a könyvtár még ötször költözött különböző bérelt szállásokra, míg 1861-ben eljutott az orvoskar új Üllői út 26. számú épületébe, először a második, majd 1942-ben az első emeletre.
Semmelweis Ignác 1861-ben vette át a könyvtár vezetését és haláláig, 1865-ig volt a könyvtár tanárelnöke.Működést azzal kezdte, hogy lemondott az évi 200 forint tiszteletdíjról és azt könyvtári beszerzésekre fordította. Ő készítette el az első nyomtatott katalógust is 1864-ben.
Lényeges változás 1945 után következett be, mivel ekkor lett a tanártestületi magánkönyvtárból nyilvános orvostudományi szakkönyvtár.

Adatok a Központi Könyvtárról:

A könyvtár állományadatainak változása 1860 és 2002 között:

1860-ban 5.300 kötet
1900-ban 15.000 kötet
1945-ben 56.218 kötet
1955-ben 110.469 kötet
1960-ban 135.887 kötet
1964-ben 157.887 kötet
2001-ben 248.573 kötet
2002-ben 251.281 kötet

A Könyvtár 504-féle külföldi folyóiratot fizet elő és előfizetést évek óta nem mondott le. A magyar szakmai újságokkal együtt 679 kurrens folyóirat található meg az állományban. Érdekességként említhető, hogy az orvostudományi szakma meghatározó folyóiratai közül a magyar Orvosi Hetilap 1857-től indulásától, az angol Lancet pedig 1828-tól jár a Könyvtárnak.

Olvasótermi férőhelyek:

1900-ban 10 hely
1950-ben 50 hely
2002-ben 130 hely, melyet kiegészítenek az Információs Centrum és a számítógépek használatára biztosított férőhelyek.

A szakirodalmi tájékozódás legfontosabb forrásai a teljes szövegű bibliográfiai adatbázisok, melyek számítógépen elérhetőek a Semmelweis Egyetem egész területéről.
Legfontosabbak a MEDLINE, EMBASE , IPA, CINAHL, Biological Abstracts adatbázisok valamint egy olyan Magyarországon először és egyedülállóan alkalmazott OVID LinkSolver, amely lehetővé teszi a bibliográfiai rövid leírások mellett a teljes folyóiratcikk azonnali elolvasását, letöltését.
Ez a letöltési lehetőség a Semmelweis Egyetem összes kutatója és oktatója számára adott, a munkatársak saját számítógépükön keresztül hozzáférnek a világ összes meghatározó orvos-szakmai folyóiratához, a legfrissebb kutatási eredményekhez.

A Központi Könyvtárban 25 teljes állású munkatárs áll az olvasók rendelkezésére, nyitvatartása heti 87 óra, amely a leghosszabb nyitvatartás Magyarországon.

A Központi Könyvtár különleges könyvgyűjteményei

A Központi Könyvtár kétségkívül legértékesebb könyvritkasága az 1543-ban megjelent Vesalius, mely orvosi és könyvtártörténeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű első kiadású munka. Piaci értéke megközelítőleg 200 és 300.000 angol font között helyezkedik el.
A könyvtár közel 100 kötetből álló 1600 előtt megjelent antikkönyv gyűjteménnyel rendelkezik, megtalálhatóak az orvostudomány alapműveinek tekintett magyar és külföldi tudományos munkák. (Avicenna, Vesalius, Morgagni, Paracelsus, illetve, Bugát Pál, Rácz Sámuel, Balassa János munkái) A mostani kiállításon megtekinthető lesz több jelentős,1600 előtt megjelent orvostudományi mű is, többek között Avicenna 1500-as, Cato 1536-os, Paracelsus 1571-es kiadású világhírű munkái.

Megtekinthetőek ezenkívül a könyvtár kézzel illusztrált gyógynövénykönyvei, 1700-as évekből származó betegségleírásokat tartalmazó gyűjtemények illetve
Dr. Semmelweis Ignác kézírásával készült feljegyzések is.
Kiállításra kerül a Semmelweis Egyetem jogelődjein végzett orvosok teljes jegyzéke és számos ritkaságszámba menő, régi egyetemi tankönyv is.

Kategória: Cikkek, Háttéranyagok | A közvetlen link.