Betűméret: A A A

Magatartástudomány I. (orvosi kommunikáció) – Követelményrendszer

Követelményrendszer – Orvosi kommunikáció
ELSŐÉVESEKNEK és MÁSODÉVESEKNEK

Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar

A gesztorintézet (és az esetleges közreműködő intézetek) megnevezése:
Magatartástudományi Intézet

A tárgy neve:  Orvosi kommunikáció
Angol nyelven1: Medical communication
Német nyelven1: Ärztliche Kommunikation                    

Kreditértéke:   2                

Teljes óraszám: 28                       előadás:     10                   gyakorlat:       18       szeminárium:

Tantárgy típusa:     kötelező          kötelezően választható                szabadon választható

Tanév: 2019/2020

Kurzusvezető: Dr. Pilling János, PhD egyetemi docens

Elérhetősége: Magatartástudományi Intézet, +36 (1) 2102953, e-mail: pilling.janos[kukac]med.semmelweis-univ.hu


A tantárgy oktatásának célkitűzése, helye az orvosképzés kurrikulumában:

A hatékony gyógyítás nélkülözhetetlen eleme a megfelelő kommunikáció. Ez teremti meg az orvos és a páciens közötti bizalomteljes kapcsolatot, ez teszi lehetővé, hogy az orvos megismerje a diagnózist megalapozó információkat, s ez szükséges ahhoz is, hogy a beteg megfelelően együttműködjön az orvossal. Az oktatás célja részben azoknak a kommunikációs módszereknek az átadása, amelyekkel hatékonyabbá válhatnak az orvosok mindennapos feladatai: a betegek meghallgatása, kikérdezése, tájékoztatása, együttműködésük kialakítása. Az oktatás tárgyai a mindennapi orvos-beteg kapcsolat olyan – az utóbbi időben előtérbe került – elemei is, mint pl. a közös döntéshozatal, az orvosi kommunikáció szuggesztív hatásai, a betegbiztonság kommunikációs vonatkozásai.

Az orvosi kommunikáció általános szabályszerűségeinek ismertetése mellett a tantárgy a gyógyítás különböző színtereinek kommunikációs sajátosságait is bemutatja. Így többek között foglalkozunk a gyermekekkel, az idősekkel való kommunikáció sajátosságaival, a szexuális témák megbeszélésének és az orvos kulturális kompetenciájának a kérdésköreivel is. Oktatásunkban nagy hangsúlyt helyezünk az orvos-beteg kapcsolat nehéz kérdéseire, így foglalkozunk a rossz hírek közlésével, az agresszió kommunikatív kezelési lehetőségeivel.
A tárgy oktatásának fő célja, hogy az orvosi hivatásra készülő hallgatók olyan kommunikációs ismereteket sajátítsanak el, amelyek elősegítik a megfelelő orvos-beteg kapcsolat kialakítását, s amelyeket a mindennapi gyakorlatukban alkalmazva hatékonyabbá tehetik gyógyító munkájukat.

A tárgy sikeres elvégzése milyen kompetenciák megszerzését eredményezi:

A tárgy sikeres elvégzése után a hallgató képessé válik arra, hogy

  • megfelelő kérdezési technikát használva hatékonyan tudja feltérképezni a diagnózisalkotáshoz szükséges információkat;
  • alkalmazni tudjon olyan kommunikációs módszereket, amelyek a betegtájékoztatás során elősegítik az információk megértését és megjegyzését;
  • figyelmének és empátiájának kifejezésére konkrét kommunikációs módszereket ismerjen és alkalmazzon;
  • a páciens terápiás együttműködésének javítása érdekében többféle kommunikációs módszert is használni tudjon;
  • a kezelések lehetséges kockázatairól jogszerű, tárgyilagos, mégsem riasztó módon tudja tájékoztatni a pácienst;
  • aktivizálni tudja a pácienst annak érdekében, hogy minél inkább részesévé váljon saját kezelésének, és így a páciens maga is minél többet tegyen gyógyulása, állapotának javulása érdekében;
  • hatékony módszerek álljanak rendelkezésére az életmódváltás elősegítése érdekében;
  • tudatosítsa, hogy az orvos kommunikációjának milyen szuggesztív hatásai lehetnek; alkalmazni tudjon olyan kommunikációs módszereket, amelyek az orvos szavainak pozitív hatásait állítják az együttműködés és a gyógyítás szolgálatába;
  • képes legyen a páciensek egyedi adottságaihoz (életkorához, eltérő szociális és kulturális hátteréhez, különböző egészségértési szintjeihez, esetleges pszichés zavaraihoz vagy fogyatékosságához) illeszkedő módon kommunikálni;
  • zavarmentesen tudjon kommunikálni intim kérdésekről is;
  • ismerjen és alkalmazni tudjon olyan kommunikációs módszereket, amelyekkel a feszültségek kezelhetők;
  • képes legyen együttérző módon közölni rossz híreket (pl. gyógyíthatatlan betegség hírét, halálhírt, veleszületett fejlődési rendellenesség hírét);
  • hatékonyan tudja használni a modern technikai lehetőségeket az orvosi kommunikáció céljai érdekében;
  • ismerjen és alkalmazni tudjon olyan kommunikációs módszereket, amelyek növelik a betegbiztonságot.

 A tantárgy felvételéhez, illetve elsajátításához szükséges előtanulmányi feltétel(ek):
A tantárgy felvételének nincs előtanulmányi feltétele.

A kurzus megindításának hallgatói létszámfeltételei (minimum, maximun), a hallgatók  kiválasztásának módja:
A tantárgy oktatása kötelező jelleggel az I. félévben az A-D csoportok, a II. félévben az E-H csoportok számára történik.

A kurzusra történő jelentkezés módja: A Neptun rendszeren keresztül

A tárgy részletes tematikája:

  1. hét: előadás. Az orvosi kommunikáció tantárgy bemutatása. Kommunikációs nehézségek, megoldási lehetőségek a mindennapi orvosi gyakorlatban.
  2. hét: előadás. Az orvos-beteg együttműködés kialakítása. Az életmódváltás elősegítése
  3. hét: előadás. A betegtájékoztatás kommunikációs kérdései
  4. hét: előadás. Kommunikáció funkcionális tünetekről.
  5. hét: előadás. A betegbiztonság kommunikációs vonatkozásai. Kommunikáció szexuális kérdésekről
  6. hét: gyakorlat. Kommunikáció a mindennapokban, kommunikáció az orvoslásban.
  7. hét: gyakorlat. Betegtájékoztatás. Információk átadása az orvosi gyakorlatban.
  8. hét: gyakorlat. Az aktív figyelem, az empátia jelenségvilága.
  9. hét: gyakorlat: A páciens aktív bevonódását segítő módszerek: a szuggesztív kommunikáció technikái, motivációs interjú, közös döntéshozatal
  10. hét: gyakorlat. Rossz hírek közlése. Kommunikáció komplementer és alternatív gyógymódokról.
  11. hét: gyakorlat. Az agresszió megelőzésének és kommunikációs kezelésének lehetőségei
  12. hét: gyakorlat. Kommunikáció szexuális problémákról. Az orvos kulturális kompetenciája.
  13. hét: gyakorlat. Beszámoló a terepgyakorlatokról.
  14. hét: gyakorlat. Beszámoló a terepgyakorlatokról. A félév zárása

Az adott tantárgy határterületi kérdéseit érintő egyéb tárgyak (kötelező és választható tárgyak egyaránt!). A tematikák lehetséges átfedései:

  • Orvos-egészségügyi szociológia (Lehetséges átfedés: a modern technika hatása az orvosi kommunikációra)
  • Orvosi pszichológia, Pszichiátria és Pszichoterápia az orvosi gyakorlatban tantárgyak (Lehetséges átfedés: kapcsolat, kommunikáció pszichés zavarokkal küzdő emberekkel.)
  • Bioetika (lehetséges átfedés: számos területen. Az orvosi kommunikáció a bioetika által helyesnek tartott elvek gyakorlati megvalósításának lehetőségeivel foglalkozik.)

 A tantárgy sikeres elvégzéséhez szükséges speciális tanulmányi munka:
Terepgyakorlat. A hallgató egy egészségügyi intézményben figyeli meg, hogy a tantárgy során oktatott kommunikációs módszerek hogyan jelennek meg a mindennapi orvosi gyakorlatban, majd tapasztalatairól a gyakorlatokon rövid beszámolót tart.

A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás pótlásának lehetősége:
A félév végi aláíráshoz a tanórák legalább 75%-án való részvétel szükséges. A hiányzás hetében a hallgató (legfeljebb egy alkalommal) a tárgy más időpontban tartott gyakorlatain hiányzását pótolhatja.

A megszerzett ismeretek ellenőrzésének módja a szorgalmi időszakban:
A szorgalmi időszakban az ismeretek ellenőrzésére kötelező jellegű számonkérés nincs. Azok a hallgatók azonban, akik a tantárgyból megajánlott jegyet szeretnének szerezni, önkéntesen részt vehetnek két zárthelyi dolgozaton (ezek időpontjait a hallgatókkal egyeztetjük).

Az első zárthelyi dolgozat témakörei az „Orvosi kommunikáció a gyakorlatban” (Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2018) tankönyv következő fejezetei: 1-8, 11-12. A második dolgozat témakörei: a tankönyv 9-10 és 13-19. fejezetei.

Azok a hallgatók, akik mindkét zárthelyi dolgozatot eredményesen teljesítik, megajánlott jegyet kaphatnak. (A megajánlott jeggyel kapcsolatos további információkat ld. lentebb, „Az osztályzat kialakításának módja” c. részben.) A zárthelyi dolgozat pótlására vagy javítására nincs lehetőség.

A félév aláírásának követelményei:

  • Mind az előadások, mind a gyakorlatok legalább 75%-án való részvétel
  • Terepgyakorlaton való részvétel
  • Vetített (Power Point-os vagy Prezi-s) beszámoló prezentálása a terepgyakorlatról

 A vizsga típusa: Kollokvium

Vizsgakövetelmények6:
A szóbeli vizsga alapja az Orvosi kommunikáció a gyakorlatban című tankönyv (Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2018) tananyagának ismerete. A szóbeli vizsga eredményes teljesítéséhez azonban ezen túlmenően szükség van az előadások és a gyakorlatok tananyagának ismeretére is.

A vizsgán a hallgatók két tételsorból egy-egy tételt húznak.

„A” tételsor

  1. Az orvosi kommunikáció jelentősége. Tévhitek és tények az orvosi kommunikációval kapcsolatban.
  1. Az orvos-beteg konzultáció
  1. Az életmódváltás támogatása: az 5A és az 5R módszer, a viselkedésváltozás szakaszainak modellje
  1. Az életmódváltás támogatása: a motivációs interjú
  1. Az egészségértés fejlesztésének kommunikációs lehetőségei
  1. Kommunikáció a kezelések kockázatairól
  1. Közös döntéshozatal
  1. Szuggesztív kommunikáció az orvosi gyakorlatban
  1. Kommunikáció gyermekekkel
  1. Kommunikáció idős emberekkel. Kommunikáció idős korban jelentkező mentális zavarok esetén
  1. Az orvos kulturális kompetenciája

„B” tételsor

  1. Kommunikáció funkcionális tünetekről
  1. Kommunikáció komplementer és alternatív módszereket használó betegekkel
  1. Kommunikáció intim kérdésekről
  1. Kommunikáció feszült, indulatos emberekkel
  1. Kommunikáció depressziós betegekkel. Az öngyilkossági veszély felismerése
  1. Kommunikáció szorongó betegekkel és szenvedélybetegekkel
  1. Rossz hírek közlése
  1. A betegbiztonság kommunikációs vonatkozásai
  1. Kommunikáció fogyatékos emberekkel
  1. Kommunikáció abúzusok áldozataival
  1. E-health: technikai eszközök használata az egészségügyi kommunikációban

Az osztályzat kialakításának módja és típusa7: 

Megajánlott jegy
Megajánlott jegyet kaphat az a hallgató, aki mindkét zárthelyi dolgozaton legalább 60%-os eredményt ér el, és a két dolgozaton szerzett pontszámainak az összege eléri a maximálisan megszerezhető pontszám legalább 75%-át. 75-84% között a hallgató jó (4), 85-100% között  jeles (5) megajánlott jegyet kaphat.

Kollokvium
Mindazok a hallgatók, akik a félév során nem szereznek megajánlott jegyet, szóban vizsgázhatnak. Az érdemjegy megállapítása ebben az esetben a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítmény alapján történik. A vizsgajegy a két tételre adott osztályzat átlaga, ám a vizsga csak akkor tekinthető eredményesnek, ha a hallgató egyik tételére sem kap elégtelen jegyet.

 A vizsgára történő jelentkezés módja: A Neptun rendszeren keresztül.

A vizsga megismétlésének lehetőségei: TVSZ szerint

A tananyag elsajátításához felhasználható nyomtatott, elektronikus és online jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom (online anyag esetén html cím):

Kötelező irodalom:
Pilling János: Orvosi kommunikáció a gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2018.

Ajánlott irodalom:

– Csabai Márta – Csörsz Ilona – Szili Katalin (2009): A gyógyító kapcsolat élménye. Oriold és Társa Kiadó, Budapest

– Csabai Márta – Molnár Péter (1999): Egészség, betegség, gyógyítás. Springer, Budapest

– Kollár János (2013): Világunk (h)arcai – Beszélgetések fogyatékossággal élő emberek életéről. TT Play Kiadó, Debrecen.

– Léder László: A gyógyító kommunikáció. Betűvirág Kiadó, Budapest, 2012.

– Varga Katalin – Diószeghy Csaba (2001): Hűtésbefizetés avagy a szuggesztiók szerepe a mindennapi orvosi gyakorlatban. Pólya Kiadó, Budapest

– Varga Katalin (szerk.): A szavakon túl. Kommunikáció és szuggesztió az orvosi gyakorlatban. Medicina Kiadó, Budapest, 2011.

Ajánlott online anyagok:
A tankönyvhöz tartozó, a tananyagot kiegészítő (ajánlott) honlap, amely oktatóvideókat, további információs anyagokat és interaktív tanulási lehetőségeket biztosít: www.orvosikommunikacio.hu