Betűméret: A A A

Elődintézmények

A budapesti egyetemi orvostudományi kar, később orvosegyetem elődintézményei

Egyetemünk csaknem 230 éves története során csak két komoly szervezeti átalakítást élt át, mindkettőt a 20. században. Az 1951-es önállósításkor, majd a 2000. évi integráció idején. A többi névváltozást részben székhelyváltás, részben a fenntartó vagy a politikai rendszer változása, részben névfelvétel stb. eredményezte, miközben az intézmény mindvégig változatlan maradt. Az alábbi kronológiában ezeket a fordulópontokat tekintjük át.

1769. november 7. Mária Terézia királynő elrendeli a nagyszombati egyetem orvosi karral történő kiegészítését. Röviddel előbb, július 17-én az egyetemet királyi rangra emelte, vagyis a jezsuita rendtől állami kezelésbe vette át.
1770. november 29. Egy évi szervezés után az egyetem orvosi kara megkezdte működését Nagyszombat városában.
1777 nyarán az egyetem, a királynő döntése értelmében Budára helyezte át székhelyét. Az 1780. március 25-i nagy adománylevélben (Diploma Inaugurale) már Regia Universitas Budensis, Budai Királyi Egyetem néven említik.
1784-ben II. József továbbköltöztette az egyetemet Pestre, hogy az helyet adjon a Budára telepített kormányhivataloknak. A költözés mellett azt is elrendelte, hogy az elnevezésben ne a pesti (“Pestiensis”), hanem a magyar (“Hungarica”) szó szerepeljen.
1848 április. Az egyetemről rendelkező XIX. törvény a királyi jelzőt elhagyva Magyar Egyetemről beszélt.
1849-ben, a szabadságharc leverése után a Császári és Királyi Pesti Egyetem elnevezés lett kötelező.
1861. A Magyar királyi Tudományegyetem elnevezés válik használatossá.
1873. Budapest egyesítésének hatására az egyetem új elnevezése Budapesti királyi magyar Tudományegyetem lett. A helymegjelölés már 1872-ben időszerűvé vált, mivel ekkor alakult meg Kolozsvárott az ország második tudományegyeteme, de tekintettel lévén a már folyamatban lévő városegyesítésre, a névváltoztatással megvárták annak végrehajtását.
1918 novembere és 1919 augusztusa között ismét elhagyják a királyi jelzőt, és a Budapesti Magyar Tudományegyetem elnevezést használják.
1919 augusztus után visszatér az 1873-as névváltozat, majd
1921. szeptember 1-jén az egyetem felvette alapítója, Pázmány Péter nevét, így az hivatalosan: Budapesti királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem.
1945-ben a királyság eltörlésével az egyetem elnevezése Pázmány Péter Tudományegyetemre egyszerűsödött.
1950. szeptember 17-én az Elnöki Tanács rendelete értelmében az egyetem alapítója helyett egykori jeles tudós-tanára, Eötvös Loránd nevét vette fel. Így jött létre a ma is használatos Eötvös Loránd Tudományegyetem elnevezés, mely néhány hónapig Orvostudományi Karral is bírt.
1951. február 1-jei hatállyal azonban a 27/1951. (I. 28.) MT számú rendelettel az ország négy tudományegyeteméről leválasztottak az orvostudományi karokat, és azokat önálló szakegyetemekként az újonnan alakult Egészségügyi Minisztérium felügyelete alá helyezték. Ezzel megkezdte működését az egyelőre egykarú Budapesti Orvostudományi Egyetem, a BOTE.
1955. szeptember 1-jén a BOTE-n a Dékáni Hivatalból megalakult a rektorátus, az egyetemet voltaképpen rektori jogkörrel vezető dékánt pedig ezentúl rektornak nevezték. Ugyanakkor három kart alakítottak ki az egyetemen belül, akkori nevükön: Általános Orvostudományi, Fogorvosi és Gyógyszerészi Kart.
1969. november 7-én, alapításának 200. évfordulóján az egyetem felvette egykori tanára, Semmelweis Ignác nevét. Ezzel létrejött a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, vagy ahogy a napi szóhasználatban ma is emlegetik, a SOTE.
2000. január 1-jei hatállyal, hosszas integrációs tárgyalások eredményeként a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem, a Magyar Testnevelési Egyetem és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem egyesülésével létrejött a Semmelweis Egyetem.