2010 október hónap bejegyzései

Tények és adatok a németországi EHEC járvánnyal kapcsolatban


Tények és adatok a németországi EHEC járvánnyal kapcsolatban

2010.10.05. 10:11

Az aktuálisan zajló németországi EHEC járvánnyal, és a szövődményeként fellépő HUS-al kapcsolatos információkat szedtünk csokorba a következő hírben.

2011 július 14-én jelentette be a német járványügyi hatóság, hogy az újonnan bejelentett esetek alacsony sázma miatt kimondható, hogy az EHEC járvány lezajlott. Összesen 4335 esetben igazolódott EHEC fertőzés, abból igazolt HUS 717, haláleset 48 volt. Új megbetegedést júliusban már csak elvétve regisztráltak.

Korábbi összeállításunk:

A fertőzést egy baktérium okozza, amley az Enterohemorrágiás Escherichia coli (EHEC) csoportba tartozik. Az aktuális járványt okozó baktérium pontos laboratóriumi azonosítása megtörtént (HUSEC041 vagy E. coli O104:H4), a kimutatására alkalmas gyorsteszt kifejlesztésre került. A lappangási idő (a fertőzésől a tünetek megjelenéséig) általában 4, maximum 8 nap.

A járványt a közönséges bélbaktérium olyan törzse okozza, amely többféle kórokozó tulajdonságot “szedett össze”, és így képes a bélfal védelmi rendszerét kijátszva áthatolni és toxikus anyagokkal elárasztani a beteg keringését. A fertőzés az érintettek többségében enyhe vagy közepesen súlyos lefolyású és spontán meggyógyul. A betegek egy részében azonban súlyos, életveszélyes szövődmény alakulhat ki (HUS), ennek jellemzője az akut veseelégtelenség és a vérszegénység. A szövődmény kialakulásáért egy méreganyag (toxin) felelős (shiga-like toxin 2), amely az érpályát bélelő sejteket károsítva a vérlemezkék aktiválódásához, vér-rögösödéshez és a vörösvértestek széteséséhez vezet. A fertőzés antibiotikus kezelése nem javasolt, a HUS szövődmény fokozott kialakulását észlelték antibiotikus kezelésben részesülő betegekben. A Német Infektológiai Társaság antibiotikum kezeléssel kapcsolatos konszenzus ajánlását ld. itt (2011. június 1).

Mi az a HUS?

H: azaz Hemolitikus. Ez a fogalom a vérszegénység (anémia) bizonyos típusára utal, melynek során a vörösvértestek károsodnak, kilyukadnak. A károsodás fő okát a kiserekben található vérrögök képezik, a véráramlás során a részlegesen elzáródott kisereken való „átgyömöszölődés” során károsodik a vörösvértestek membránja.

U: azaz urémiás. Ez a szó a veseelégtelenségre (méreganyagok csökkent kiválasztása a vesén keresztül) utal, melynek egyik jele a véráramban felszaporodó karbamid (urea).

S: vagyis szindróma. A szó jelentése tünetcsoport vagy tünetegyüttes. A betegségek leírásánál abban az esetben használják a „szindróma” megfogalmazást, ha egy betegségnek nincs egyetlen jól meghatározható jele vagy oka, hanem többféle tényező (tünet, jel) együttes előfordulása esetén lehet kimondani a betegség fennállását, azaz a diagnózist.

Ismert betegség volt korábban az EHEC fertőzés és a HUS?

Igen, rendszeresen, minden évben fellépett hasonló EHEC fertőzés Európában és az Egyesült Államokban is, ritkán a mostanihoz hasonló nagy járvány formájában is. Magyarországon is évente több, izolált esetben volt igazolható EHEC törzs véres hasmenés hátterében, hazai nagy járvány kialakulására eddig nem volt példa. Megjegyzendő, hogy a mostani járványban azonosított törzs (HUSEC041 vagy E. coli O104:H4) eddig nem okozott jelentős számban betegséget, azonban korábban is jellemzője volt az EHEC fertőzéseknek, hogy többféle törzs okozott hasonló betegséget. EHEC fertőzést követő HUS szövődmény kialakulására is volt példa minden évben (Magyarországon is), az érintett betegek ún. típusos kórlefolyást mutattak, vagyis 1-2 hónap kórházi kezelést követően teljesen meggyógyultak, maradványtünet, tartós vesekárosodás nem alakult ki. Laboratóriumunkban a korábban leggyakrabban fellépő O157-es EHEC törzs okozta fertőzések kimutatását végezzük, a jelenlegi járványt okozó törzs kimutatására még nincs lehetőségünk.

Korábban is felnőttek esetén okozott fertőzést az EHEC?

Nem, elsősorban gyermekek betegsége volt az EHEC okozta hasmenés és az annak szövődményeként fellépő típusos HUS. Az aktuális járványt egy újfajta kórokozó okozza, mellyel szemben korábban nem alakult ki védettség. A mostani járvány elsősorban felnőtteket érint.

Kezelhető a HUS szövődmény?

Az EHEC fertőzés hatására fellépő veseelégtelenség és vérszegénység tüneti kezelést igényel, a korábbi tapasztalatok alapján ezekkel a kezelésekkel a betegek döntő többsége tartós károsodás nélkül meggyógyítható. A jelen járvány során első alkalommal került alkalmazásra egy újfajta, ún. biológiai terápiás szer, az eculizumab. Az eculizumab egy humanizált monoklonális ellenanyag, amely a komplementrendszer aktiválódásánák gátlására került kifejlesztésre. Eredetileg más betegség kezelésére törzskönyvezték, azonban 2010 végén beszámoltak az első kedvező klinikai tapasztalatokról atípusos HUS vonatkozásában. Az atípusos HUS jellegzetessége a komplementaktiváció kóros fokozódása, melyet az aktuális járvány során fellépő HUS szövődmény hátterében is feltételeztek. Az első tapasztalatok szerint sikerrel alkalmazható ez az antitestkészítmény tartós vesekárosodás és a halálesetek megelőzésére.

Az EHEC fertőzést követő HUS szövődmény eculizumabbal való kezelését bemutató szakcikk elérhető itt.

Milyen tünetei lehetnek az EHEC fertőzésnek és szövődményeinek?

2011. június 2-i hírek szerint több olyan beteget is észleltek Németországban, akinek nem volt hasmenése, azonban a fertőzés szövődményei megjelentek. Olyan betegekről is beszámoltak, akiknél idegrendszeri tünetek (pl. beszédzavar, epilepsziás roham) jelentek meg. Ismert, hogy ritkán az EHEC fertőzés nem okoz hasmenést vagy véres hasmenést, ugyanakkor a kórokozó baktérium jelen lehet a bélcsatornában. Az is ismert volt korábban, hogy az EHEC fertőzéssel kapcsolatban kialakuló hemolitikus urémiás szindróma tünetei között gyakran szerepelnek idegrendszeri tünetek (is). A HUS szövődmény kialakulása szempontjából a szervezet kis ereinek károsádása a döntő, amely ha elsősorban a vese ereit érinti akkor veseelégtelenséget, míg ha más ereket (is) érint (pl. agyi kapillárisok), akkor annak megfelelő tünetek jelenhetnek meg. Lényeges, hogy a hatékony kezelés hatására a legtöbb érintett beteg maradványtünet nélkül meggyógyul, és az újónnan alkalmazott kezelés (eculizumab) az idegrendszeri károsodást okozó folyamatok meggátlására is alkalmas.

EHEC járvány, mint bioterrorista akció?

Elsősorban a LifeGen.de honlapról kiindulva kezdett terjedni az a mém, hogy a németországi EHEC járvány bioterrorista akció lenne. A hír terjesztői azzal érvelnek, hogy nem volt azonosítható a fertőző forrás eddig (2011. június 2), ilyen fenyegetés napvilágra került Bin Laden likvidálását követően, és eddig nem látott kórokozó (melyet mutánsnak is neveznek) áll a járvány hátterében. A hírt sajnos a Spiegel online kiadása, és további mértékadó médiumok is átvették június 3-án. A kérdés megítéléséhez azt szükséges mérlegelni, hogy a kórokozó (E. coli O104:H4, azaz EHEC041 szeroípus) évek óta ismert, olyannyira, hogy a német EHEC törzsgyűjteményben 2001 óta jelen van. Az aktuális járványt okozó törzs annyiban külnbözik az eddig ismert EHEC törzsektől, hogy a méreganyag (shiga-like toxin 2) termelő képesség mellett jellemző rá az entero-aggregatív (több baktérium összecsapzódva tapad a bélfalhoz) viselkedés és antibiotikum rezisztencia (extended spectrum beta lactamase, ESBL) is. Ez nem új mutáció, hanem korábban is ismert kórokozó tulajdonságok találkozása, egyesülése a baktériumban. Helyesebb ezáltal úgy fogalmazni, hogy az aktuális törzs hibrid vagy kiméra, de nem új mutáns. És lehet-e ez ember által alkotott “klón”? 100%-ban nem zárható ki, de azok a tények, hogy ehhez hasonló folyamatok (kórokozók “összeszerelődése“) természetesen is előfordultak már és minden alkatrész ismert volt korábban, 99,99%-ban a fenti feltételezés ellen szólnak. Ez a kórokozó a természetes biológiai folyamatok során egy szarvasmarha bélcsatornájában is kialakulhatott.

A kórokozót pontosan azonosító német munkacsoport jelentése

A magyar coli referencialaboratórium tájékoztatója a kórokozóval kapcsoaltban

A HUSEC 041 kórokozó feltételezett kialakulása és a járvány terjedésének lehetséges útja.

A HUS diagnosztikájával és kezelésével kapcsolatos magyarországi tapasztalatainkat bemutató tudományos dolgozat elérhető a folyóirat honlapján.

Összeállította: Dr. Prohászka Zoltán