A konverziós zavar Freud nyomán vált ismertté, aki hisztériának nevezte el ezt a leggyakrabban nők körében megjelenő lelki betegséget, mely testi tünetek formájában jelenik meg. A konverziós zavarban szenvedő páciens különböző testi panaszokat él meg, melyek mögött az orvosi kivizsgálás nem talál szervi hátteret. Legtöbbször neurológiai problémának látszó tünetek jelennek meg, melyek nagyon változatosak lehetnek. Előfordulhat a végtagok zsibbadása vagy bénulása, beszédképtelenség, nyelési zavar, egyensúly zavarok, érzékszervi problémák, mint kettős látás, vakság, süketség. Gyakran fájdalomként jelentkezik a probléma, mely akár krónikussá is válhat, de megjelenhet rohamszerű formában ájulásként, vagy epilepsziára emlékeztető izomrángás formájában is. Konverziós zavarról akkor beszélhetünk, ha ezek a tünetek nem függenek össze valamilyen testi elváltozással, a páciens orvosi leletei negatívak.
A konverziós zavarok kialakulásában a lelki feszültségeknek, stresszhatásoknak, érzelmileg megterhelő eseményeknek van szerepük. A páciensben ezek a stresszhatások nem tudatosulnak, hanem testi tünetek formájában jelentkeznek. Erre utal a betegség elnevezése is, a konverzió szó átfordítást jelent, vagyis a páciensben a lelki probléma testi problémává fordul át. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a páciens szimulálja tüneteit, vagy akár szándékosan idézi elő azokat. Nagyon is valós szenvedésként éli meg testi betegségét, melynek lelki hátteréről azonban nincs sejtése.
A tünetek gyakran minden előjel nélkül jelentkeznek, és rövid időszakon belül meg is szűnnek. Általában jól meghatározható érzelmi okok váltják ki megjelenésüket, például családi konfliktusok, veszteségek, szexuális vagy fizikai bántalmazás, katasztrófák és egyéb félelem keltő események. A pszichoterápiás kezelés során ezért különös figyelmet kell fordítani a páciens életében jelen levő stresszhatásokra. A terápia sikeressége gyakran azon is múlhat, hogy elfogadja-e a páciens, hogy testi panaszai valamilyen lelki problémával állnak összefüggésben.