1.   

Státusz: módosítás
Jogszabály címe: 2018. évi V. törvény 
Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról
Megjelent:  MK 67. szám 2018.05.17.
Hatály: 2018.05.18.-től

29.§ A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény

 -4/A. § (2b) bek.: (új)

  • Az OKJ-ban az Egészségügy és az Egészségügyi technika ágazatba sorolt szakképesítésben és az ezeket megalapozó ágazati képzésben államilag támogatott, és egyéb iskolai rendszerű szakképzés, és vizsgáztatás kizárólag az egészségügyért felelős miniszter szakmai irányításával, egyetértésével, és hozzájárulásával folyhat. Az Egészségügy és az Egészségügyi technika ágazatban a szakképzések szakmai és módszertani fejlesztéséért az egészségügyért felelős miniszter felel.

 -92.§ (37) bek.: (új)

  • E törvénynek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi V. törvénnyel megállapított 4/A. § (1), (2a) és (2b) bekezdését, 34/A. §-át, 84. § (6) bekezdését a 2018/2019. tanévtől kell alkalmazni.

-4/A. § (1) bek. a) (módosulás)

  • Az „a (2) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe „a (2) és (2b) bekezdés szerinti” szöveg, a „szakképző iskola, valamint” szövegrész helyébe a „szakképző iskola, az állami felsőoktatási intézmény, valamint” szöveg lép az alábbiak szerint:

Az OKJ-ban meghatározott szakképesítésben és az ezeket megalapozó ágazati szakgimnáziumi képzésben államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzés

a)31 – a (2) és (2b) bekezdés szerinti miniszter, a honvédelemért felelős miniszter vagy a rendészetért felelős miniszter által alapított és fenntartott szakképző iskola, az állami felsőoktatási intézmény, valamint a tankerületi központ által fenntartott szakképző iskola kivételével – kizárólag a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által alapított és fenntartott köznevelési intézményben,

b)32 nem állami fenntartó által fenntartott köznevelési intézményben

folyhat.

-34/A.§ (1) bek. (módosulás)

  • A „ 4/A.§ (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „4/A§ (2) és (2b) bekezdése” szöveg, az „a honvédelemért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „ a honvédelemért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter, valamint az Egészségügy és az Egészségügyi technika ágazat tekintetében az állami felsőoktatási intézmény” szöveg lép az alábbiak szerint:

 A 4/A. § (2) és (2b) bekezdése szerinti miniszter – a 4/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel –, a honvédelemért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter, valamint az Egészségügy és az Egészségügyi technika ágazat tekintetében az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott szakképző iskola a nappali rendszerben kizárólag általuk oktatható szakképesítések és azokat megalapozó szakgimnáziumi ágazatok tekintetében kizárólagos jogosultsággal végezhet felnőttoktatást.

33.§ A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény

-4.§ (4) bek. (módosulás)

  • Az állam nevében a fenntartói jogokat – ha törvény másként nem rendelkezik – az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja. A miniszter a fenntartói jogot megállapodással a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszterre ruházhatja.

-64.§ (3) bek. (módosulás)

  • A miniszter felsőoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos – a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter közreműködésével ellátott – feladatai:

-73.§ (3) bek. k) (új)

  • A fenntartó

gyakorolja az állami felsőoktatási intézményben a konzisztórium tagjainak delegálásával, megbízásával, visszahívásával, a megbízás megszüntetésével kapcsolatos döntési hatásköröket.

-74. § (3) bek. (módosulás)

  • A felsőoktatási intézmény a szervezeti és működési szabályzatát, intézményfejlesztési tervét, költségvetését, valamint ezek módosítását a szenátus döntésétől számított tizenöt napon belül megküldi a fenntartónak. Ha a felsőoktatási intézmény a költségvetésétől eltérő döntést kíván hozni, azt előzetesen meg kell küldenie a fenntartónak. A fenntartó a szenátus által hozott egyéb döntések megküldését is kérheti. Az állami felsőoktatási intézmény esetén az intézményfejlesztési tervet, költségvetést, valamint ezek módosítását tájékoztatás céljából az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek, valamint az államháztartásért felelős miniszternek, továbbá a 4. § (4) bekezdés alapján a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter fenntartásába átadott intézmény esetén a miniszternek is meg kell küldeni.

-84.§ (7) bek. (módosulás)

  • A (4) bekezdésben meghatározott hozzájárulások, támogatások fedezetét – a (4) bekezdés e)pontjában meghatározott hozzájárulás, támogatás fedezetét ide nem értve – a miniszter által vezetett minisztérium fejezetében kell megtervezni.

-Az alábbiakban az „a miniszter” szövegrész helyébe az „a fenntartó”, az „a miniszternek” szövegrész helyébe pedig az „a fenntartónak” lép:

 -13/A. § (4) bek. (módosulás)

  • A kancellár a felsőoktatási intézménnyel áll közalkalmazotti jogviszonyban, felette a munkáltatói jogokat a fenntartó

-13/B. § (2) bek. (módosulás)

  • A konzisztóriumnak öt tagja van, amelybe három tagot delegál a fenntartó. A tagok személyére a fenntartónak javaslatot tesznek a felsőoktatási intézmény gazdasági-társadalmi környezete meghatározó szervezetei és az érintett felsőoktatási intézmény, valamint a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzata. A személyi javaslat a tagjelölt – személyes adatai kezelésére, valamint jelen bekezdésben megjelölt személyes adatai nyilvánosságra hozatalára is kiterjedő – elfogadó nyilatkozatával válik érvényessé. A javasolt tagok névsorát és szakmai önéletrajzát nyilvánosságra kell hozni.

-13/B. § (4) bek. (módosulás)

  • A konzisztórium delegált tagjait a fenntartó bízza meg. A rektor és a kancellár konzisztóriumi tagsága magasabb vezetői megbízatása idejére, a delegált tagok megbízatása öt évre szól.

-13/D. § (módosulás)

  • A konzisztóriumi tagság megszűnik a megbízatás lejártával, a tag halálával, lemondásával, illetve visszahívásával. A fenntartó jogosult a delegált tagot – a visszahívás okának megjelölésével – visszahívni. A lemondás elfogadása, illetve a visszahívás a fenntartó hatáskörébe tartozik.

-89.§ (2) bek. a) ad) (módosulás)

  • (2) Az állami felsőoktatási intézmény a vagyonkezelésében lévő állami vagyon tulajdonjogát saját hatáskörben

 a)a Magyar Állam nevében eljárva

  1. aa)az állami vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok betartásával,
  2. ab)a vagyon valós piaci értékének megfelelő ellenérték fejében,
  3. ac)az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával,

ad)440 a fenntartó előzetes értesítése mellett,

  1. ae)ingatlan esetén az ingatlan fekvése szerinti települési – fővárosban az ingatlan fekvése szerinti kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi – önkormányzat elővásárlási jogának biztosításával, vagy
  2. b)jogszabályban meghatározott esetben elektronikus árverési rendszer útján

átruházhatja.

7.§ A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény

-53.§ (9) bek. (módosulás)

  • A „kormányzati tevékenység összehangolásáért” szövegrész helyébe a „közigazgatás-szervezésért” szöveg lép az alábbiak szerint:

Ha a szabadalmi bejelentést minősítették, a minősítésre javaslatot tevő miniszter – a (10) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles a bejelentővel a szabadalom megadását követő ésszerű határidőn belül az általa vezetett minisztérium – tárca nélküli miniszter esetén a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium – javára kizárólagos hasznosítási jogot biztosító hasznosítási szerződést kötni. A hasznosítási szerződés hatálya a szabadalmi oltalom lejártáig, illetve – ha ez a korábbi – a minősítés megszűnéséig tart; a szabadalmi oltalom fenntartásáról a hasznosító gondoskodik. A hasznosítási engedély ellenében járó díjnak arányban kell állnia azzal a díjjal, amely a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyok között szokásos. A szerződésben ki kell kötni, hogy ilyen mértékű, meghatározott összegű díj jár akkor is, ha a hasznosító az adott esetben általában elvárható időn belül nem kezdi meg a hasznosítást. A díj a szabadalmast a bejelentés napja és a szabadalom megadása közötti időtartamra is megilleti.