Betűméret: A A A

Szigorlati tételsor

GYTK SZIGORLATI TÉTELEK

(2016/2017)

 

I/1.      A testfolyadékok térfogata, összetétele. A plazmafehérjék jellemzése és élettani funkciói. A vér reológiai tulajdonságai.

I/2.      A vérkeringési rendszer felépítése, az egyes érszakaszok hemodinamikai szerepe. A szívperctérfogat fogalma, normál értéke, szabályozása.

I/3.      Az artériás vérnyomást meghatározó tényezők. Az artériás vérnyomás és áramlás mérése.

I/4.      Áramlás, nyomás, ellenállás a vérkeringési rendszer különböző szakaszain. A teljes perifériás ellenállás.

I/5.      A mikrocirkulációs rendszer funkcionális felépítése. Kapilláris nyomás és áramlás. A kapilláris keringés szabályozása. Anyagforgalom a kapilláris vér és az interstíciális folyadék között.

I/6.      A nyirokkeringés. Az interstíciális folyadék térfogata, összetétele. Az ödema fogalma, kialakulásának lehetséges mechanizmusai.

I/7.      A vénák élettani funkciói. A vénás nyomást és áramlást meghatározó tényezők, mechanizmusok. Vénás kapacitás, centrális vénás nyomás, vaszkuláris funkciós görbék. Varikozitás.

I/8.      Az ingerület eredete és terjedése a szívben. Az ingerképzést és az ingerületvezetést befolyásoló tényezők.

I/9.      A szívizom és a nodális szövet elektromos válaszai. Adrenerg és kolinerg szabályozás.

I/10.    Az elektro-mechanikai kapcsolás mechanizmusa és szabályozása szívizomban.

I/11.    Az elektrokardiogram.

I/12.    A szívciklus. Nyomás- és térfogatváltozások a szívciklus alatt. Szívhangok.

I/13.    A kontraktilitás fogalma, a kontraktilitást befolyásoló tényezők a szívizomban. Az aktív feszülés és a rosthossz összefüggése, kamrai funkciós görbék.

I/14.    Lokális vérkeringés-szabályozó mechanizmusok: biomechanikai, humorális-hormonális, metabolikus és idegi komponensek. Az endotélium élettani szerepe.

I/15.    A szisztémás vérkeringés-szabályozás efferens tényezői; az erek működésének idegi és hormonális szabályozása.

I/16.    A vérkeringés reflexes szabályozása: baroreceptor és kemoreceptor reflexek.

I/17.    A szív-koszorúerek véráramlási sajátosságai. A szívizom vérellátásának szabályozásában résztvevő mechanizmusok.

I/18.    Az agyi vérkeringés. Agyi anyagcsere és oxigén-szükséglet. Az agyi véráramlás szabályozásában résztvevő mechanizmusok. A vér-agy gát.

I/19.    A splanchnicus terület vérkeringése. A bőr véráramlása; szerepe a hőszabályozásban.

I/20.    A kisvérköri keringés jellegzetességei, funkciói. Nyomás, áramlás, keringési ellenállás. A kisvérköri keringés szabályozása. 

I/21.    A harántcsíkolt izom vérellátása, annak élettani szabályozása. A kardiorespiratorikus rendszer alkalmazkodása izomunkához.

I/22.    A vérkeringési sokk élettani aspektusai.

I/23.    A felső és alsó légutak funkcionális anatómiája. A tüdő térfogat frakciói, meghatározásuk módszerei és a légzési holttér fogalma.

I/24.    A légzés mechanizmusa és a légzési ciklus. Felületi feszültség az alveolusokban. A tüdő és a mellkasfal tágulékonysága.

I/25.    Dinamikus légzésmechanika. A légúti ellenállás fogalma, mérése, a légúti ellenállást befolyásoló tényezők.

I/26.    A légzési gázcsere a tüdőben. Az alveoláris ventilláció. Az alveoláris gázelegy összetételét és az alveolo-kapilláris gázcserét meghatározó tényezők. Diffúziós kapacitás.

I/27.    Az oxigén és széndioxid szállítása a vérben. A hemoglobin szerkezete és szerepe az oxigénszállításban.

I/28.    A hypoxia kialakulása és formái.

I/29.    A légzési funkció szabályozása. A légzőközpontok elhelyezkedése, a légzési mintázat kialakulása. Kémiai szabályozás.

I/30.    Vörösvérsejtképzés és szabályozása. Az emberi vércsoport rendszerek, vércsoport inkompatibilitás. A vérátömlesztés fő szabályai.

I/31.    A vérzéscsillapodás tényezői, a thrombocyták szerepe. Véralvadás és fibrinolízis.

 

 

 

II/1.     A kereszthíd-ciklus a harántcsíkolt izomban. A vázizom működésének energetikája. Lassú és gyors izom. O2 adósság.

II/2.     Kontraktilis mechanizmus a harántcsíkolt izomban. Izotóniás és izometriás kontrakció. Rosthossz-feszülés és sebesség-terhelés összefüggése a harántcsíkolt izomban.

II/3.     Elektro-mechanikai kapcsolás a harántcsíkolt izomban.

II/4.     Kontraktilis mechanizmus a simaizomban. A kereszthíd-ciklus és szabályozása simaizomban.

II/5.     A myoplazma Ca2+ koncentrációjának szabályozása simaizomban.

II/6.     A vese vérkeringése, szabályozása, a vese-véráramlás mérése.

II/7.     Glomerulus filtráció, mérése és szabályozása.

II/8.     A tubuláris reabszorpció és szekréció folyamatai a nephron egyes szakaszain.

II/9.     Higító és koncentráló folyamatok a vesében. A tubuláris folyadék ozmolalitás változásai a nephron különböző szakaszain. Ozmoreguláció.

II/10.   A vese szerepe az extracelluláris folyadék összetételének és térfogatának szabályozásában. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer.

II/11.   A húgyhólyag működése és a vizeletürítés szabályozása.

II/12.   Az emberi szervezet jelentősebb puffer-rendszerei. A sav-bázis egyensúly mérhető paraméterei

II/13.   A légzés és a vese szerepe a sav-bázis egyensúly szabályozásában, a rendellenességek létrejöttében és kompenzálásában.

II/14.   A gyomor-bélrendszer működésének szabályozása: az enterális idegrendszer működése, a gastrointestinális hormonok.

II/15.   A tápcsatorna motoros működése. A nyelés mechanizmusa, a gyomorürülés és motilitás szabályozása. A vékonybél és a vastagbél motilitása.

II/16.   A nyálmirigyek működése, a nyálelválasztás szabályozása. A gyomor szekréciós működése, a szekréció szabályozása.

II/17.   A pancreas exokrin szekréciós működése, a szekréció szabályozása.

II/18.   A máj epeelválasztó működése. Az epefestékek metabolizmusa és kiválasztása. Az epehólyag működése.

II/19.   A szénhidrátok, a fehérjék és a zsírok lebontása és felszívódása a tápcsatornában. A plazmalipidek és lipidtranszport.

II/20.   A sejtmembrán struktúrája, permeabilitása és transzportfolyamatai. Ozmózis. A sejtadhéziós molekulák fő típusai és funkciói.

II/21.   Ioncsatornák és ionotróp membránreceptorok működése.

II/22.   A G-fehérjékhez kapcsolt receptorok fő típusai és intracelluláris jelátviteli folyamatai.

II/23.   Enzim-aktivitású és enzimhez kapcsolt receptorok fő típusai és intracelluláris jelátviteli folyamatai. Az intracelluláris receptorok fajtái és működésük.

II/24.   Nyugalmi membránpotenciál, ionegyensúlyok. Nernst és Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet.

II/25.   Elektrotónusos jelenségek. Akciós potenciál.

II/26.   A szinaptikus működés általános jellegzetességei és szabályozása. Szinaptikus plaszticitás.

II/27.   A neuromuszkuláris szinapszis működése, EPP.

II/28.   Az EPSP és IPSP ionális mechanizmusa. Preszinaptikus gátlás.

II/29.   A transzmitter anyagok főbb csoportjai és funkciójuk.

 

 

 

 

III/1.    A “belső környezet” fő jellemzői és kontrollja: homeosztázis. Negatív feed-back, pozitív feed-back és feed-forward szabályozás.

III/2.    A hormon fogalma, a hormonok kémiai szerkezete, hatásuk celluláris mechanizmusai. A hormonszekréció szabályozásának módjai. A hormonok vérszintjének meghatározása.

III/3.    Az adenohypophysis trophormonjai, szekréciójuk szabályozása.

III/4.    Az egészséges növekedés élettana. A növekedési hormon direkt és indirekt hatásai. A növekedésben szerepet játszó egyéb hormonok.

III/5.    A neurohypophysis vazopresszin elválasztásának szabályozása, a vazopresszin hatásai. A vízfelvétel és a vízleadás hypothalamikus szabályozása.

III/6.    A szervezet jódforgalma, a pajzsmirigy hormonok bioszintézise és a szekréció szabályozása. A pajzsmirigy hormonok szállítása és metabolizmusa. A pajzsmirigy hormonok hatásai. Hypothyreosis, hyperthyreosis.

III/7.    A kalcium és a foszfát anyagcsere hormonális szabályozása. A csont élettana.

III/8.    A pancreas Langerhans szigetek sejtjeinek hormon szekréciója, a szekréció szabályozása. Az inzulin és a glükagon hatásai.

III/9.    A vér glükózszintjét meghatározó tényezők. A diabetes mellitus kialakulása, típusai, szövődményei. Hypoglycaemia.

III/10.  A fehérje és zsíranyagcsere hormonális szabályozása.

III/11.  A szervezet energiaforgalma. Az energiaforgalmat befolyásoló tényezők.

III/12.  A táplálékfelvétel mennyiségét szabályozó rövid és hosszú távú tényezők. Az elhízás.  A táplálékfelvétel minőségi követelményei; az egészséges táplálkozás élettani szempontjai.

III/13.  A mellékvesevelő-hormonok bioszintézisének főbb lépései. A hormonok hatásai. A hormonelválasztás szabályozása.

III/14.  A mellékvesekéreg hormonok bioszintézisének főbb lépései. A glükokortikoid hormonok hatásai, szekréciójuk szabályozása.

III/15.  A mellékvesekéreg mineralokortikoid hormonjainak hatásai, szekréciójuk szabályozása.

III/16.  A here gametogenetikus és endokrin működése, a működés szabályozása. A hím nemi jelleg kialakulása.

III/17.  Az ovarialis ciklus és szabályozása. Az ovarialis hormonok és hatásaik. A női nemi jelleg kialakulása.

III/18.  A terhesség alatt bekövetkező hormonális változások. A terhességi próbák. Az emlő fejlődése. A tejelválasztás és ürítés szabályozása. A tej összetétele.

III/19.  A szenzoros működés alapjai: A receptorok felosztása modalitásuk ill. az inger forrása szerint, működésükkel kapcsolatos elektromos és ionális folyamatok.

III/20. A bőrben levő mechanoreceptorok és a tapintás-érzet központi idegrendszeri feldolgozása. Hőmérséklet-érzékelés. Gerincvelői szindrómák: gerincvelői pályák sérüléseinek következményei.

III/21. Fájdalomérzés és a fájdalomcsillapítás mechanizmusai.

III/22.  Az agy elektromos tevékenysége. Az alvás és az ébresztési (arousal) mechanizmusok. A cirkadián ritmus.

III/23.  Az izomtónus szabályozása spinalis és supraspinalis szinten. Proprioceptív reflexek. A gerincvelőben záródó reflexívek.

III/24.  A vestibularis rendszer működése, szerepe a mozgás koordinációban. A kisagy, az agykéreg és a bazális ganglionok szerepe a mozgásszabályozásban.

III/25.  A hallás élettana: a középfül és a cochlea működése, hallópályák.

III/26.  Szaglás és ízérzés élettana.

III/27.  A képalkotó mechanizmus a szemben. A belső szemizmok működése. Fényingerek hatása a fotoreceptorokban végbemenő kémiai és elektromos folyamatokra.

III/28.  Jelfeldolgozás a retinában. A látás központi idegrendszeri mechanizmusai. Színlátás.

III/29.  Az autonóm idegrendszer felépítése és működésének általános jellemzői. Vegetatív transzmitterek. Az autonóm idegrendszer reflexes működése.

III/30.  A limbicus rendszer és a hypothalamus integrációs működése a vegetatív funkciók szabályozásában. A hőszabályozás központi idegrendszeri integrációja.

III/31.  A neocortex funkciói. Feltételes reflexek, tanulás és emlékezés.