Betűméret: A A A

Tételsor

Rendszerélettani alapismeretek (VIEUM200) és

Rendszerélettan (VIEUM273)

 

Vizsgainformációk és tételsor

a Rendszerélettani alapismeretek  (VIEUM200) és Rendszerélettan (VIEUM273)

tantárgyak hallgatói  számára

2017/18. őszi szemeszter

 

A vizsga menete.

Az aláírást szerzett, vizsgára jelentkezett hallgatók a Neptunban meghirdetett vizsga időpontjában a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központjában (Tűzoltó utca 37-47.) gyülekeznek az 1.309-es gyakorlóhelyiség előtt (első emelet, A fésű), ahol további eligazítást kapnak.

A vizsga 2 részből áll: egy írásbeli tesztből, majd ezt követően szóbeli vizsgából. A vizsgára kapott érdemjegyet 3 részjegy átlagából képezzük: ebből egy az írásbeli teszt eredménye, kettő pedig két tétel szóbeli kifejtésére kapott érdemjegy.

 

Írásbeli vizsga.

Az írásbeli vizsga feleletválasztós kérdések és rövid kifejtős kérdések megválaszolásából áll. A rendelkezésre álló idő: 60 perc, a dolgozaton elérhető pontszám: 25.

A értékelés 1-5 érdemjeggyel történik az alábbiak szerint:

Pontszám

Jegy

0-12

Elégtelen (1)

13-14  

Elégséges (2)

15-17

Közepes (3)

18-19  

Jó (4)

20-25  

Jeles (5)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szóbeli vizsga.

A hallgató az alábbi tételsorból húz két tételt (I. tétel és II. tétel), és ezeket rövid felkészülés után szóban kifejti. A vastagon szedett témakörök csak a Rendszerélettani alapismeretek  (VIEUM200) kurzus hallgatóira vonatkoznak (egészségügyi mérnök képzés), ezek a gyakorlatokon leadott ismereteket kérik számon.

 

I. Tétel

 

  1. A szervezet folyadékterei. A vérplazma. A vér alakos elemeinek bemutatása. Vérképzés.
  2. Az immunfolyamatok élettani alapjai. A humorális és celluláris immunitás.  Vérzéscsillapodás. Vércsoportok.
  3. A vér mozgását befolyásoló tényezők: viszkozitás, áramlási ellenállás és az erek elaszticitása. Vérnyomás és véráramlás a keringés sorosan kapcsolt szakaszain, a szakaszok hemodinamikai funkciója. Vérnyomás és véráramlás mérés.
  4. Mikrocirkuláció, ödéma.
  5. A szív pumpafunkciója. A szívciklus mechanikai eseményei.
  6. Aktiváció, kontrakció és relaxáció a szívizomban. A szívizom kontrakciós erejének szabályozása. A szívperctérfogat szabályozása.
  7. Ingerületképzés és terjedés a szívizomban. A nodális szövet és a munkaizomrostok akciós potenciálja. Elektrokardiográfia.
  8. A vérkeringés lokális szabályozó mechanizmusai.
  9. A vérnyomás szisztémás, rövid távú szabályozása. Az artériás baroreflex. Kardiopulmonáris és kemoreflex mechanizmusok. A vérnyomás hosszú távú szabályozása.
  10. Az egyes szervrendszerek keringésének sajátosságai: Agykeringés, vér-agy gát. Koronária keringés. Keringési redisztribúció izommunkában.
  11. A felső és az alsó légutak funkciói. A légzés mechanizmusa. Tüdőtérfogatok, légzésmechanika (tüdő és mellkasfal rugalmassága, felületi feszültség az alveolusokban, légúti ellenállás). Spirometria.
  12. Kisvérköri keringés. Gázcsere az alveolusokban, a légzési gázok szállítása.
  13. Légzésszabályozás.
  14. Az enterális idegrendszer felépítése és szabályozó működése.
  15. A gasztro-intesztinális motilitás formái és azok szabályozása.
  16. A gyomor, hasnyálmirigy és a máj szekréciós tevékenysége és azok szabályozása.
  17. A szénhidrátok, a fehérjék és a zsírok emésztése és felszívódása.
  18. A vese nefron felépítése. A glomeruláris funkció, a GFR szabályozása. A klírensz fogalma.
  19. Tubuláris folyamatok a vesenefronban. Reabszorpciós és szekréciós folyamatok a vesetubulus egyes szakaszain.
  20. Ozmoreguláció. Volumenreguláció.
  21. A pH-szabályozás.

 

II. Tétel

 

  1. Az integratív rendszerszemlélet lényege és jelentősége a humán fiziológiában. A központi idegrendszer általános működési sémája.
  2. Homeosztázis. Az élettani szabályozási mechanizmusok elvi alapjai.           
  3. A sejtmembrán felépítése, tulajdonságai és élettani funkciói, anyagtranszport a sejtmembránon keresztül. Ozmózis.
  4. A sejtek közötti információátadás formái. Sejtfelszíni és intracelluláris receptorok, sejten belüli jelátviteli folyamatok.
  5. A nyugalmi membránpotenciál. Ioncsatornák. A patch-clamp technika.
  6. Az idegsejt akciós potenciálja. A szinapszisok szerkezete és működése. Elektroneurográfia.
  7. Aktiváció, kontrakció és relaxáció a vázizomban. A vázizom kontrakciós erejének szabályozása, az izomműködés energetikája és biomechanikája. Elektromiográfia. A simaizom működése.
  8. Az endokrin reguláció általános elvei. A hipofízis hormonjai.
  9. A mellékvesekéreg és a pajzsmirigy hormonjai. A kalciumanyagcsere endokrin szabályozása.
  10. A nemi működések hormonális szabályozása.
  11. A szénhidrát-, fehérje-, és zsíranyagcsere szabályozása. Diabétesz, a vércukormérés jelentősége.
  12. Az autonóm perifériás idegrendszer felépítése és működése. Vegetatív reflexek.
  13. Az autonóm funkciók központi idegrendszeri szabályozása. A hipotalamusz integráló szerepe.
  14. Az érzékelés alapelvei.
  15. Szomatoszenzoros működések. A fájdalom élettana.
  16. A látás élettana.
  17. A hallás élettana,
  18. A vesztibuláris rendszer.  A vesztibuláris rendszer működésének vizsgálata, EOG. Kémiai érzékelés.
  19. A gerincvelő szerepe a motoros működések szabályozásában. A miotatikus egység. A gerincvelői reflexek. Reflexvizsgálatok.
  20. Az agytörzs, a motoros kéreg, a kisagy és a bazális ganglionok szerepe az izomtónus és a mozgás szabályozásában
  21. Az agykéreg működése. Kiváltott potenciálok, EEG. Az alvás és az ébrenlét szabályozása.
  22. Tanulás. Memória.

 

Szigorlati tételek Rendszerélettani alapismeretek (VIEUM200) tantárgyból

 

  1. Az élettan tárgya

– Az élettan vizsgáló módszerei, kapcsolatai a műszaki tudományokkal.

– A homeosztázis.

– Az élettani szabályozások. Negatív- és pozitív visszacsatolás.

 

  1. Membrán-élettan.

– A biológiai membránok összetétele, funkciója.

– Anyagtranszport a membránon keresztül.

– Sejtfelszíni receptorok. Másodlagos hírvivő rendszerek.

 

  1. Sejt-elektromos jelenségek.

– Nyugalmi potenciál, akciós potenciál.

– Szinapszisok, szinaptikus transzmitterek. 

 

  1. Izom-élettan.

– A kontraktilis apparátus felépítése és működése.

– A kontrakció szabályozása a vázizomban, a szív- és a simaizomsejtekben.

–  Izometriás és izotóniás kontrakció.

 

  1. Hemodinamika és lokális véráramlás.

– Nyomás és áramlás a keringési rendszer különböző szakaszain.

– Az erek működésének lokális szabályozása.

– Mikrocirkuláció.

– Szervkeringés.

 

  1. Szívműködés.

– A szív pumpafunkciója, a szívciklus, a szív kontrakció szabályozása.

– A szív különböző sejtjeinek elektromos aktivitása.

– EKG.

 

  1. Keringésszabályozás.

– Keringési reflexek.

– A perctérfogat és a vérnyomás szabályozása.

– Kardiorespiratórikus alkalmazkodás izommunkához.

 

  1. A tápcsatorna működése.

– A tápcsatorna motilitása.

– Az emésztőnedvek szekréciója.

– Szénhidrátok, zsírok és fehérjék emésztése és felszívódása.

– A tápcsatorna működésének hormonális és idegi szabályozása.

 

  1. A veseműködés élettana.

– A glomeruláris filtráció.

– Reabszorpció és szekréció a tubuláris rendszer különböző szakaszain.

– Volumenreguláció és ozmoreguláció.

– A vese szerepe a pH szabályozásban.

 

 

  1. A légzés élettana.

– Nyomás-, térfogat- és áramlásváltozások a respirációs rendszerben.

– Spirometria.

– A légzési gázok összetétele, a vér oxigén és széndioxid szállítása.

– Légzési gázcsere.

– A légzés szabályozása.

 

  1. Neuroendokrin reguláció.

– A hormon fogalma, kémiai csoportosításuk.

– A hormonok celluláris hatásának típusai.

– A hipofízis hormonjai és elválasztásuk szabályozása.

– A kalcium anyagcsere hormonális szabályozása. 

 

  1. Az anyagcsere hormonális szabályozása.

– Glukokortikoid, adrenalin, glukagon, inzulin, pajzsmirigy hormonok hatásai a szénhidrát, zsír és fehérje metabolizmusban.

– A diabetesz.

 

  1. Nemi működések élettana.

– Hormonszint változások a menstruációs ciklus szakaszai során.

– Terhesség, laktáció. 

– A spermiumtermelés és hím nemi hormon termelésének szabályozása.

 

  1. Látás élettana.

– A szem optikai működése.

– A látási receptorok, a retina működése.

– Színlátás, térlátás.

– Látópálya és vizuális jelek központi feldolgozása.

 

  1. Hallás élettana.

– A középfül szerepe a hallás érzékelésben.

– A belső fül működése. Frekvencia-diszkrimináció.

– Hallópálya, kérgi hallóközpont.

 

  1. Egyéb érzékszervek élettana.

– Tapintás-, helyzet-, hő- és fájdalomérzékelés.

– A szomatoszenzórium fő pályái, kérgi központjai.

– A fájdalom csillapításának lehetőségei. 

– Szag- és ízérzékelés.

 

  1. Motoros működések.

– Az izomtónus szabályozása. Gerincvelői reflexek és agytörzsi mechanizmusok.

– A vesztibuláris rendszer.

– A kisagy és a bazális ganglionok működése.

– A mozgás agykérgi szabályozása.

 

  1. Az autonóm idegrendszer élettana.

– A szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer felépítése, transzmitterei, receptorai.

– Az autonóm idegrendszer reflexes működése.

– Autonóm idegrendszeri integráció: a hipotalamusz működése.

 

  1. Magasabb idegműködések

– Neuron, neuronhálózatok.

– Kiváltott potenciálok, EEG, alvás-ébrenlét.

– A cirkadián ritmus szabályozása.

– A limbikus rendszer működése.

– Feltétlen és feltételes reflexek.