Dr. Tringer László „A lelki működések, egészség, betegség” című előadásában kifejtette, az egészségfogalom az idők során folyamatos változáson megy keresztül: néhány évtizeddel ezelőtt a testi, lelki és szociális jóllét állapotaként definiálták, majd később kibővítették egy negyedik tényezővel, az úgynevezett spirituális jólléttel. Napjainkban ennél is tágabban értelmezik a fogalmat, inkább egészségfejlesztésről beszél a szakma, ami feltételezi a személy egyéni felelősségét – hangsúlyozta.
Mint kitért rá, az elmúlt évtizedekben számos vizsgálat történt, mely az egészség kritériumait igyekezett feltérképezni, vagyis azt, hogy az emberek milyen szempontok alapján tartják magukat vagy másokat egészségesnek. Előadásában utalt egy több tízezer főt bevonó ausztráliai kérdőíves vizsgálatra, mely megállapította, hogy a lelki egészség meghatározása nem mutat szoros összefüggést a személyek anyagi lehetőségeivel vagy társadalomban elfoglalt helyzetével. A konklúzió alapján az egészség megléte vagy hiánya sokkal inkább függ attól, hogy az adott egyén miként viszonyul a külső körülményekhez, valamint önmagához. A professor emeritus leszögezte: az egyes objektív paraméterek mellett a szubjektum szerepe felértékelődött.
Galéria
Az egészség fogalma az idők folyamán tovább formálódott, megjelent egy új kategória, az életminőség – folytatta az egykori igazgató – melynek lényege, hogy egy ember képes-e boldogan, örömteli módon élni az életét, elfogadva annak végességét. Az életminőség összetevői között a testi egészség már nem lényegi elem, csupán egy részfaktor, a pszichológiai állapot azonban annál jelentősebb. Hangsúlyozta, a legfrissebb kutatások alapján úgy tűnik, részben genetikailag meghatározott, hogy az ember adott egységnyi információ mekkora részére reagál inkább pozitívan vagy negatívan. Mint elmondta, körülbelül az emberek harminc százaléka hajlamos a negatív információfeldolgozásra.
Dr. Tringer László előadásában elmagyarázta a spiritualitás egészségben betöltött szerepét. A fogalom robbanásszerűen tört be a gyógyításba, többek között az Egyesült Államokban zajló kutatások nyomán, melyek kimutatták, hogy a spiritualitással közelebbi kapcsolatban lévő emberek egészségkilátásai jobbak: kevésbé hajlamosak a betegségekre, gyorsabban gyógyulnak, és hatékonyabban rehabilitálhatóak – fejtette ki. A spiritualitás tulajdonképpen a személy szubjektív odafordulása valamihez, például személyek, eszmék, vallás, feladatok vagy vágyak felé – hangsúlyozta. Mint elmondta, kutatási eredmények alapján az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is állásfoglalást adtak ki a pszichiátriai társaságok arról, hogy a teljes körű orvosi vizsgálat nemcsak a beteg pszichiátriai, hanem spirituális orientációjának feltárását is magába kell foglalnia. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy számos amerikai államban a pszichiáterek szakképzésének szerves részét képezi a spiritualitással kapcsolatos ismeret.
Előadása végén dr. Tringer László rámutatott, hogy rengeteg művész, alkotó, költő és nagy történelmi egyéniség küzdött súlyos vagy kevésbé súlyos mentális betegséggel.
Az egészség és orvostudomány iránt érdeklődő lakosságot megszólító 12 alkalmas előadás-sorozatra, amelynek a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika előadóterme ad helyet – a meghirdetést követően napok alatt beteltek a helyek. A Szenior Akadémia következő alkalma december 2-án lesz, ahol dr. Matolcsy András „Mire ad választ a kórszövettan?” címmel tart előadást.
A teljes előadás diasora ide kattintva letölthető (pdf). A Szenior Akadémia honlapja itt érhető el.
Haszon-Nagy Zsófia
Fotó: Tuba Zoltán – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
