Előadás: MESTEREK ÉS TANÍTVÁNYOK
KOESSLER: Szimfonikus változatok DOHNÁNYI: Stabat Mater, op. 46 BRAHMS: III. (F-dúr) szimfónia, op. 90
Időpont: november 27. (szerda), 19:30
Helyszín:
Müpa | Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem


Kristófi Ágnes
– szoprán
Nagy Bernadett – mezzoszoprán
Müller Beáta – alt
A Magyar Állami Operaház Gyermekkara (vezető karnagy: Hajzer Nikolett) Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt

Brahms, Koessler, Dohnányi – mintha ugyanannak a családnak lennének tagjai. Persze nem biológiai értelemben. A nagyapa Brahms. Hatalmas tekintély a 19. század második felében. Műveiben azért olykor elrejt titkos üzeneteket.
A III. szimfónia kezdete például nyilvánvalóan Férfiről és Nőről szól. A Férfi túláradóan szenvedélyes, a Nő légies tünemény. Tündérke – ahogy egy idősödő agglegény képzeli. A fiú Koessler János, azazhogy Hans Koessler, a Szimfonikus változatok szerzője. Évtizedeken át a Zeneakadémia zeneszerzéstanára. Bartókot, Kodályt ez kissé idegesíti, Dohnányit nem. Ő igazi zenei unoka. Amikor op. 1-es Zongoraötösét Koessler, a büszke tanár megmutatja Brahmsnak, az állítólag ennyit mormog maga elé: „Magam sem tudtam volna jobban megírni.” Aztán telnek az évtizedek. Dohnányi stílusa sokat változik. De a brahmsi örökség a viszonylag kései, már az Egyesült Államokban komponált Stabat Materen is érződik. Egyes zenetörténészek úgy tartják, ez Dohnányi legjobb alkotása. Lehet rajta vitatkozni. Együtt hallgatni a három komponista műveit azonban biztosan kivételes élményt ígér.

JEGYVÁSÁRLÁSKUPONKÓD: NFZ1500