Országos és nemzetközi szintű fórumot is tartottak az Elméleti Orvostudományi Központban a Nyári Egyetem zárónapja keretében, amelyen mintegy 1500 hallgató vett részt. A hazai orvosképzés megújításáról szóló, Dr. Merkely Béla rektor által vezetett fórumon jelen volt többek között az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, a Magyar Rezidensszövetség és a Magyar Kórházszövetség képviselője is.

A rektori vezetés egyértelmű célja volt, hogy a Semmelweis Egyetem jubileumi tanévében, most szeptembertől elinduljon a kurrikulumreform az orvos- és fogorvosképzésben – hangsúlyozta Dr. Merkely Béla rektor az általa vezetett országos fórum felvezető előadásában. Elhangzott az is: a többi négy kartól jövő év elejére várja a változtatási javaslatokat.

Dr. Merkely Béla beszélt arról is, hogy a rektorság vállalásában fontos motiváció volt számára a struktúraváltás szükségessége az orvosképzésben. Mivel két gyermeke is orvosként végzett, pontosan látta, hogy gyakorlatilag ugyanazt tanulták, mint ő évtizedekkel azelőtt, miközben manapság már az orvostudományban a tudás kétévente megduplázódik. A klinikum, a diagnosztika fejlődésével pedig az is változik, hogy az elméleti tudásban milyen hangsúlyokra van szükség – mutatott rá.

Meg kell tartani a nagyon jó elméleti képzésünket, de erre egy kompetencia alapú, klinikai gyakorlatot előtérbe helyező, egészségügyi csapatban történő munkára felkészítő képzést kívántunk építeni – ismertette a reform alapszemléletét. Az a többször hangoztatott cél pedig, hogy a Semmelweis Egyetem a világ 100, szakterületén Európa 5 legjobb felsőoktatási intézménye közé kerüljön, szorosan összefügg azzal, hogy a legkiválóbb orvosokat, egészségügyi szakembereket szeretnénk képezni – hangsúlyozta.

A munka során a kurrikulum készítőinek alapfilozófiájává vált egy Markusovszky Lajostól származó idézet, amelyből látszik, hogy a sebészprofesszor már az 1800-as évek közepén felismerte: „csak betegágy mellett készülhetnek betegágyhoz”. A betegségeket nem lehet megismerni anélkül, hogy a saját szemével lássa, tapintsa a beteget a hallgató, és kikérdezze – mondta a rektor.

Az orvosképzés megújításához nemcsak az elméleti intézetekben, hanem a klinikai oktatásban is paradigmaváltás kellett, és a rektor nagyon fontosnak tartja, hogy a hallgatók is jelen voltak minden lépésnél.

Az új curriculum alapelvei közé sorolta a klinikum súlyának növelését, a nagy népegészségügyi jelentőségű, gyakori betegségek, valamint a prevenciós ismeretek oktatását, a valódi blokkosított képzést (több héten át csak egy adott tantárgy klinikai oktatása), az oktató-hallgató arány javítását. Ismertette az alapstruktúrát is: az első két évfolyam az elmélet, III. év a preklinikum, IV-VI. év a klinikum, blokkosított oktatással. Külön kiemelték a nyári gyakorlatok jelentőségét, amelyek tematikusak (pl. első év ápolás), és gyakorlati vizsgával zárulnak. Emellett az országban elsőként a Semmelweis Egyetem vezette be hatodévben a hathetes klinikai gyakorlatot egy választott szakterületen.

Dr. Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség korábbi elnöke hozzászólásában hangsúlyozta: a kórházak támogatják a Semmelweis Egyetemen elindult folyamatokat, amelyeket nagyon fontosnak nevezett a kórházak mellett a magyar egészségügy és a betegek számára is.

Galéria

8kép

Kifejtette: kiemelt jelentőségű, hogy a gyógyító szemléletet tanulják meg az orvostanhallgatók, és az egyetem a valóságra fókusztáltan készítsen fel a tudományos alapú gyógyításra, aminek része a csapatmunka éppúgy, mint az empátia és a szociális érzékenység.

Dr. Páva Hanna, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ Emberi Erőforrásfejlesztési Főigazgatóság – mely a rezidensek foglalkoztatója – főigazgató-helyettese felhívta a figyelmet arra, hogy a szakorvosképzésnek minőségi és mennyiségi szempontjai is vannak. Mivel emelkedik a várható élettartam, egyre többféle betegséggel kerülnek orvoshoz az emberek, ami maga után vonja, hogy emelkedő számú gyógyítóra van szükség. A mennyiségi utánpótlásban megfigyelhető egy pozitív tendencia: 2010-ben 705 általános orvos végzett és felük kezdte meg Magyarországon a szakképzést, míg 2018-ban ez a szám 900 volt és már 70 százalék választotta a hazai rezidens létet. Dr. Páva Hanna kitért arra is: a rezidensképzés belső szerkezetének átalakítása keretében napirenden van egyebek mellett a tutor rendszer átalakításának, valamint a részvizsgák bevezetésének kérdése, és a képzési idő rövidítése is.

Sipka Balázs elnök a Magyar Rezidens Szövetség részéről üdvözölte az megindult változásokat és beszélt egyebek mellett a kompetenciák kérdéséről. Fontosnak tartanák, hogy a szakorvosjelöltek egyes részterületeken kapjanak kompetenciákat az önálló munkavégzésre. 10 év múlva a mai rezidensek fogják majd vállukon vinni az egészségügyet – hívta fel a figyelmet arra, hogy miért fontos foglalkozni a szakorvosok helyzetével.

 „Budapest egy nagyon jól átgondolt strukturális modellt vetített fel, és azon keresztül fogja elérni a változásokat. Mi a tartalmi oldalról közelítettük meg a kérdést, és első lépésként azt kértük, hogy valamennyi intézet és klinikai oktató egység, ami eddig nem a képzési kimeneti követelményeknek megfelelően rakta össze a saját tematikáját, ezt tegye meg. Ez megtörtént, és ennek az évnek a feladata a végrehajtás lesz” – mondta a fórumon Dr. Sáry Gyula, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának dékánhelyettese. A kihívások között említette többek között az elméleti intézetek oktatói utánpótlását. Hozzátette: a kurrikulum keretei nagyjából megegyeznek a Semmelweisével.

Dr. Kellermayer Miklós, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja a fórumon egyebek mellett azt emelte ki: az oktatók és a hallgatók érdekeltsége közös, hiszen mindkét fél célja, hogy a legtöbbet hozza ki magából, a tálentumokat megsokszorozza, és teret kapjon az egyéni tehetség kibontakozása a szellemi közösségen belül. A kurrikulumreform is egy fontos eszköz e cél megvalósításához. Bátorság kell, ki kell állni, akarni kell a tudást, és egy dolgot nem szabad: félni – mondta a dékán a hallgatóknak, egy személyes példát is említve. Orvostanhallgató korában a szülészet gyakorlaton ő vállalta a csoportból, hogy él a lehetőséggel és megvizsgálja az éppen szülő nőt, akinél a magzat már befordult a szülőcsatornába. „Olyan élményben volt részem, amit nem lehet elfelejteni, nemcsak láttam, hallottam az információt, amit az oktató elmondott, hanem a kezemen keresztül is éreztem” – emlékezett vissza.

Hegedüs Tamás, a Hallgatói Önkormányzat elnöke úgy fogalmazott: paradigmaváltás történt azzal az egyetemen, hogy a reform a hallgatókkal való együttműködésben, a hallgatókat stratégiai partnerként kezelve született meg. Úgy vélte, minden hallgatónak meg kell tennie azt, amit az oktatók is megtettek, ki kell lépni a komfortzónából és aktívan részt venni az új kurrikulumban. A HÖK várja a hallgatóktól a visszajelzéseket az új kurrikulmmal kapcsolatban.

A nemzetközi fórumról angol nyelvű honlapunkon olvasható beszámoló.

A Nyári Egyetem zárónapján ezen kívül a klinikai közvetítés blokk keretében Dr. Nagy Zoltán Zsolt, a Szemészeti Klinika igazgatója egy szürkehályog műtétet mutatott be, Dr. Piros László, a Transzplantációs és Sebészeti Klinika adjunktusa pedig egy vesetranszplantációt. A magyar felsőoktatás XVII-XX. századi történetéről Dr. Romsics Ignác, Széchenyi-díjas történész adott elő. A rendezvénysorozatot a két főszervező, Dr. Hankó Balázs stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes és Dr. Hermann Péter oktatási rektorhelyettes zárta le. Ezt követően az EOK előtti grillpartyval, majd este a Nagyvárad téri Elméleti Tömbben bulival ért véget a Nyári Egyetem.

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.