Az Egészségtudományi Kar (ETK) Vas utcai épületének kertjében lévő, a két épületet összekötő híd a kedvenc helye Matiscsák Attilának, az ETK Dékáni Hivatal szaktanácsadójának. Ez a hely egyrészt közösségi térként szolgál, ahol a legizgalmasabb informális beszélgetések zajlanak, így a szó átvitt értelmében is hidat képez a kar közössége számára a formális térből a kötetlenbe – vélte.

Matiscsák Attila 2006 óta dolgozik az ETK-n, pályázati, kutatási és karriertanácsadói munkájából adódóan irodája is egyfajta „híd”, összekötő kapocs a hallgatók, a tanárok a kutatások, a munkaerőpiac között. Munkájában a változatosságot szereti legjobban, vagyis azt, hogy elsősorban nem egy helyhez, hanem inkább különböző megvalósítani kívánt célokhoz kötődik. Eleinte például nemzetközi kapcsolatok fejlesztésével, a közel-keleti partnerségek kiépítésével foglalkozott, ma pedig a pályázatokon keresztül a képzés- és kutatásfejlesztésben, prevenciós programok szervezésében, az aktív hallgatói közreműködés, önkéntes programok kialakításában vállal tevékeny szerepet.

Galéria

3kép

Matiscsák Attila kiemelte, hogy az ETK teljes közössége – ide értve a hallgatókat és minden dolgozót – hagyományosan nagyon együtt mozog, együtt él. Polgárai a szakma iránt elhivatott, a legvégsőkig elszánt, ízig-vérig „egészségügyisek”, a Vas utcai épület pedig olyan, mint egy gyönyörű, izgalmas közösségi tér. Mivel a kar 3500 hallgatójának többsége ebben az épületben tölti mindennapjait, ezért közvetlen kapcsolat alakul ki köztük és a kar munkatársai között – vélte. Hozzátette, hogy az egyetemeknek egyszerre kell tudástranszfer- és szakmai informális központokká válniuk; ezért a fizikai terek fejlesztése, tervezése rendkívül fontos, hiszen a munkahely, különösen egy szellemi központ mindig egy dinamikus élettér.

Az ETK hídja alatt a különleges fekvésű és tervezésű kari könyvtár helyezkedik el, és a hídról belátható a teljes épület. „Ilyen fekvéssel lenne érdemes vezetői irodákat pozicionálni” – mondta nevetve a szaktanácsadó. A híd nem csupán egy csodás épület része, de napi funkciója van a közösség életében. „Amikor először léptem a házba, dr. Mészáros Judit innen demonstrálta nekem, hogy ennek az épületnek a megjelenésében is büszkeség van, ahova büszkén kell belépni is. Tartást ad az embernek. Igaz ez különösen ma, amikor a virtuális terek aktívan ostromolják ezt az életérzést” – vélekedett.

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Cikksorozatunkban egyetemi polgárokat kérünk arra, hogy mutassák meg a kedvenc egyetemi helyszínüket. Az alapítás 250. jubileuma alkalmából indított sorozat további részei megtekinthetők a Semmelweis 250 honlapon.

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.