Az infarktus okozta halálozási arány magasabb a nők körében, mint a férfiaknál, aminek egyik fő oka, hogy a nők sokszor később azonosítják a tüneteket, ezek nem mindig egyértelműek, és így több idő telik el a panaszok megjelenése és a mentő hívása között – erre hívta fel a figyelmet az egészségügyért felelős államtitkárság nőnapi sajtótájékoztatóján. Dr. Becker Dávid, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára az eseményen kiemelte: nagyon fontos tudatosítani, hogy a nők körében, és ezen belül is, a fiatalabb korosztálynál is előfordulhat az infarktus.
Magyarországon a szívinfarktusban meghalt nők aránya magasabb, mint a férfiaké, a menopauza után lévők nők esetében pedig még inkább ezt támasztják alá az adatok – hangsúlyozta dr. Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára. A nők általában panaszaikat csak későn észlelik, későn kerülnek be az ellátórendszerbe, éppen ezért fontos hogy közismertek legyenek a női infarktusra jellemző tünetek, mint a mellkasi fájdalom, gyomorfájás, a légszomj, a verejtékezés, fáradtságérzés – mutatott rá az államtitkár.
Dr. Horváth Ildikó kitért arra is, hogy február 28-ig pályázhattak a praxisok, praxisközösségek a „Három generációval az egészségért” elnevezésű programra, amelynek eredményeit április 7-én hirdetik ki. A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére is fókuszáló program keretében a család- és gyermekorvosi praxisközösségek, praxisok, illetve a fenntartó önkormányzatok 5,8 milliárd forintra pályázhattak népegészségügyi feladatok hatékonyabb ellátására, illetve prevencióra.
Dr. Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet megbízott főigazgatója egyebek mellett arról szólt, hogy a menopauzát megelőzően a hormonoknak védő funkciója van a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben, de csak azoknál, akik nem dohányoznak. A nők magasabb infarktusos halálozásának egyik oka a főigazgató szerint, hogy a nők átlagosan körülbelül 8 évvel később kapnak infarktust mint a férfiak, így a tünetek jelentkezésekor idősebbek, betegebbek, másrészt, hosszabb idő telik el esetükben a mellkasi fájdalom kezdetétől a mentő hívásáig, ami rontja az életkilátásokat.
Dr. Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese kiemelte: nagyon fontos tudatosítani, hogy a nők körében, és ezen belül is, a fiatalabb korosztálynál is előfordulhat az infarktus. Komolyan kell venni a nők panaszait, akik tünetei közül sokszor hiányzik a nagyon erős mellkasi, megsemmisítő fájdalom, előfordulhatnak kevésbé egyértelmű panaszok is, így az émelygés, hányinger, rossz közérzet is előjele lehet a szívproblémának – hívta fel a figyelmet.
Az igazgatóhelyettes hangsúlyozta, hogy a hezitációs idő (amíg eldöntik a panaszok alapján, hogy szükséges mentőt hívni) döntő jelentőségű, hiszen az infarktus kezdetekor elzáródik egy ér és elkezd elhalni a szívizom. Minél több idő telik el a katéteres ellátás megkezdéséig, annál jobban nő az elhalt szívizomterület. Nagyon fontos tényező, hogy az egyik legsúlyosabb szövődmény, az azonnali keringésmegállást és a beteg halálát okozó kamrafibrilláció leggyakrabban az első órában, tehát pont ebben a hezitációs időszakban lép fel – mutatott rá. Dr. Becker Dávid kitért arra is, hogy ennek a hosszabb hezitációs időszaknak jelentős szerepe van abban, hogy rosszabb a nők halálozási aránya, mivel vizsgálatuk szerint azoknál, akik időben bekerülnek az ellátórendszerbe, nincs ez a különbség. Nagyon fontos mentőt hívni a panaszok megjelenésekor, akik fel tudják állítani az első diagnózist, és infarktus esetén egyesen az infarktust ellátó központok egyikébe szállítják a pácienst – emelte ki.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
