Az immár 27. alkalommal megrendezett Semmelweis Symposiumra, amely az egyetem legnagyobb presztízsű nemzetközi tudományos rendezvénye, több mint 320 résztvevő regisztrált az ország minden részéről és 14 külföldi országból. A megnyitón Dr. Merkely Béla rektor és Dr. Lakatos Péter, a szimpózium elnöke, az idei rendezési jogot elnyert I. Sz. Belgyógyászati Klinika egyetemi tanára köszöntötte a résztvevőket. „A személyre szabott orvoslás új kihívásai: a prenatális tesztektől a célzott tumorterápiáig” címmel szervezett kétnapos programnak az Elméleti Orvostudományi Központ adott helyet.  

Dr. Merkely Béla rektor köszöntőjében kiemelte, hogy az idei szimpóziumra 14 országból érkeztek résztvevők, amely mutatja, hogy a szervezőbizottság nagy érdeklődésre számot tartó programot állított össze. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy ennyien jelentkeztek a legnagyobb presztízsű nemzetközi tudományos eseményünkre ebben az évben, amikor névadónk, Semmelweis Ignác születésének 200. évfordulóját ünnepeljük – fogalmazott a rektor. Emlékeztetett, hogy Semmelweis felfedezése a gyermekágyi láz okairól a maga korában egy rendkívül progresszív teljesítmény volt. „Mi lehetne helyénvalóbb annál, mint, hogy mi is megpróbáljuk ugyanezt tenni? Ezért szerveződött ez az esemény egy rendkívül új és haladó tudományterület köré, mely a személyre szabott orvoslás” – mondta.

Hozzátette, hogy köszönhetően a sejt- és molekuláris biológia új eredményeinek, a személyre szabott orvoslás hihetetlen fejlődésen ment keresztül az elmúlt két évtizedben. A rendezvényen az endokrinológia, az onkológia, a hematológia, a prenatális genetika és a ritka betegségek területén elérhető vagy bevezetés előtt álló legújabb diagnosztikai és terápiás eljárásokat mutatják be, amelyek egy részét vagy már ténylegesen alkalmazzák, vagy hamarosan bevezetésre kerülnek – mondta.

A saját szakterületére, a szív-és érrendszeri betegségekre kitérve, a személyre szabott orvoslás gyakorlatával kapcsolatban példaként említette, hogy a familiáris hiperkoleszterinémiában a PCSK9 enzim gátlása ma már a rutingyakorlat része lett, de ahhoz is közel áll már a tudomány, hogy őssejtekkel kezeljük a cukorbetegséget – mondta Dr. Merkely Béla. Az új módszerek adta lehetőségek között említette még az endokrin daganatok korai felismerését, a kolorektális és az emlőrák, valamint a szolid tumorok korszerű ellátását, vagy az ún. likvid biopsziát, amivel például a magzati betegségek vizsgálhatók az anya véréből. Az ezzel kapcsolatos, nem megkerülhető etikai kérdésekről is szó lesz a prenatális blokkban – ismertette. Külön szekció foglalkozik a legújabb keletű technikákkal, melyek „science fictionként” hangozhatnak, de nem azok: ezek a technikák a nagyon közeli jövőben meg fogják változtatni a klinikai gyakorlatunkat – hangsúlyozta.

Dr. Lakatos Péter egyetemi tanár, a szimpózium elnöke megnyitó beszédében bemutatta az egyetemet és kitért Semmelweis Ignác pályájára is. Szólt arról is, hogy az egyetem névadójáról elnevezett Semmelweis-reflex, melynek lényege az új információ elutasítása rögzült normák, hiedelmek vagy paradigmák miatt, ma is létezik. „Bizonyos határokat mi is át fogunk törni, feszegetni fogunk az előadásokon, de ugyanazt kell tennünk, amit Semmelweis tett: nem szabad félnünk attól, hogy ellentmondjunk a rögzült normáknak” – fogalmazott. Megemlítette, hogy a közös platform, ami összeköti a rengeteg tudományágat, ami szerepel a szimpózium programjában az a felfedezés, az új dolgok elfogadása és maga a személyre szabott orvoslás.  

A kétnapos szimpózium első előadását Dr. Takács István, az I. Sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója tartotta „Mit értünk személyre szabott orvoslás alatt?” címmel. Ebben kiemelte egyebek mellett, hogy a személyre szabott orvoslás egy újfajta elvi keretrendszer, mely a betegségek modellezését és szimulációját foglalja magába a mögöttes mechanizmusok alapján. Ez egy hatalmas ugrást jelent a 20. századi nyugati orvoslás paradigmájából a 21. század orvoslása felé – hangsúlyozta.   

Teljesen újfajta gondolkodást igényel a személyre szabott orvoslás, ami végigkísérte az egész szimpóziumot – összegzett a rendezvényt követően Dr. Lakatos Péter.

Az onkológiai szekcióban szó volt egyebek mellett arról, hogy a mellrák esetében miként határozható meg a kemoterápia szükségessége genetikai vizsgálati panelekkel. Mint azt Dr. Lakatos Péter kiemelte, az áttétet nem képző mellrákok kétharmadánál nincs szükség a klasszikus, mellékhatásokkal járó citosztatikus kezelésre, hanem más, célzott terápia választandó. A prenatális genetikai szekcióban is foglalkoztak a fájdalmas mintavétel helyett egyszerű vérvételt jelentő likvid diagnosztikával. Ennek egyik aspektusa, hogy ma már mintegy 40 betegségről tudunk információt kapni az anyai vérből származó magzati DNS segítségével, ugyanakkor a közeli jövőben várható ennek az eljárásnak a napi alkalmazása az onkológiában és a kardiológiában is. Foglalkoztak a preimplantációs diagnosztikával, és az ez által felvethető etikai kérdésekkel, valamint a digitális kariotipizálással, ami akár a habituális vetélés genetikai okait is megmutatja. Az endokrinológiával és csonttannal foglalkozó szekcióban többek között előadás ismertette, hogy a genetika miként segít azokban az esetekben, amikor a mintavétel ellenére is bizonytalan, hogy jó vagy rosszindulatú pajzsmirigygöbről van szó. A hematológiai szekcióban is több újdonságot mutattak be, köztük a génterápián alapuló CAR T-sejtes kezelést. A ritka betegségekről szóló blokkban kiderült egyebek mellett, hogy a molekuláris medicina megjelenése jelentősen lerövidíti a diagnózishoz jutás idejét. A jövő technikái között szó esett a CRISPR-ről, ami tulajdonképpen egy genetikai szabászolló, mellyel kivághatunk, vagy akár helyrehozhatunk géneket, valamint a végtagregenerációs eljárásokról.

A kétnapos rendezvényen 7 szekcióban összesen 33 angol nyelvű előadás hangzott el neves hazai és külföldi szakemberektől.

Deme Tamás, Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.