Hat éven keresztül volt a Semmelweis Egyetem rektora Dr. Szél Ágoston egyetemi tanár, aki június 30-án köszön le posztjáról, de az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet igazgatói pozícióját továbbra is betölti. Az egyetem egyik legnagyobb potenciálját az idegen nyelvű oktatásban látja, és úgy véli, hogy egy jó vezető mindig teret hagy a munkatársainak is. A honlapunknak adott interjúban összefoglalta két rektori ciklusa legfontosabb eredményeit, valamint jövőbeli terveiről is szólt.

A betegellátás területén egyértelműen a Korányi Projekt a leglátványosabb eredmény az elmúlt évekből a leköszönő rektor szerint, aminek tervezése még elődje, Dr. Tulassay Tivadar rektorsága idején történt, ám az időközben, a kivitelezés során felmerülő helyzeteket már magának kellett megoldania – mondta hozzátéve, hogy a felmerült nehézségek ellenére a Külső Klinikai Tömb ma egy stabilan működő, modern és szép épület. A Semmelweis Egyetem kutatói tevékenysége hazai szinten jelentős, ezért Dr. Szél Ágoston szerint nehéz egy-egy eredményt kiemelni, ugyanakkor az elmúlt esztendőkben kimagasló munkát végző kutatók közül is figyelemre méltónak nevezete Dr. Csanády László, az Orvosi Biokémiai Intézet egyetemi docensének publikációs aktivitását, akire azért is büszke, mert korábban maga is tanította a fiatal kutatót.

Az egyetem harmadik tevékenységi területén, az oktatásban lezajlott változások közül fontosnak tartotta megemlíteni a Pető András Főiskola sikeres integrálódását a Semmelweis Egyetem hatodik karaként 2017 nyarán. Dr. Szél Ágoston az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet igazgatójaként is jelentős eredménynek látja, hogy 2016-ban sikerült összevonni a két anatómiát oktató intézetet (Anatómiai Intézet, Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet), így ma azonos curriculummal, hasonló követelményrendszerrel zajlik a tantárgy oktatása, ami a hallgatók és a munkatársak számára is könnyebbséget jelent. Dr. Szél Ágoston szólt róla, hogy rektorként eleinte többször összeütközésbe került a hallgatókkal a közügyek kapcsán, ám mára több területen is sikerült közös álláspontra jutniuk, példaként említette az augusztusi vizsgaidőszak kérdését, a külföldi hallgatók részvételét és a hallgatói kari képviselet kiegyensúlyozását a Szenátusban.

A 2014-ben bevezetett kancelláriarendszerről szólva Dr. Szél Ágoston felidézte, hogy a hirtelen jött változás eleinte nem volt konfliktusmentes, mivel rektorként el kellett fogadnia, hogy a gazdasági irányítás és egy sor más jellegű döntés is a kancellár kezébe került. Mára sikeresnek értékeli a közös munkát Dr. Szász Károllyal, aki gyorsan megismerte a szakegyetemen jellemző speciális körülményeket, az egyetem gazdálkodása pedig annak ellenére stabil, hogy egyelőre az egyetem nem rendelkezik vezetői költségvetéssel. A rektor szerint ugyanakkor a fenntartó feladata felismerni azokat a területeket, ahol a törvény és a szabályok betartása gátjává válik az egyetem fejlődésének. Ennek kapcsán hozzátette, hogy a kancellárral együtt többször is jelezték már az egyetemekre vonatkozó közbeszerzési szabályok egyszerűsítésének szükségességét, ezek ugyanis sok esetben megnehezítik a mindennapi munkát, például a kutatók esetén vagy épp az utazások szervezésében. Hozzátette, hogy az elmúlt években rengeteg olyan változás történt, ami a betegellátást költségesebbé tette, a következő rektor és a kancellár egyik fontos feladata lesz ezeket a kérdéseket tisztázni.

A Semmelweis Egyetem erősségeiről és fejlesztendő területeiről, vagyis arról, hogy milyen intézményt ad át utódjának úgy vélte: az egyetem jelenleg legsikeresebb és a jövőben is a legtöbb eredménnyel kecsegtető területe az idegen nyelvű képzés, melynek révén az intézmény komoly ismertségre és elismerésre tett szert világszerte, amihez kiváló nevet találtak az egyetem korábbi vezetői. Az épp 200 évvel ezelőtt született Semmelweis Ignác, egy zseniális orvosegyéniség és az ide érkező nagyszámú német és angol nyelven tanuló hallgató együtt meghatározta az egyetem elmúlt évtizedeit és a jövője szempontjából is jelentős – mondta hozzátéve: ezt fenntartani az egyik fontos feladata volt, és utódja számára is az lesz. A fejlesztendő területek között említette az egyetem földrajzi értelemben vett széttagoltságának megoldását, valamint annak szükségességét, hogy a Semmelweis Egyetem a méretének és a szellemi potenciáljának megfelelő súlyú elsőbbséget és beleszólási jogot kapjon a fővárosi egészségügy szervezésébe. Hozzátette, hogy a folyamatban lévő Semmelweis XXI és az Egészséges Budapestért Program egyaránt ezt a célt szolgálják. Mint mondta, a klinikai ellátás és a gyakorlati oktatás színvonalát is fejleszteni szükséges – amely területek egyébként hangsúlyosan szerepelnek Dr. Merkely Béla, július elsején hivatalban lévő rektor programjában.

Dr. Szél Ágoston az egyetem nemzetközi kapcsolatai közül kiemelte a kínai és japán egyetemekkel való együttműködést. Felidézte, hogy 2016-ban a japán Josai International University Doctor Honoris Causa címet adományozott neki, a Heilongjiang University of Chinese Medicine támogatásával pedig új, hatszintes épületszárnnyal bővül az Egészségtudományi Kar.

A rektor úgy vélte, hogy az elért eredmények olyan közös munka gyümölcsei, amiben a rektorhelyettesek, dékánok, főigazgatóságok munkatársai is tevékenyen részt vettek. Az elmúlt hat évben a dékánokkal való kapcsolata minden kar esetén kiegyensúlyozott volt, valamennyi főigazgatótól sok szakmai tanácsot kapott a munkájához – részletezte. Hozzátette, külön köszönet illeti a rektori titkárságon dolgozókat, akik a mindennapok szervezésében végeztek hatalmas munkát.

Dr. Szél Ágoston 2003 és 2009 között a Doktori Tanács elnöke volt, 2009-től 2012-ig általános rektorhelyettes tisztséget töltött be, rektorként pedig 6 évig (2012-2018-ig) tevékenykedett a Semmelweis Egyetem élén. Az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet igazgatói posztját még két évig, 65 éves koráig tölti be. „Szerettem rektor lenni, és hiányozni fog ez a munka. Eddig azt tapasztaltam, hogy az ember könnyen tud magasabb szintű tisztséget elvállani, ezzel szemben a pozícióbeli visszalépés gondolatát még szoknom kell” – vélte. Hozzátette, hogy szívesen tér vissza saját intézetébe, mint „hátországba”, ahol örömmel foglalkozik majd oktatással és kutatással, és intézetvezetőként is számos feladatot lát még maga előtt, amelyek részben a két intézet összevonásához kapcsolódnak. Bár a nyugdíjba vonulás még távolinak tűnik, emiatt sem aggódik, mivel elmondása szerint imádja a zenét, a könyveket, óriási hanglemez- és könyvgyűjteménye van, ezért unatkozni biztosan nem fog. Ugyanakkor úgy vélte, hogy szerencsére egy egyetemi tanár számára a munkajogi lehetőségek nem érnek véget a nyugdíjas korral, még 70 éves kor felett sem szükségszerű teljesen visszavonulni.

A jó vezető két legfontosabb tulajdonságának az alázatot és a szolgálatot tartja: ha a munkatársaival nem fennhéjázó, hanem együttműködő a főnök, ha egy beteggel az orvos nem lekezelő, hanem empatikus, ha az oktató a hallgatóját embernek tekinteti és tudásától függetlenül értékes kapcsolatuk van. A hallgatóknak is fontos, hogy a tanáruk figyeljen rájuk, jelen legyen az órán, ahogy a betegnek is jól esik, ha az orvos rámosolyog, figyel az egyéni problémáira – folytatta a gondolatmenetet hozzátéve: ha egy vezetőn a munkatársai azt látják, hogy az adott pillanatban egy adott probléma megoldására, egy konkrét helyzetben való helytállásra törekszik, akkor az már fél siker, amihez csak hozzátesz a tapasztalat és gyakorlat.

A jó vezető nem hadvezér, hanem inkább egy karmesterhez hasonlít – vélte: nem ő írja a zenét, csak vezényel, és a zenekar minden tagját jól ismeri, csak akkor int, amikor az illetőnek be kell kapcsolódnia. Ezáltal a karmester lényegében a kohézióért, együttműködésért felelős – vélekedett. Természetesen a konkrét megvalósításban fontosak az egyéni ötletek és kreativitás, hiszen ugyanazt a szimfóniát többféleképpen is el lehet játszani – tette hozzá. „Én olyan rektornak láttam magam, aki engedte dolgozni a munkatársait, meghallgatta őket. Ha kellett, akkor odaszólt, ha kellett, akkor hagyta, hogy másoknak is sikerélménye legyen” – összegezte gondolatait Dr. Szél Ágoston. Zárásként hozzátette, véleménye szerint fontos, hogy egy vezető a személyiségével is próbáljon meg hatni az emberekre, és ne akarjon mindent megváltoztatni. Mint elmondta, az elmúlt 6 évben arra törekedett, hogy ilyen rektor legyen, és reményét fejezte ki, hogy mindezzel a Semmelweis Egyetem érdekében cselekedett.

Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.