Angol nyelvű nemzetközi konferenciával vette kezdetét a 2018-as Semmelweis Ignác-emlékév a Magyar Tudományos Akadémián. Az anyák megmentője születésének 200. évfordulója előtt tisztelegve az MTA Orvosi Tudományok Osztálya és a Semmelweis Egyetem közös szervezésében megtartott rendezvényen az emlékév fővédnöke, Áder János köztársasági elnök leszögezte: Semmelweis Ignácnak örök helye van az orvoslás mérföldköveit lerakó legnagyobb tudósok között. A megnyitón köszöntőt mondott dr. Lovász László, az MTA elnöke, dr. Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem rektora és dr. Kosztolányi György, az MTA rendes tagja.

Semmelweis Ignác felismerte egy kínzó probléma okát, és egy egyszerű módszerrel kezelte azt – mondta dr. Lovász László. Azt MTA elnöke rávilágított, hogy a gyermekágyi láz felfedezése a maga korában sok vitát váltott ki, kollégái elutasították nézeteit, pedig manapság egy gyermek számára is nyilvánvaló a kézmosás fontossága. Ma egy tekintélyes egyetem viseli az orvos nevét, akinek módszerei idővel széles körben elterjedtek – tette hozzá. Dr. Lovász László kitért rá, hogy bár Semmelweis soha nem kerülhetett be a magyar akadémikusok körébe, mégis óriási tisztelettel adózunk a munkája előtt. Az MTA elnöke kiemelte, ma már csak a bizonyítékokon alapuló ismeretet tartják tudományosnak. Az Akadémia a tudomány eszközeivel igyekszik legyőzni a mai kor kihívásait az egészségügyi rendszerben is – tette hozzá.

Köszöntőjében az emlékév fővédnöke, Áder János köztársasági elnök kiemelte, hogy Semmelweis Ignác gyakorlata jóval megelőzte az elméletet, mai értelemben vett bizonyítékokkal nem rendelkezett, csak megfigyelés és tapasztalatok álltak rendelkezésére. Felfedezését könnyebb volt elutasítani, mint alkalmazni, éveknek kellett eltelnie, mire Louis Pasteur egy konferencián felrajzolt egy baktériumot, amellyel fényesen igazolta Semmelweis elképzelését. „Most, amikor kétszáz év elteltével újra felidézzük alakját és életművét, büszkék lehetünk arra, hogy magyarnak született, és hogy az országunkban sikerre vitte elképzeléseit” – vélte Áder János hozzátéve, hogy bár a diadal sokszor késni szokott, az orvos sikere végül nem maradt el: felfedezése túlélte őt. Semmelweis „újraírta” az egész orvostudományt, és a fertőtlenítés mindenhol az orvosi beavatkozások alapjává vált. Ezért is van ott a helye a mérföldköveket lerakó legnagyobb tudósok – Louis Pasteur, Robert Koch, Joseph Lister vagy éppen Wilhelm Conrad Röntgen – között – szólt a köztársasági elnök. Kiemelte: 2018-ban országszerte olyan tudósemberre emlékezünk, aki soha nem vágyott a dicsőségre, és minden hivatástudatával az emberiséget szolgálta.

Felvetődik a kérdés, hogy mi lehet az oka Semmelweis Ignác világszerte elsöprő elfogadottságának – mondta dr. Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem rektora. Talán az, hogy ma már tudjuk, nemcsak az anyák, hanem emberek millióinak megmentője volt a műtőkben és a kórházi osztályokban – vélte. Az egyetem névadását felidézve úgy fogalmazott, a választás tökéletesnek bizonyult, mivel így nemcsak egy kivételes szellem égisze alatt működik az intézmény, hanem a tudós nevét, felfedezését is terjeszthetik a világban. Emlékeztetett, hogy a Semmelweis Ignácról elnevezett orvosi egyetem jövőre ünnepli fennállásának 250. évfordulóját.

Az anyák megmentőjéről szólva ismertette: ahelyett, hogy Semmelweis megállapítását a megfelelő folyóiratokban publikálta volna, egyszerűen csak állította, hogy igaza van és kötelezett másokat, hogy kövessék a példáját, mindez pedig nem igazán segítette megérteni és elfogadhatóvá tenni az elképzeléseit. Személyiségének ellentmondásai, valamint korai és drámai halála csak tovább növelte a szakadékot a zseniális felfedezése és téziseinek hosszú távú elutasítása között – világított rá dr. Szél Ágoston. Ezek a hézagok szerencsére eltűntek, és a számtalan konferencia, beszéd, tanulmányok, szobrok és más művészeti alkotások bizonyítják, hogy az orvosi társadalom igenis fontosnak tartja Semmelweis Ignác erényeit és hibáit is – zárta gondolatait.

Dr. Kosztolányi György, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke Semmelweis Ignácot a valaha élt leginkább elismert magyar orvosként aposztrofálta, aki egyszerű, de hatásos megoldást nyújtott a gyermekágyi láz kezelésére, ami fontos tapasztalatokat biztosított a jövő orvosainak is. Ma is érezzük felfedezésének hatását, amikor az úgynevezett információs cunami és a minket elborító hatalmas adatmennyiség közepette a briliáns és kreatív emberi gondolkodás rendkívül fontos. Erről tesz tanúbizonyságot Semmelweis Ignác munkássága is – szólt az akadémikus.

A cikk teljes terjedelmében a semmelweis200.hu oldalon olvasható.

Jeki Gabriella
Fotó: Adrián Zoltán