A májusi Kutatói Szalonban az elmúlt öt év Junior Prima díjasai közül öten számoltak be legújabb kutatási eredményeikről. Az eseményen Dr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes köszöntötte a megjelenteket, aki elmondta: a munka, a teljesítmény és az elismerés hármasa van jelen ebben a díjban, amit minden évben öt kategóriában adnak át a fiatal tehetségeknek. Kiemelte: a Semmelweis Egyetem büszke lehet, hiszen mindig van egyetemi díjazott is. A rendezvény házigazdája Dr. Fekete György, a Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Program elnöke, a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika professor emeritusa ismertette az előadók életpályájának főbb állomásait, majd méltatta a fiatal kutatók tudományos teljesítményét.

Dr. Lazáry Judit, a Kútvölgyi Klinikai Tömb Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály munkatársa az endokannabinoid rendszer genetikai markerei és a pszichés zavarok összefüggését kutatja. A kutató előadásában az endokannabinoid rendszerhez tartozó zsírsavamid hidroláz (FAAH) génjében található funkcionális polimorfizmus, a gyermekkori trauma, valamint a szorongás kapcsolatát elemző vizsgálatát mutatta be. A bemutatott eredmények jelentőségét növeli, hogy a FAAH az utóbbi évek egyik legjelentősebb pszichofarmakológiai targetje volt, azonban anxiolítikumként való tesztelése halálos áldozatot követelt. Az előadás konklúziója felhívta a figyelmet az állatkísérletes vizsgálatok korlátozottságára és a humán genetikai vizsgálatok jelentőségére.

Dr. Szász A. Marcell, az Onkológiai Központ kutatás koordináló főmunkatársa „Kutatás a rákgyógyászatban – kit kezeljünk, a primer tumort, az áttétet vagy a beteget?” című előadásában kiemelte: minden beteg egyedi genetikával és fenotípussal rendelkezik, ennek megfelelően a tumorok genetikája is különböző. A daganatokkal kapcsolatos morfológia és molekuláris genetikai vizsgálatok újabb eredményei alapján olyan részletek váltak ismertté, amelyek alapvetően megváltoztathatják az onkológiai gondolkodást – mutatott rá. Elmondta, a tumoros betegség egy folyamat, a daganatok dinamikusan változnak, a daganatos áttétek pedig különböző helyeken különböző sejtösszetételt mutathatnak a genetika tükrében. A jövőben jobban megértve a tumorbiológiai folyamatokat, a molekuláris onkológia fejlődésével és innovatív betegvizsgálatokkal hatékonyabban tudunk fellépni a metasztatikus (áttétes) betegség ellen is – hívta fel a figyelmet.

Az Élettani Intézet tudományos munkatársa, Dr. Enyedi Balázs a szöveti sérülés nyomán kialakult gyulladásos válasz vizsgálatáról szóló – nagyrészt New Yorkban keletkezett – kutatási eredményeit ismertette. A kérdésük az volt, hogy a sebzés hogyan aktiválja az immunrendszert, honnan tudják a fehérvérsejtek, hogy pontosan hol van a sérülés; a vizsgálatokat zebrahalakon végezték. Mint elmondta, sikerült egy új jelpályát és mechanizmust leírniuk, melynek központi eleme a sebzés során bekövetkező sejt- és sejtmagduzzadás, mely végső soron az eikozanoidok családjába tartozó lipid természetű gyulladásos mediátorok termeléséhez vezet.

Dr. Csuka Dorottya, a III. Sz. Belgyógyászati Klinika tudományos munkatársa „A komplementrendszer és azon túl: új-generációs szekvenálás az örökletes vesebetegségek kutatásában” című előadásában az atípusos hemolitikus urémiás szindróma (aHUS) hátterében álló genetikai mutációkra vonatkozó eredményeket ismertette. Mostanra legalább 8-10 gén ismert a betegség hátterében, de a betegek mintegy 30 százaléka esetén továbbra sem ismert a kiváltó ok, ezért további génmutációkat kutatva a komplementrendszerben és más plazma enzimrendszerekben újabb variációkat is felismertek. Az új-generációs szekvenálás módszeréről szólva előnyként említette a gyorsaságot, és hogy nagy mennyiségű adat létrehozására képes, továbbá sokat segíthet olyan esetekben, amikor valamilyen új mutációt keresnek. Hátránya, hogy a ritka variációk felismerésekor minden esetben validálás szükséges, szoros minőségi ellenőrzést kell folytatni, valamint érdemes a labornak a saját igényére szabott kiértékelési módszert alkalmaznia.

„Endokannabinoidok az elhízott szívben” címmel tartott előadást Dr. Varga Zoltán, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet egyetemi adjunktusa, aki kutatásai során az elhízás és a metabolikus szindróma szervi károsodásaira, azon belül is főleg a máj és a szív elváltozásaira fókuszál. A kóros elhízás során a szívben ún. megtartott ejekciós frakcióval társuló szívelégtelenség alakul ki, amely a pangásos szívelégtelenséghez hasonló tünetekkel jár – ismertette hozzátéve: farmakológiailag nehezen megközelíthető betegségről van szó, a klasszikus szívelégtelenségre használt szerek többsége hatástalan a kezelés során. A bemutatott kutatás célja az volt, hogy a CB1 receptort terápiás és diagnosztikus célpontként vizsgálják a szívben kóros elhízás során állatmodellben és humán validációval. A másik cél új módszertanok bevezetése volt az endokannabinoidok és receptoraik vizsgálataira. Összefoglalva elmondta, hogy az állatkísérletek alapján valószínűsíthető, hogy a fokozott endokannabionid tónus fontos szerepet játszhat a szívizom károsodásában az elhízás során.

Keresztes Eszter, Kiss-Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Galéria

3kép

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.