A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programjának keretében idén 21 munkacsoport nyert el támogatást, köztük Dr. Enyedi Balázs, az Élettani Intézet tudományos főmunkatársa is kutatócsoportot alakíthat. A kutató az elnyert pályázat keretében egy olyan modellrendszert honosít meg a Semmelweis Egyetemen, amely a sebzés és a sebgyógyulás folyamatát, a szöveti sérülés nyomán kialakuló gyulladásos választ, és ennek molekuláris mechanizmusait vizsgálja zebrahal-modellen.

Dr. Enyedi Balázs kutatócsoportja – amelyet az Elméleti Orvostudományi Központban, azon belül az Élettani Intézetben hoz létre – a szövetsérülés kapcsán kialakuló gyulladásos válasszal foglalkozik. Mint az MTA Dísztermében megrendezett pályázati eredményhirdetésen ismertette, hámszöveteink elsődleges védelmi vonalként funkcionálnak, sérülésük esetén a hámszövet alatti szövetek hozzáférhetővé válnak a külvilág számára; védekezésképp egy gyulladásos folyamat indul be, melynek révén aktiválódik az immunrendszer és fehérvérsejtek indulnak a seb irányába, a sérülés pedig minél hamarabb próbál zárulni. Ennek a folyamatnak a részletei a mai napig nem ismertek pontosan, a munkacsoport ennek a molekuláris mechanizmusait próbálja felderíteni a zebrahal-modellrendszer meghonosításával, amivel korábban a New York-i Memorial Sloan Kettering Cancer Centerben is dolgozott a kutató. Dr. Enyedi Balázs ismertette, hogy a zebradánió gerinces lévén egyrészt hasonlít a humán rendszerekhez, másrészt átlátszóságának köszönhetően egyszerű mikroszkópos rendszerekkel is láthatóvá tehető általa a sebgyógyulás folyamata. Munkájuk során genetikailag kódolt bioszenzorokat, in vivo képalkotást és új generációs szekvenálási módszereket alkalmaznak, hogy megértsék a gyulladáshoz vezető folyamatokat.

Dr. Enyedi Balázs, az Élettani Intézet tudományos főmunkatársa közel öt évig dolgozott posztdoktori ösztöndíjasként az Egyesült Államok egyik vezető onkológiai kutatóintézetében, 2015-ben Junior Prima Díjjal tüntették ki, 2017-ben pedig elnyerte az Academia Europaea Burgen-díját. A fiatal kutató a Semmelweis Egyetem imázsfilmjében is beszélt az egyetemhez való kötődéséről.

Az MTA idei Lendület programján 105-en adtak be érvényes pályázatot, ebből 34-en az élettudományok területéről szerettek volna kutatócsoportot alakítani. A programban 2018-ban összesen 21 kutatócsoport nyert el támogatást, ebből hat az élettudományok, hét a matematika és természettudományok, nyolc pedig a bölcsészet- és társadalomtudományok területéről érkezett. Nyolc kutatócsoport akadémiai kutatóközpontban vagy -intézetben, 13 pedig egyetemen folytatja munkáját; utóbbi kutatócsoportok öt egyetem közt oszlanak meg. Az idén alakuló új Lendület-kutatócsoportokra 823 millió forintot fog fordítani évente az MTA – mondta el Dr. Lovász László, az akadémia elnöke, aki hangsúlyozta: a Lendület-program az MTA egyik legfontosabb, nemzetközi viszonylatban is jelentős pályázata.

Keresztes Eszter
Fotó: Tuba Zoltán

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.