150 előadással, 12 multidiszciplináris szekcióban és egy új, interaktív poszterprezentációs versennyel rendezték meg a XXIII. Korányi Frigyes Tudományos Fórumot. A konferencia megnyitóján Dr. Merkely Béla klinikai rektorhelyettes köszöntötte a résztvevőket, a nyitó tudományos előadást pedig Dr. Tulassay Tivadar rector emeritus tartotta.

A kétnapos rendezvény megnyitóján Egyed Bálint orvostanhallgató, főszervező ismertette, hogy a fórum hagyományosan törekszik az orvos-biológiai kutatások különböző ágai közötti kapcsolatfelvételre, ezért idén 12 multidiszciplináris szekciót szerveztek. Emellett a tudományos eredmények bemutatásának új formájaként interaktív poszterprezentációs versenyt hirdettek négy szekcióban. Ezekben a hallgatók ötperces összefoglaló előadásai után a diszkusszió a témában elért eredményeiket részletesebben bemutató posztereknél történt. A konferencián a Semmelweis mellett a Debreceni Egyetem, valamint a Pécsi és Szegedi Tudományegyetem hallgatói is részt vettek; Egyed Bálint külön köszöntötte a határon túli, Marosvásárhelyről érkezett előadókat. Emlékeztetett, hogy idén az angol nyelvű előadásokat egy önálló rendezvény, a RECOOP – Frigyes Korányi Science Forum keretein belül mutatták be.

Köszöntőjében Dr. Merkely Béla reményét fejezte ki, hogy a jelen lévő tehetséges hallgatók közül minél többen a Semmelweis Egyetemen képzelik el jövőjüket. „Hagyomány, tudás és alázat: út a világ száz legjobb egyeteme közé” című prezentációjában megválasztott rektorjelöltként az egyetem jövőjéről szólt. Felidézte, hogy idén ünnepeljük a névadó, Semmelweis Ignác születésének 200. évfordulóját, az egyetem pedig jövőre lesz 250 esztendős. Mint mondta, a „Semmelweis Brand” történelmi védjegyet jelent, amiben a hat kar erősségei komoly szerepet játszanak, és az előrelépéshez fontos a szinergiák kiaknázása. A Tudományos Diákköri Tanács elnökeként szólt a gyakorlati képzés jelentőségéről, mint elmondta, szerinte az egyik legfontosabb cél, hogy a gyakorlati oktatás felzárkózzon az elméleti képzés színvonalához, és jobban egymásra épüljön a két terület. Erre jó példát jelent a TDK-ban működő tutor-hallgató forma.

Az egyik legismertebb felsőoktatási rangsor, a Times Higher Education (THE) – amelynek 2017-es listáján a top 400-ba került a Semmelweis – értékelési szempontjainak ismertetése után az előrelépési lehetőségek között említette a publikációs aktivitás növelését. Úgy vélte, hogy a transzlációs szemlélet erősítésével, a klinikum és az elmélet egymáshoz közelítésével a publikációs aktivitás fokozható. A fejlesztendő területek közt említette az oktatási és tanulási környezetet, valamint a humánerőforrás-stratégiát. Utóbbi megoldását a többi közt vonzó életpályamodell, valamint egyéni érdekeltség megteremtésében, központi gyakornoki rendszer kialakításában, a TDK, PhD és posztdoktori tevékenység támogatásában és végső soron a családbarát egyetem megvalósításában látja. Dr. Merkely Béla szólt még a nemzetközi kapcsolatok erősítésének fontosságáról, valamint a tudományos műhelyek – mint például a Korányi szakkollégium – támogatásának jelentőségéről. A klinikai rektorhelyettes említést tett a Semmelweis XXI fejlesztési projekt fontosabb elemeiről is. A rektori tisztségre szolgálatként tekint, aminek során szeretné a hallgatói aktivitást is támogatni – zárta gondolatait Dr. Merkely Béla.

A fórumot megnyitó tudományos előadást Dr. Tulassay Tivadar rector emeritus tartotta „A civilizációs betegségek gyerekkori gyökerei. A koraszülöttség késői hatásai” címmel. Elmondta, hogy Magyarországon a kis súlyú újszülöttek aránya 10 százalék, vagyis nagyjából egy kisvárosnyi embert érintenek az olyan civilizációs betegségek, mint a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri megbetegedések és az inzulinrezisztencia, amelyek kialakulásának esélye nagyobb a koraszülöttek esetén. A magas vérnyomás kialakulása többfaktorú, így összefüggésben áll a vese fejlődésével és működésének érésével, endokrinológiai okokra és immunmechanizmusokra is visszavezethető, ezek alátámasztására több hazai és nemzetközi kutatási eredményt is bemutatott Dr. Tulassay Tivadar, amelyekben maga is részt vett pályafutása során, emellett ismertette a kapcsolódó teoretikus modelleket és a különböző tudományos vélekedéseket a koraszülöttség hatásairól a civilizációs betegségek kialakulásában. A téma megközelítésének sokszínűségéről szólva elmondta, hogy az egyes „puzzle darabok” mindegyike érdekes lehet a fiatal kutatók számára is. Előadása végén köszönetet mondott a bemutatott kutatásokban részt vevő mentorainak, pálya- és munkatársainak.

A XXIII. Korányi Frigyes Tudományos Fórum 12 szekciójában csecsemő- és gyermekkori megbetegedések, neonatológia; klinikai kardiológia és pulmonológia; transzlációs medicina; operatív medicina; neurodegeneratív megbetegedések, ideg- és viselkedéstudományok; kísérletes és klinikai immunológia, mikrobiológia, genetika; molekuláris onkológia, jelátvitel, szubcelluláris folyamatok; gyógyszerfejlesztés, biometodika, biológiai modellek, future medicine; kísérletes kardiológia és angiológia; klinikai onkológia és onkodiagnosztika; képalkotó eljárások és nukleáris medicina, valamint belgyógyászat, konzervatív orvostudomány témákban hangzottak el prezentációk.

A XXIII. Korányi Frigyes Tudományos Fórumon szekciókban díjat elnyert előadók listája ide kattintva érhető el.

Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Galéria

3kép

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.