Az endoplazmás retikulum fehérjéinek mutációi által okozott betegségek patomechanizmusát vizsgálja munkacsoportjával Dr. Margittai Éva, a Klinikai Kísérleti Kutató Intézet egyetemi adjunktusa. A többi között Bolyai-ösztöndíjjal, Merit Díjjal, Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjjal és Hugonnai Vilma emlékéremmel kitüntetett kutatónő két gyermek édesanyja.

Dr. Margittai Éva még gimnázium alatt kezdett el az orvosi pálya iránt érdeklődni. Az egyetemen szembesült azzal, hogy őt sokkal inkább érdekli az elmélet, mint a gyakorlat. Csoporttársai csak “elméleti orvosként” emlegették – idézte fel a kutatónő. Egyetemi évei alatt korán csatlakozott az Orvosi Vegytani Intézethez, ahol bekapcsolódott a TDK-programba. Dr. Mandl József laboratóriumában mind tudományosan, mind emberileg nagyon jó csapatban dolgozhatott, amiért a mai napig hálás. Véleménye szerint nagyon fontos, hogy az ember megtalálja a saját útját, témáját, ami igazán érdekli, ebben pedig elengedhetetlen egy jó mester, aki segít eligazodni. Ez egy olyan munka, amit soha nem lehet igazán abbahagyni, ha éjjel jön egy izgalmas gondolat, annak is a végére kell járni – fejtette ki a kutatónő, hozzátéve, hogy számára a mindennapok kihívásához tartozik megtalálni az állandó egyensúlyt munka és család között. Dr. Margittai Éva úgy véli, a gyermekvállalással, családellátással kapcsolatos teendők még ma is nagyrészt a nők vállán nyugszanak, mindezek mellett nem könnyű magas szintű szakmai munkát végezni, de ha valaki igazán szereti a hivatását, akkor nem tud belőle kiesni. Amíg otthon volt iker gyermekeivel, addig is több kísérletben, illetve publikációk készítésében vett részt – emlékszik vissza. A kutatónő szerencsésnek érzi magát, hiszen munkahelyi vezetője, Dr. Benyó Zoltán és kollégái mindig támogatták az elképzeléseit, nem próbálták más útra téríteni. Szintén kutató férjével egymást támogatva sikerült sok érdekes eredményt elérniük.

Dr. Margittai Éva jelenleg a Klinikai Kísérleti Kutató Intézetben dolgozik, kutatócsoportjával az utóbbi években az ún. kanyargós artéria szindrómával foglalkozik, ennek a patomechanizmusát tárják fel. A betegség kialakulását egy gén mutációja okozza, aminek következtében a C-vitamin szállítása károsodik a sejten belül, így vezetve lokális, egyes sejtszervecskékre korlátozódó C-vitamin-hiányhoz. A betegség kialakulását, jellemző tüneteit ez határozza meg – ismertette a folyamatot Dr. Margittai Éva, hozzátéve, hogy az esetleges gyógymódokat is igyekeznek feltárni.

Kiss-Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila- Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.