A februári Rezidens Szalon orvosszakmai részének központi témája ezúttal a mesterséges intelligencia klinikai gyakorlatban történő használata volt. A programot Dr. Bereczki Dániel, az Általános Orvostudományi Kar dékánhelyettese, a Neurológiai Klinika igazgatója nyitotta meg. A rezidensekhez Dr. Molnár Mária Judit, a Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatója szólt, a kulturális program ezúttal a bor és a kávé művészete köré szerveződött. Dr. Veres Gábor, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese, a Rezidens Szalon alapítója és szervezője mutatta be a meghívott vendéget, Mészáros Gabriella borszakértőt. Fertőszögi Péter művészettörténész pedig előadást tartott a kávéházakról.

Dr. Molnár Mária Judit „Mesterséges intelligencia a klinikai gyakorlatban” című előadásában kiemelte: az informatika és a genetika nemcsak karöltve fejlődnek, hanem sok esetben a genetika elképzelhetetlen informatika nélkül, ezért foglalkozik ő is a mesterséges intelligenciával – derült ki a szavaiból. Hozzátette: a gyorsan fejlődő világunkban rengeteg publikáció lát napvilágot. Ahhoz, hogy egy orvos naprakész legyen, hetente 160 órát kellene szakirodalmat olvasnia, és itt kerül képbe a mesterséges intelligencia, amivel egyre több területen próbálják kiváltani az embert – mutatott rá az igazgató. Olyan technikai eszközök jelennek meg, amik gyorsabb diagnosztikát tesznek lehetővé – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezek nem minden esetben ugyanolyan pontosak, mint más, drágább módszerek, de előszűrésre jól használhatók, könnyebben hozzáférhetők sokkal több ember számára. Mint elmondta, a képalkotó eljárásokban ma már sok esetben mesterséges intelligencia értékeli az adatokat, olvassa a radiológiai képeket. Kitért rá, hogy míg régen sokkal inkább jellemző volt, hogy egy-egy orvos „magányos farkasként” dolgozott, addig ma már elengedhetetlen a csapatmunka.

Dr. Molnár Mária Judit különböző, az egészségügyben használható szoftvereket is bemutatott. Példaként hozott fel egy amerikai fejlesztésű applikációt, ami a különböző klinikai vizsgálatokban nagyon jól teljesített. Lényege, hogy a beszédet elemzi, és a szóhasználatból próbálja meg előre jelezni, hogy az illetőnek lesz-e pszichózisa – ismertette. Egy másik program pedig alapadatokat beírva a betegről, kiválasztva a tüneteit, listázza, hogy melyek azok a betegségek, amelyek leginkább a megadott tünetekkel társíthatók. Ezek mellé azonban elengedhetetlen az emberi korrekció – hangsúlyozta. A program helyes használatához a pontos klinikai fenotípus leírása kulcsfontosságú. Beszélt még egy új, depressziós betegeket gyógyító programról is, ami figyeli a használója hangulatát, üzeneteket küld, beszélgetni lehet vele, a betegek így érezhetik a folyamatos törődést.

A mesterséges intelligencia sok esetben a segítségünkre lehet – mutatott rá Dr. Molnár Mária Judit, aki ennek alátámasztásaként egy Japánban történt esetet mutatott be, ahol egy onkológiai betegnél hatástalannak bizonyult a terápia, ekkor vetették be Watsont, az IBM számítástechnikai cég által kifejlesztett mesterséges intelligenciát, aki tíz perc alatt átnézett 20 millió onkológiai adatbázist, ami alapján azonosította, hogy a betegnél a leukémiának egy másik fajtája áll fenn, mint amit diagnosztizáltak nála – ismertette.

A robotok nagyon hasznosak tehát, de az embert sosem fogják pótolni, illetve hatékonyságukat még nagy tömegben is bizonyítani kell. A bennük rejlő veszélyekről sem szabad elfeledkezni – emlékeztetett. Ennek bemutatására előadása végén levetített egy rövid filmet Sophiáról, az új humanoid robotról, aki megkapta a szaúdi állampolgárságot.

A program következő részében Mészáros Gabriella borszakértő négy tételen keresztül mutatta be Magyarország borainak szépségét, majd Boateng Kármen Stephany játszott három klasszikus zongoraművet. Fertőszegi Péter művészettörténész ezúttal kultúrtörténeti előadást tartott a kávéházakról.

Kiss-Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila- Semmelweis Egyetem

Galéria

10kép

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.